A Kek Lok Si-templom

Persze a tetszés relatív, ahány ember, annyi ízlés, mindenkinek más tetszik, mindenkit más érdekel. De az vitán felüli tény, hogy a George Town látképét uraló, fenséges és monumentális Kek Lok Si templom, mely méltóságteljesen nyúlik el a város felett, azt mintegy megkoronázva a Penang Hill zöldellő lankáin, George Town, sőt, egész Penang első számú turisztikai nevezetessége – és nem véletlenül!

A George Town óvárosától nyugati irányban elterülő kellemes városrész, Ayer Itam – mely részben már a Bukit Bendera (más néven Penang Hill) lankáira kúszik fel – számos látnivalóval büszkélkedik, köztük nagyon sok kegyhellyel, de mind közül az 1890-1930 között épült, kolostorokból, imatermekből, templomokból és gyönyörűen parkosított kertekből álló, pompás Kek Lok Si-templom a legkimagaslóbb és legtöbb látogatót vonzó helyszín. Ami Ayer Itamot illeti, a negyed egykor mezőgazdasági területként volt ismert, melynek fejlődése csak a XX. század vége felé gyorsult fel igazán. A nyugatról és délkeletről is kisebb-nagyobb, zöld dombokkal határolt területet a gyarmatosító brit tisztviselők Francis Light 1786-os kolonizációját követően nem sokkal már zöldség- és gyümölcstermesztő ültetvényekké alakították (ilyen volt később a rambután, jackfruit és mangosztán ligetekkel beültetett Hye Keat Estate, melynek tulajdonosa Khoo Hye Keat volt, vagy a Thean Teik Estate, melynek tulajdonosa Khoo Thean Teik a Khoo Kongsi igazgatója volt), melyeket kis falvak laza hálója vett körül. 

A városrész első lakói az itt élő és dolgozó, többnyire kínai és indiai földművesek és munkások voltak, akik a negyed buddhista, taoista és hindu templomait építették, köztük a teljesség igénye nélkül a Jáde császár pavilonját, a Tua Peh Kong denevérbarlang templomot, az Ayer Itam Mariamman templomot, vagy éppen a negyed forgalmát és végül turisztikai vonzerejét is nagymértékben megnövelő Kek Lok Si templomot, mely ma Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb buddhista szentélykomplexuma. A XX. század folyamán a hatalmas bors- és szerecsendiófarmokat, gyümölcsültetvényeket lassan felváltották a lakónegyedek, jóllehet máig Ayer Itam gondoskodik George Town zöldség és gyümölcsellátásáról. A városrészt – mely nevét az Air Itam-folyó zavaros vizéről kapta (az „Air Hitam” kifejezés malájul fekete vizet jelent) – a Jalan Ayer Itam, a Jalan Paya Terubong és az utóbbi időben a kiszélesített Batu Lanchang Lane köti össze George Town-al, illetve a sziget déli és nyugati részeivel.

Penang kétségtelenül legismertebb kínai szentélyének neve magyarra lefordítva „a Legfelsőbb Boldogság temploma”, de nevezik „Mennyei vagy paradicsomi templomnak” is, mivel a szentélyt ’Sukhavati’-nak is tartják, ami a mahajána buddhizmusban a nyugati paradicsomra utal. A domboldalon épült komplexum – mely építészeti és vallási szempontból is a mahájána, a theravada buddhizmus, a taoizmus, valamint más kínai rítusok és népi hiedelmek keverékét elegyíti – Ayer Itam központi részére, azon túl pedig egész George Town-ra tekint le immár több, mint száz esztendeje. Nem véletlenül esett a választás arra a helyszínre, ahol a Kek Lok Si végül felépült: hitük szerint a megfelelő feng-shuival rendelkező, spirituális He San, vagy Daru-domb elnevezésű terület kiváló elvonulási helyszín azoknak a taoista híveknek, akik a halhatatlanságra törekszenek. Így nem véletlen az sem, hogy a három szinten elhelyezkedő Kek Lok Si komplexum egész Délkelet-Ázsiából, Szingapúrból, Thaiföldről, a Fülöp-szigetekről, vagy éppen Hongkongból is fogad buddhista híveket. 

