Malajziáról általában
Malajziáról általában
Lakossága, vallása, nyelve
Harminc millió feletti lakosságával Malajzia jelenleg a világ 44. legnépesebb országa. A 2010-es népszámlálás alapján etnikailag a lakosságnak kb. a fele maláj, 12%-a ősmaláj bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai és 6%-a egyéb. Az ország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, az iszlámot pedig a „Szövetség vallásának” nyilvánítja. A 2010. évi adatok szerint az etnikai hovatartozás és a vallási meggyőződés szorosan összefügg. A lakosság körülbelül 61,3%-a gyakorolja az iszlámot, 19,8% a buddhizmust, 9,2% a kereszténységet, 6,3% a hinduizmust és 1,3% a konfucianizmust, taoizmust és más hagyományos kínai vallásokat. 0,7% nem vallásos, a fennmaradó 1,4% pedig más vallást gyakorol, vagy semmilyen információt nem nyújtott be.
Malajziában több etnikumú, multikulturális és többnyelvű társadalom működik. A ország különleges kultúrája a benne élő őslakos törzsektől, valamint a később oda érkezett malájoktól ered.
A külkereskedelem kezdete óta jelentős befolyást gyakorol a kínai és az indiai, illetve a perzsa, az arab és a brit kultúra. A kormány felépítése és a társadalmi szerződések miatt az etnikai kisebbségek kulturális asszimilációja minimális. Az ország nem maláj etnikumú lakosai gyakran vádolják az ország vezetését azzal, hogy nem demokratikus kultúrpolitikát folytat. Kulturális viták gyakran előfordulnak a szomszédos országokkal is, elsősorban Indonéziával, mivel a két ország hasonló kulturális örökséggel rendelkezik, számos hagyományt megosztva. Vitás kérdések merültek fel a kulináris ételektől kezdve a malajziai nemzeti himnuszig. Indonéziában erős érzelmek állnak a nemzeti örökség védelme mellett. A malajziai és az indonéz kormány képviselői többször találkoztak a kulturális átfedésekből adódó feszültségek enyhítése érdekében.
Az ország hivatalos nyelve a maláj, az angol pedig aktív második nyelv. Sok más nyelv is használatos az országban, egészen pontosan 137 élő nyelvet számoltak a kutatók. Legfőbb törzsi nyelvek az iban és a dusunic.
Területe, fekvése és domborzata
Az Egyenlítő közelében elhelyezkedő délkelet-ázsiai ország Malajzia, melynek területe 329 847 km². Az ország tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció, melyet a Dél-kínai-tenger két hasonló méretű régióra oszt, Maláj-félszigetre és Kelet-Malajziára. A Maláj-félszigetnek szárazföldi és tengeri határa van Thaifölddel, valamint tengeri határa Szingapúrral, Vietnammal és Indonéziával. Kelet-Malajzia megosztja a szárazföldi és tengeri határait Bruneivel és Indonéziával, valamint a tengeri határait a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal. Kuala Lumpur az ország fővárosa és legnagyobb városa is egyben, Putrajaya pedig a szövetségi kormány székhelye.
Malajzia név alatt egyrészt érthető a Maláj-félsziget és a Maláj-szigetvilág együttese, másrészt szűkebb értelmezésben a ma Malajzia néven létező állam. A Délkelet-Ázsiában található Malajzia két országrészből áll – Nyugat-Malajzia (Maláj-félsziget) és Kelet-Malajzia (Borneó sziget északi része), melyek egymástól 600–650 km távolságban vannak. A Maláj-félszigetet nyugaton a Malaka-szoros, keleten a Dél-kínai-, Borneót a Sulu- és a Celebesz-tenger határolja. Ezek az Indiai-, illetve a Csendes-óceán mellékvizei.
A hosszú, keskeny Maláj-félszigeten az ország Mianmartól és Thaiföldtől délre eső része kontinentális éghajlatú. Borneó egy részén található Nyugat-Malajzia kb. 800 km hosszú, és legszélesebb kelet–nyugati tengelyét tekintve kb. 200 km széles.
Malajzia félszigetének mintegy felét gránit és más vulkanikus eredetű kőzet borítja, egyharmadát a gránitnál régebbi üledékes kőzet, a maradékot újabb kori üledékes anyag takarja. Nyugat-Malajzia felszínén a hegyvidéki mag dominál, amely számos, nagyjából párhuzamosan fekvő hegyláncból áll. Ezek közül a hegyláncok közül a legjelentősebb 480 km hosszú, 2000 m-nél magasabbra törő csúcsokkal.
A félsziget középső és északi részén előforduló karsztos tájak jellemzően meredek, szürkésfehér oldalakkal rendelkező mészkőhegyek. Ezekre a területekre a szúrós növényzet, a víz által létrehozott barlangok és a föld alatti folyosók a jellemző felszínformák. A parti síkságok 15–80 km szélesek.
