Napozás Borneón

A napfény fontos szerepet tölt be nemcsak a növények, hanem az emberek és az állatok életében is. A napon eltöltött időt nagyban befolyásolja az eltérő napozási szokásaink. A Nap energiájának számos rövid és hosszú távú káros hatása van a bőrre, amely bőrkiütéseket, míg súlyosabb esetben bőrelváltozásokat is okozhat. Mivel a bőr védelmi mechanizmusa a napozás során nagymértékben ki van téve a túltelítődésnek, ezért már nem tud megfelelő védelmi vonalként működni az eltérő mértékű UV-sugárzásoknál. 

A napégés mértéke különböző tünetegyüttesekkel járhat (fájó, piros bőr), amelyek megelőzésére és csillapítására eltérő készítmények állnak rendelkezésünkre. Ezen készítmények hatékonysága, alkalmazhatósága és biztonsága eltér egymástól. A fényvédő krémek faktorszáma segít a megfelelő készítmény kiválasztásában, hogy az adott termék használatával mennyi időt tölthetünk a napon.

Bár a fényvédő szerek segítenek megvédeni bőrünket a leégéstől, ennek ellenére erős hatással vannak bőrünkre, emiatt a napozás utáni bőrápolás is fontos szerepet tölt be a bőr regenerálódásában. A D-vitamin termelődésért a napfény felelős, mely hozzájárul a szervezet egészséges működéséhez. Az egészségünk maximalizálása érdekében elengedhetetlen az észszerű keretek közötti napozás, valamint a legalább 2000 NE/nap D-vitamin-pótlás felnőtteknél és 1000 NE/nap gyermekeknél. 

Ennek az áttekintésnek az a célja, hogy összefoglalja a napozás előnyös és káros hatásait, melyek a bőrt érinthetik, áttanulmányozza a napfény elleni védekezési stratégiákat, valamint rávilágít arra,   hogy miért figyeljünk oda jobban a napozásra Malajziában, Borneón.

Borneó 

Borneó szigete a Csendes-óceán délnyugati részén fekszik. Borneótól nyugatra található a Maláj-félsziget és Szumátra, délen és keleten Indonézia szigetei: Jáva és Sulawesi, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek találhatók. 743 330 km2 területével a világ 3. legnagyobb szigete. Legmagasabb pontja a 4095 m tengerszint feletti magasságon található Kinabalu-hegy Sabahban. Borneó a feltáratlan gyöngyszemek közé tartozik, hisz kevés turista látogat el ide, annak ellenére, hogy rengeteg látványossággal (esőerdők, barlangrendszerek, Nemzeti Parkok és tengerpart), valamint különleges élővilággal rendelkezik. Esőerdőjét kb. 140 millió évesnek ítélik a kutatók, így az egyik legrégebbinek is tekinthető. Számos növény- és állatfaj fennmaradásának központja, és a veszélyeztetett borneói orangutánok néhány megmaradt természetes élőhelyének egyike is itt található.

Borneó teljes egészében az egyenlítői övben helyezkedik el, így trópusi éghajlatára jellemző, hogy az évi középhőmérséklet 28–30 °C, az éves hőingadozás 2–3 °C, míg a napi hőingadozás 8–12 °C. A hőmérséklet már délelőtt eléri, vagy meg is haladhatja a 25 °C-t. A gyorsan fölszálló levegő miatt gomolyfelhők alakulhatnak ki, amelyekből elég gyakran heves zivatarok képződnek, helyenként akár napi 1000 mm esővel. Összehasonlításképpen Magyarországon ennek közel fele hullik egy évben. A levegő páratartalma folyamatosan magas (több mint 80%).

Napsugárzás

A Napból érkező sugárzás minden növény és élőlény számára elengedhetetlen. A növények a fotoszintézisben hasznosítják az energiát, míg az állatok és az emberek számos létfontosságú funkciójuk során. A napsugárzás hatása, mint a legtöbb sugárzás esetén, függ a dózistól és az időtartamtól. A napsugárzás erősségét az UV-indexel fejezzük ki.

1. táblázat UV-index (Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ)

A napsugárzásnak való kitettség egyre veszélyesebb, és számos akut és krónikus károsodásokhoz vezethet. A napfény 3 hullámhossztartományra bontható.