A templom építésének ötlete a XIX. század végén a Kuan Yin Teng főapátjának (ez a kínai taoista Irgalmasság istennőjének Pitt utcai szentélye), Beow Leannek a fejéből pattant ki. A tiszteletreméltó szerzetes, aki 1844-ben született a kínai Fujian tartományban, 1885-ben érkezett Penangra, hogy pénzt gyűjtsön a foochowi Ku-san kolostor felújítása számára. Bár abból a tervből végül semmi nem lett, viszont feljebbvalói felajánlották számára a Kuan Yin Teng főszerzetesi pozícióját. Beow Lean 1887-ben megszületett ötletét többen is pártfogolták, így Kína penangi konzuli képviseletének támogatásával Guangxu mandzsu császár (más néven Jingdi, 1875-1908, Csing-dinasztia) szentesítette a tervet, majd 1904-ben egy emléktáblát, valamint a Buddhista Szútrák Birodalmi Kiadásának 70 ezer tekercsét adta ajándékba. Ami pedig az építkezés költségeit illette, azt elsősorban Penang öt leggazdagabb kínai (hakka) iparmágnása, Cheong Fatt Tze (akinek a gyönyörű kék színű Cheong Fatt Tze-kúriát köszönhetjük), az ő unokatestvére, Chang Yu Nan, Cheah Choon Seng, Tye Kee Yoon és Chung Keng Kwe (a Pinang Peranakan kúria egykori építtetője) állta. A Kek Lok Si vezetősége – nagylelkűségük hálájaként – őket választotta az intézmény első öt főigazgatójának, szobraikat a Kéziratok csarnokában őrizték. 

Az eredeti 10 hektáros területet, melyen a Kek Lok Si komplexum első szentélyei felépültek, Beow Lean 1893-ban szerezte meg. Ebben benne volt a spirituális erővel bíró, He San domb is, melynek elnevezése onnan ered, hogy hasonlított egy szárnyát kitáró darura. Az első templom építése 1904-ben fejeződött be, 1905. január 13-án tartották a hivatalos megnyitó ünnepséget, teljes építési költsége pedig 180 ezer Straits dollár volt. Jóllehet, a maga korában ez is hatalmas beruházásnak számított, a későbbi épület együttes méretét, jelentőségét meg sem közelítette. Ebben, az első szakaszban még csak a Bodhiszattvák csarnoka, a Dévák csarnoka, a Devawira-csarnok, a Szent Könyvek tornya, valamint utolsóként a Szent Teknős-tó (vagy Felszabadító-tó) készült el. A  buddhista bhakták itt szokták szabadon engedni a fogságban élő teknősöket (amely a lelki felszabadulás szimbóluma). Az állat a hosszú életet, az erőt és a kitartást szimbolizálja, éppen azokat a tulajdonságokat, amelyeket a bhakták elérni szeretnének. A tiszteletreméltó Beow Leant, mint a Kek Lok Si első apátját és főpapját 1905-ben iktatták be egy hatalmas, egész George Town-t bejáró körmenet részeként, érintve a kínai városházát, miközben az emberek tolongtak az utcákon, hogy az új apátot, illetve a kínai császár ajándékait láthassák (ez utóbbiakat nyolc, különlegesen díszített lovas kocsi húzta).

Elsőként a fő imaterem, a Bodhiszattvák csarnoka készült el 1891-ben. Ebben a süllyesztett szentélyben Guan Yin mellett más istennők, így például a Mennyek királynője, a Föld istennője, vagy a Gyermekszülés istennője is helyet kaptak, mégpedig olyan formán, hogy az Potalaka szigetének és a Putuo-hegynek a mása legyen. Bár a szigetet, mely Avalókitésvara buddhista bódhiszattva (vagyis Guan Yin) mitikus lakóhelye, az Indiától délre elterülő tengerekbe, vagy India Tamil Nadu államába helyezi a vallástörténet, a Putuo-hegyet pedig, ahol Avalókitésvara megvilágosodott Kína Csöcsiang tartományában, a Kelet-kínai-tengerbe, a penangi szentélyben való együttes kialakítás (vagy Potalaka szigetének Putuo-hegyként való megjelenítése) inkább szimbolikus. Az emberek pedig a szentélyt Amithabha Buddha (a mahájána buddhizmus hagyományai szerint mennyei buddha. Amitábha a Tiszta Föld buddhizmus fő buddhája.) nyugati palotájához kezdték hasonlítani, innen ered a kegyhely Kek Lok Si elnevezése. A Dévák csarnokában a Négy Mennyei Király szobra áll – mindegyik az iránytű négy pontjának egyikéért felelős – Kwang Mu (a Nyugat Őre), Tou Wen (az Észak Őre), Ch’i Kuo (a Kelet Őre) és végül Tseg Chang (a Dél Őre).

