-
Sülök (Hystricidae)
Sülök (Hystricidae) Délkelet-Ázsiában a sülök több faja is él. A Malajziában élő 4 sül közül mi most a hosszúfarkú és a szőrösorrú süllel ismerkedünk meg közelebbről. „Az igazi sülöket rövid, zömök törzsük, vastag nyakon ülő vaskos fejük, tompa arcorruk, rövid és üres tollcsévéhez hasonló tüskékkel borított farkuk, aránylag hosszú végtagjaik, 5 ujjú kezük és hatalmasan… -
Zöld gömbhal (Dichotomyctere fluviatilis)
Zöld gömbhal (Dichotomyctere fluviatilis) A gömbhal magyar neve onnan ered, hogy „Ha veszedelmet sejt, színe megsötétedik és gömbalakúra fúvódik fel. Ugyanez történik, ha a vízből kivesszük. Ilyenkor halk nyivákoló hangot is ad. Ha a vízbe visszabocsátjuk, egy darabig a hátán a felszínen lebeg, majd kibocsátja magából a levegőt, megfordul és a fenék felé iramodik, ahol… -
Bambuszok
Bambuszok Bevezetés A bambuszformák (Bambusoideae) megnevezést a köznyelvben minden fás és lágyszárú bambuszfajra használjuk, de tudományos szempontból ez egy gyűjtőnév. A fás bambuszok, vagy más néven „fás füvek”, legfőképp Ázsia, Amerika és Afrika számos országának kulturális és ökológiai jellegzetességei, ahol környezeti, társadalmi és gazdasági jelentőséggel bírnak (Rao, 1985). A bambuszt széles körben alkalmazzák, mivel lignifikált,… -
Mongúzok (Herpestes spp.)
Mongúzok (Herpestes spp.) A mongúzok kicsiny, menyétszerű, többnyire vegyes étrendű ragadozók, akiket a vadászatban kiváló szaglásuk és hallásuk segít. „… az ichneumonoknak, vagy mangusztáknak jellemző sajátosságait a következőkben foglalhatjuk össze: Rendszerint kurta lábakon nyugvó törzsük megnyúlt, hengeres; a fej kicsi, vagy legfeljebb középnagyságú, az arcorr hegyes, a szem meglehetően kicsi, szembogaruk kerek, vagy tojásdad. A… -
Mulu-repülőbéka (Leptomantis penanorum)
Mulu-repülőbéka (Leptomantis penanorum) A repülőbékák magát Wallace-t, a nagy brit természettudóst is meghökkentették: „A legritkább és legfigyelemreméltóbb kétéltűek egyike, amelyet Borneó szigetén találtam, az a nagy levelibéka volt, melyet egy kínai napszámos hozott. Azt mondta, hogy látta, amint a béka rézsútos irányban szinte repülve jött le egy magas fáról. Midőn közelebbről megvizsgáltam, láttam, hogy az… -
Nyugati koboldmaki (Cephalopachus bancanus)
Nyugati koboldmaki (Cephalopachus bancanus) „Ma is él még a Szunda-szigeteken … egy furcsa kis teremtmény, mely félig kis majomhoz, félig a guggoló ugró-egérhez hasonlít és egész külsejében annyira kómikus, hogy az emlősök leveli békájának nevezték el. Koboldmaki … hivatalos neve e kis erdei kísértetnek.” (Wilhelm Bölsche 1919. Az ember származása. Révai-kiadás, Budapest) Régen a bennszülöttek… -
Borneói sörtésmadár (Pityriasis gymnocephala)
Borneói sörtésmadár (Pityriasis gymnocephala) Borneó egyik legikonikusabb madárfaját 1836-ban a híres holland ornitológus, illusztrátor és gyűjtő Coenraad Jacob Temminck (1778–1858) írta le a tudomány számára. Temminck tehetős ember volt, aki madarakból hatalmas múzeumi és élő példány gyűjteménnyel rendelkezett, ugyanakkor ez nem csak a hobbija volt, hiszen emellett ő volt a leideni Nemzeti Természettudományi Múzeum első… -
Cetcápa (Rhincodon typus)
Cetcápa (Rhincodon typus) A cetcápa a világ legnagyobb cápafaja, és egyben a Föld legnagyobb halfaja is, mivel akár 18–21 m hosszúra is megnőhet és 34–42 tonnás is lehet. Még maga David Attenborough is „hegy nagyságú állat”-ként emlegeti. „Nagy ritkán találkozni vele, amint csöndesen legelészik a nyílt óceán felszíni vizeiben, de óriás méretei, lassúsága és ártalmatlan… -
Borneói süketgyík (Lanthanotus borneensis)
Borneói süketgyík (Lanthanotus borneensis) Borneó ritkán megfigyelt, rejtett életmódú, bennszülött (endemikus) hüllőfaja. Ősi, miniatűr krokodilszerű kinézete és az ismeretlenség homályába vesző, titokzatos élete nagyon vonzóvá teszi az egzotikus hüllőtartók számára. A süketgyíkot ugyan már 1877-ben felfedezték, azonban még máig a herpetológia „Szent Gráljának” számít, mivel igen keveset tudunk róluk. Tudományos nevében a görög lanthanö, vagyis… -
Kaucsukfa, vagy gumifa
Kaucsukfa, vagy gumifa A kaucsukfa eredete, előfordulása Napjainkban a gumigyártás alapanyagának számító kaucsuk forrásaként számon tartott kaucsukfát már a maja kultúra kialakulása előtti időkben is ismerték. A Kr. e. 1500–500 között, a Mexikói-öböl mentén található dzsungelben élő ősi népet olméknak, kaucsukembereknek, vagy eredeti fordításban a „gumiföld” lakóinak is nevezték, ugyanis ők fedezték fel az esőerdő…
Loading posts...