Az UV-sugárzás 200–400 nm hullámhosszúságú, a látható fény hullámhosszánál rövidebb tartomány (400–700 nm). Az UV-sugárzást további 3 részre osztják, amelyek mindegyike eltérő biológiai hatással bír: UV-A (320–400 nm), UV-B (280–320 nm) és UV-C (200–280 nm). Az UV-A és az UV-B sugárzás is elegendő mennyiségben éri el a Föld felszínét ahhoz, hogy jelentős biológiai következményeket okozzon a bőrben és a szemnél, míg az UV-C sugárzást a Föld atmoszférája teljesen elnyeli. Az UV-B tartományába eső hullámhosszak felszívódnak a bőrön, így ezek felelnek a közvetlen napégésért. UV-A a napfény UV-sugárzásának domináns összetevője, borult időben és télen is eléri a földfelszínt, annak mélyebb rétegeibe is behatol, gyengén rákkeltő, és a bőr öregedését és ráncosodását okozza.

Bőr

A bőr összetett, integrált, dinamikus szövet. Számos létfontosságú funkcióval rendelkezik, melyek közül a metabolikus, méregtelenítő, immunológiai és hőszabályozó szerepet is meg kell említeni. A szervezet első védelmi vonala, melynek elsődleges feladata, hogy megóvja a szervezetet a környezeti behatásoktól, beleértve a napsugárzást is. Anatómiailag a bőr 3 rétegből áll: felhám (epidermisz), irha (dermisz) és bőralja (hipodermisz).

1. ábra A bőr felépítése (Forrás:www.nkp.hu).

Az epidermisz túlnyomó részt keratinizált hámból áll, amelyben a sejtek körülbelül 90%-a szarutermelő sejtek (keratinocita), míg a maradék 10% nagy részét a melanociták (pigmentszintézisért felelnek), kisebb részét a Langerhans-sejtek (immunológiai funkciót töltenek be) és a Merkel-sejtek (receptor funkcióval rendelkeznek) alkotják. A melanociták a bazális sejtrétegben helyezkednek el, ahol minden melanocita körülbelül 30–40 keratinocitához és 1 Langerhans-sejthez kapcsolódik, ami lehetővé teszi a melanociták számára, hogy az általuk termelt bőr fotoprotektív pigment melanint a keratinocitákba szállítsák, és ily módon védjék az epidermális sejteket. Az emberi bőr komplex védelemmel van felszerelve a Nap UV-sugárzásának káros hatásai ellen. Ez magában foglalja a bőr pigmenttermelését, megvastagodását, az enzimatikus és nem enzimatikus antioxidánsok hálózatát, amelyek kiküszöbölik a veszélyes és mérgező anyagokat. Ennek ellenére a bőr védekezési mechanizmusa túltelítődhet. Az élet során a károsodott molekulák felhalmozódhatnak a bőrben, ami a bőr öregedését és esetlegesen bőrrákot is okozhatnak. 

A bőrráknak két formája van: melanoma és nonmelanoma (nem melanómás bőrrák). Ez utóbbinak 3 fő fajtája van, a bazálsejtes karcinóma, a laphámsejtes karcinóma és a Merkel-sejtes karcinóma. A melanoma (melanoma malignum) a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat. Bár ritkábban fordul elő, mint a bazálsejtes (BCC) és laphámsejtes karcinóma (SCC), ez a bőrrák veszélyesebb, mert gyorsabban képes átterjedni más szervekre, ha nem kezelik a korai stádiumban. A nem melanómás bőrrák ritkán terjed át a test más részeire. A bőrrák előfordulása elképesztő mértékben nőtt az elmúlt évtizedekben, és a becslések szerint évente több mint egymillió új nem melanómás bőrrák (NMSC) eset fordul elő az Egyesült Államokban. A napfénynek való kitettség jelentősége az NMSC szempontjából jól ismert. A bőr a napsugárzásra barnulással és a bőr megvastagodásával válaszol, ami némi védelmet nyújt az UV-sugárzás okozta további károsodásokkal szemben. A bőr pigmentációjának mértéke és barnulási képessége fontos kockázati tényező a bőrrák kialakulásában, így az NMSC kockázata azoknál az embereknél a legmagasabb, akik könnyen leégnek és nem megfelelően napoznak.