A Kek Lok Si talán legjellegzetesebb épületét, a közel 100 méter magas fő pagodát, a „Tízezer Buddha pagodáját”, hivatalos nevén VI. Rama pagodát (vagy Ban Pho Tar) 1915-ben, az intézmény második apátja, Poon Teong idején kezdték építeni. (Ő egyébként a Burmah Street híres taoista templomának, a Kuan Yin See–nek az alapításában is részt vett. ) A monumentális pagoda, melynek alapkövét a thai király, Vajiravudh, vagy uralkodói nevén VI. Rama tette le, 1930-ra készült el. A különleges építészeti stílust képviselő épület, mely az ország etnikai és vallási sokszínűségének szinkretizmusát képviseli, a mahajána és a theravada buddhizmust ötvözi, mely az egész komplexumon visszaköszön: alsó harmada nyolcszögletű és a kínai építészet jegyében tervezték, középső harmada thai jegyeket mutat, míg a legfelső része egy burmai spirális kupola. A benne látható nagy Buddha-szobrot Bhumibol thai király ajándékozta a templomnak. Az épületben alabástrom és bronz Buddhák gyűjteménye látható. A pagoda mellett található a Nagy fogadalmak csarnoka, amely Ti Tsang (Ksitigarbha, az elveszett lelkek Megváltója) bódhiszattva tiszteletére emelt szentély.  

1938-ban Poon Teongot Yuan Ying váltotta a Kek Lok Si főapáti székében, aki folytatta elődei munkáját a templom bővítését és szépítését illetően. Az ő 1953-as halála után nehéz idők következtek, elsősorban azért, mert Kínából nehéz volt főapátot szerezni, mert az anyaország ekkor politikai és kulturális változásokon ment keresztül. A negyedik főapát, Pai Sheng ezért Tajvanról érkezett 1968-ban, aki főként szellemi és vallási elhivatottságáról volt ismert, magasan képzett volt a Dharma magyarázatában és rengeteg könyvet írt. Az ő idejében, 1977-ben épült az első, fehérre vakolt Kuan Yin szobor, mely az eredeti elképzelések szerint 120 méter magas lett volna, de végül az állam csak egy kisebbet engedélyezett; mára ennek az alkotásnak csak a büsztje maradt fenn egy 1993-as tűzeset miatt. Pai Shenget 1990-97 között Tat Neng váltotta, majd 2002-ben az első maláj származású papot, Jit Heng-et nevezték ki főapáttá. Ő az elmúlt két évtizedben jelentős mértékben hozzájárult a templom fejlesztéséhez, elsősorban a második Kuan Yin szobor építésével. A hatalmas bronzszobor a pagoda feletti domboldalon magasodik.  

Az Irgalmasság istennőjének, Kuan Yinnek (szanszkrit nyelven Avalokitesvara) 30,2 méteres bronzszobrát 2002 végén fejezték be és nyitották meg a nagyközönség előtt. Ez a világ legmagasabb Kuan Yin-szobra. 2009. december 6. óta a szobrot egy tetőpavilon borítja (melyet 16 díszesen faragott gránit sárkányoszlop támaszt alá), hogy a természet erejétől védje az alkotást. Maga a pavilon az alapjától a tetejéig 82,7 méter magas, ami egy 20 emeletes épület magasságának felel meg. Színpompás faragványokkal díszített teteje egy háromszintes pagodát formáz. A pavilont 40 millió RM áron építették. A pavilon felszentelésének időpontját úgy választották, hogy az egybeessen a Kek Lok Si alapításának 118. évfordulójával. A fő szobor magasságát azonban úgy korlátozták, hogy még véletlenül se vessen árnyékot a penangi állami mecsetre. A mahajána buddhizmus Irgalmasság istennőjének fő szobra körül száz, egyenként 2 méter magas Kuan Yin istennő szobor sorakozik. Kuan Yin (akit Guanjin-nek is írnak) az egyik legnépszerűbb bódhiszattva a buddhista kelet-ázsiai világban. Ő az összes Buddha együttérzésével rendelkezik. Indiai megfelelőjével, a férfiként ábrázolt Avalókitésvarával ellentétben, Kínában, Koreában, Thaiföldön, Japánban és Vietnamban általában nőneműként ábrázolják. Az Irgalmasság istennője nevet a jezsuita misszionáriusok adták neki. 