Kelet-Malajzia mintegy 1450 km hosszú és 275 km szélességű földterület Borneón, ahol geomorfológiai szempontból háromféle tájtípus különíthető el. Az első a parti síkság, mely Sarawakban átlagosan 30–60 km szélességű; míg Sabahban, ahol a partvonal tagolt, csak 15–30 km. Az ezt követő, völgyekkel szabdalt dombvidék – Borneó szigetének belseje felé haladva – 300 m átlag magasságú. Néhány elszigetelt dombcsoport magassága haladja csak meg a 750 m-t.
A harmadik, megjelenés szempontjából elkülönülő táj a hegyvidéki gerinc. Erről Malajzia nemzeti parkjainál írok majd részletesebben.
Vizei
A Maláj-félszigeten folyók és patakok bonyolult, a domborzati viszonyok alapján kialakult rendszere vezeti a tengerbe és a Malaka-szorosba a sok csapadéktól bővizű, rövid folyók vizét. Nyugat-Malajzia leghosszabb folyója, a Pahang mindössze 434 km hosszú. A folyamatos esőzések miatt egész évben jellemző a magas vízhozam. A nagyobb esőzések azonban időszakosan jelentősen megemelhetik a víz mennyiséget, gyakran okozva ezzel árvizeket. Különösen azokon a területeken lépnek fel hirtelen áradások, ahol a folyók természetes vízrendszereit megváltoztatja a nem ellenőrzött bányászat vagy a mezőgazdasági tevékenység.
A kelet-malajziai folyóvizek rendszerét Borneó szigetének domborzata határozza meg. A vízgyűjtő területek határait a belső hegyvidék jelöli ki. Sarawak leghosszabb folyója, a mintegy 563 km hosszú Rajang, mely sekély hajókkal kb. 240 km hosszan járható a torkolattól. A hasonló hosszúságú Sabahban folyó a torkolattól számítva csak 190 km-ig hajózható. A folyók a partvidék és a belső területek közötti kapcsolattartás eszközei. A legtöbb település a folyók mentén alakult ki.
Talaja
Malajzia mindkét részének talaját a trópusi időjárás formálja, ezért erősen savas és igen csekély a szervesanyag-tartalma. A gyors kimerülés miatt hagyják el néhány év után például a pálmaolaj termelők ültetvényeiket. A talajerózió mindig problémát jelentett a hegyvidékek lejtős talaján gazdálkodók számára. A pusztulás lassításához megelőző intézkedésekre, például teraszok építésére van szükség. A tápanyagban való szegénység miatt fontos a mezőgazdasági területek rendszeres műtrágyázása. Sabah tartomány vulkanikus eredetű területei a legfontosabbak a mezőgazdaság szempontjából.
Éghajlata
A Maláj-félsziget és Borneó szigetének fő éghajlati jellemzője, hogy mindkét terület ugyanazon a földrajzi szélességen fekszik, az időjárást meghatározó légáramlatok is hasonlóak. Az éghajlat jellemzői a magas hőmérséklet és páratartalom, a nagy mennyiségű csapadék. Időjárási szempontból az északkeleti és délnyugati monszunok közötti változások a meghatározó jelenségek az ország területén.
Az éves időjárás-változás négy szakasza az alábbi:
- az északkeleti monszun (novembertől/decembertől márciusig),
- az első intermonszunális időszak (március/április vagy május),
- a délnyugati monszun (májustól szeptemberig),
- a második intermonszunális szakasz (október-november).
Malajzia a trópusi éghajlati övben fekszik, az egyes részek topográfiai konfigurációja – a központi hegyvidéki magok, parti síkságok – megkönnyíti a tengerek éghajlat befolyásoló hatásainak érvényesülését.
Az északkeleti monszun Sarawak délnyugati részén, illetve Sabah északi és északkeleti partjainál esőt és tengeri viharokat hoz, amit néha áradások kísérnek. A délnyugati monszun elsősorban Sabah délnyugati partvidéki területeit érinti, ahol gyakoriak az árvizek. A két monszun kezdete és visszavonulása nem határozható meg élesen. A hőmérsékletek egész évben egyenletesen magasak. A félszigeten a legtöbb alföldi területen átlagosan 27 °C a hőmérséklet. Kelet-Malajzia part menti területein a minimális hőmérséklet kb. 23 °C, a maximális pedig 32 °C körül van. A belső hegyvidéki régiókban a hőmérséklet alacsonyabb.
A félsziget átlagos csapadékmennyisége a legszárazabb helyeken kb. 1000–2540 mm; míg a legnedvesebb Maxwell-hegyen évente kb. 2000–5000 mm. Sabah átlagos éves csapadékmennyisége 2030 és 3560 mm között változik, míg Sarawak legnagyobb része évente legalább 3050 mm esőt kap.