A templom együttes jelenleg 12,1 hektáron terül el, melynek magját még Yeoh Siew Beow adományozta, hogy a szentély felépülhessen. Jóllehet, a Kek Lok Si-nak több bejárata is van, érdemes alulról fölfelé bejárni a komplexumot. Az alsó kapu környékén – mely az Air Itam-folyó mellett található – számos, ajándékcikkeket árusító pavilon sorakozik (ahol feltétlenül érdemes alkudozni, ha megtetszik valami), majd innen az új Szent Teknős-tóhoz vezet az út, ahol több száz, ötven évesnél is korosabb teknősbéka látható. A tavat kis íves hidak és egy kilátó is körbeveszik, ahonnan a teknősökben lehet gyönyörködni. Az állatokat kizárólag azzal az eledellel szabad etetni, amelyet az árusoknál lehet kapni! Az út innen a templom komplexum Középállomás szentélycsarnokához vezet. A templomépületek közül ez a szentély a legelső: kétszintes tetőzete van, látványos, felfelé ívelő tetőgerincekkel, homlokzatát látványos kínai lámpások díszítik. A narancssárga csempéken azon adományozók neve olvasható, akik hozzájárultak az építési alaphoz. Ettől északra található a díszes Nagykapu, a templom főbejárata. Innen lépcsősor vezet a Kek Lok Si központi udvarára. 

A Kek Lok Si központi udvara egy négyszögletes tér, melyet számos látnivaló vesz körül, így például a Hétemeletes Pagoda és a Körpavilon. A központi udvart – mely a délidőt leszámítva folyton árnyékban van a szomszédos épületek miatt – fedett sétány veszi körül, mely a Kilátóhoz vezet. Ez az a hely, ahonnan a legszebb panoráma tárul az ember szeme elé, baloldalon a Tízezer Buddha pagodájával, jobb oldalon a Középállomás szentélycsarnokával, alant pedig a központi udvarral. A Kilátótól egy átjárón át lehet megközelíteni a Háromszintes pagodát és a Nevető Buddha csarnokát. Út közben egy sor kőtábla sorakozik, melyekre az adományozók neveit és az építkezés részleteit vésték. A Háromszintes pagoda az Álló Buddhák kolostorának udvarán található. Ennek oldalában álló Buddha-szobrok egész sora látható, melyek jellegzetessége, hogy valamennyi alak jobb kézfeje lefelé mutat, míg a bal keze könyökben hajlítva van. A Háromszintes pagodának csak az alsó két szintje nyilvános, itt látható egy thai stílusú, földet érintő ülő Buddha (e testtartásnak az elnevezése Bhumisparsha mudra). Verandájáról csodálatos kilátás nyílik a városra. 

A Három Ülő Buddha pagodájának udvarán belül van egy kis szentély, melyet a Négyarcú Buddhának szenteltek, mely a hindu Brahma istenséget ábrázolja. Ezen túl magasodik a Nevető Buddha csarnoka, de még mielőtt az ember belépne, érdemes megnézni baloldalon a Lófejű Kuan Yin szentélyét. A Nevető Buddha csarnokába egy díszesen faragott fakapun keresztül lehet belépni. A nevető Buddhát – melyet kínaiul Budai néven ismernek – a buddhista eszkatológia az eljövendő Buddha, Maitreya inkarnációjaként azonosít. A nevető Buddha óriás méretű szobrát kétoldalt hatalmas, ijesztő ábrázatú védelmező őrszemek szobrai kísérik, melyeket Jingang shou púsá, Héyíluóhuányuécha, vagy Báshéluóbonì neveken ismerik. A Nevető Buddha csarnokát egy udvar választja el a fő imateremtől, mely az egész komplexum legfontosabb része, ezt mandarin nyelven Dáxíongbao Dián néven ismerik. Itt rengeteg szentély található, és általában zsúfolásig tele van imádkozó bhaktákkal, akik színes szalagokat akasztanak az úgy nevezett imafákra. Ezek a szalagok a különböző típusú imákat jelzik. 

A fő imateremből jobbra a Tízezer Buddha pagodáját lehet elérni, balra pedig a Kuan Yin pavilont. A pagoda felé vezető úton elhagyjuk a Kek Lok Si nagytermét, mely egyfajta gyülekezeti terem, ahol buddhista szemináriumokat, vizsgákat, felszenteléseket szoktak tartani. A nagyterem homlokzata szépen díszített, míg szemben vele gyümölcsfák kísérik az utat. Maga a belső tér, a mennyezet is gazdagon díszített, oldalfalánál aranyozott Buddha-szobrokat lehet látni. A nagyterem után elérjük a pagodát, amely az egész intézmény leghíresebb, leglátványosabb nevezetessége, sőt, Penang-sziget legismertebb ikonja is egyben. Az épület szintjeit, illetve az azt borító csempéket Buddhák és különböző bódhiszattvák képei, szobrai díszítik, innen ered a pagoda nyugati elnevezése. A pagoda tövében egy hangulatos díszkert terül el, ahol különböző gyümölcsfák hozzák virágukat, termésüket. Innen érdemes visszatérni a fő imateremhez, hogy a szentélykomplexum többi részét is bejárhassuk.

A fő imaterem baloldalán a felvonóvasút (olyasmi, mint nálunk a sikló) alsó állomásához jutunk. Ennek menetdíja van, de persze gyalog is meg lehet tenni az utat, a nap közepének meleg időszakát azonban érdemes elkerülni. A felvonó – ami 2016 óta működik – felső állomása a régi Kuan Yin-szobornál található. Innen lehet elérni a Zodiákus kertet, ahol a kínai állatöv 12 állatának szobrát lehet megcsodálni. Ez a nevezetesség a Kek Lok Si egyik legkellemesebb, és leginkább szemet gyönyörködtető része, ahol a zöldellő kert mellett színes koi pontyokkal teli halastó is található, rajta aprócska kínai pavilonnal. A Zodiákus kert mellett emelkedik a hatalmas Kuan Yin pavilon, melyet nem lehet nem észrevenni, hiszen George Town meglehetősen sok részéről is jól látható. A pavilon lábazatánál emléktáblák láthatók, míg a szobor talapzatát alamizsnatálak veszik körül. A gyermekáldásért könyörgő asszonyok gyakran keresik fel a szobrot. Végezetül a templom együttes utolsó épülete a négyszintes Kolumbárium, amelyben az elhunytak hamvait helyezik végső nyugalomra. Ez az épület a Kuan Yin szobor közelében található, az erdőben megbújó Cheng Kon Sze templom felé vezető úton. 

Ha valaki a 33 napig tartó kínai újév idején tudja meglátogatni a szentélyt, akkor abban a szerencsében lehet része, hogy a komplexumot több ezer lámpás világítja meg (melyek a békét, szerencsét és jólétet szimbolizálják), talán ez a legszerencsésebb időpont a látogatásra, de alkonyatkor is pazar látványt nyújt, ahogy a lámpák a sötétedő égbolt előtt megvilágítják a díszes épületet. A kínai újéven kívül egy másik jelentős ünnep, amikor évente egyszer, vagy kétszer Thaiföldről érkező szerzetesek színes, látványos körmenetét tartják meg a templomban.

A Kek Lok Si minden bejáratánál, de a komplexumon belül is több ajándéküzletet, vegetáriánus éttermet, kávézót, toalettet lehet találni. A templom minden nap 8.30 és 17.30 között tart nyitva, a belépésért fizetni kell. Mivel a templom elsősorban nem turisztikai attrakció, hanem működő kegyhely és kolostor, feltétlenül illendő öltözetet viseljünk. Az imacsarnokokba csak mezítláb lehet belépni!