A napégés sérülései

A napégés – más égésekhez hasonlóan – a bőr felső rétegének sérülése, kiváltója a Nap UV-B sugárzása. A napégés a súlyosság mértékétől függően sokféle tünettel járhat. Az enyhe fokú leégés során egyszerű bőrpír alakulhat ki, csupán fél óra napon való tartózkodás után. Ilyenkor a bőr érzékennyé válik az adott területen, akár égésszerű érzés is jellemezheti. A napégés szövődménye lehet rövid távú (hőguta) vagy akár hosszú távú (bőrdaganatok – melanoma malignum, basalioma). A napégés mértékének súlyosságának becslése a meglévő tünetek (érzékeny, égő, felhólyagosodott bőr) és az előzmények alapján történik. Ha hőemelkedés vagy fájdalom jelentkezik, használhatunk láz- és fájdalomcsillapítókat. Amennyiben hólyagok jelennek meg a bőrön, vigyázni kell, mert a felszakadt hólyagok akár hámhiányt is okozhatnak, amelyek akár felülfertőződhetnek.  

Ilyenkor steril kötésre van szükség, melyet orvos helyez fel a fertőződés megakadályozása végett. Súlyos esetben mindenképpen fel kell keresni a háziorvost, aki szükség esetén szakrendelésre irányítja a pácienst, ahol megfelelő ellátásban részesül (szükség esetén infúzió, antibiotikum adása javasolt). Ha csecsemőt ér napégés, a legenyhébb tünetek esetén is azonnal gyermekorvoshoz kell fordulni, mivel a csecsemők és gyermekek bőré jóval érzékenyebb, mint a felnőtteké.
Ha megtörtént a napégés, utána jótékony hatású lehet a langyos vagy hideg vizes zuhany vagy borogatás, mely a bőr megnyugtatására szolgál. A szervezet számára fontos a megfelelő hidratáltság, azaz folyadékpótlás. Napégés után, ha tehetjük, kerüljük a közvetlen napfényt.

Védekezés

Az évek során életmódunk, szokásaink sokat változott. A ruhák modern dizájnja, különösen nyáron,  bőrünk jelentős részét felfedi. Napjainkban az emberek sok időt töltenek a szabadban, különféle sportokat űznek, órákig tartózkodnak a napfényben, és általában a megfelelő UV-védelem nélkül. Az ózonréteg gyengülése miatt megnövekedett mennyiségű káros UV-B sugárzás éri a talajt, ezért nem hagyatkozhatunk csak a bőr saját védekező képességére. Tudatosan kell óvnunk egészségünket, erre számos védekezési módszer létezik, melyek hatékonysága, alkalmazhatósága és biztonsága eltér egymástól. 

Mint már említettem, a legnagyobb intenzitása az UV-B sugárzásnak van, melynek erőssége a nap folyamán változó mértékű, míg az UV-A intenzitása lényegében változatlan. A felhők nem rendelkeznek UV-védelemmel, körülbelül 15–30%-kal csökkentik az UV-sugarakat, míg a hó és a homok az UV-sugárzás 90–25%-át is visszaveri. Az úszók potenciálisan hatalmas mennyiségű UV-sugárzásnak vannak kitéve, mivel az UV-sugarak áthatolnak a vízen (50%-uk eléri akár a 3 m-es mélységet). Az UV-A hullámhosszak a szabványos ablaküvegen is áthatolnak.
A napfény elkerülése nyilvánvalóan a napfény elleni védekezés leghatékonyabb módja, de nem mindig praktikus és néha nem is lehetséges (kültéri munka, kirándulások). A megfelelő ruhaviselet szokásos és régimódi módja az adott éghajlattal és a napfénnyel szembeni védekezésnek. Az UV-védelemmel ellátott ruhák nélkülözhetetlen elemei a kültéren dolgozók, valamint a fényérzékeny betegek számára. A ruhák UV-védő tulajdonságait számos tényező befolyásolja, mint például a ruha anyaga, színe, összetétele és kialakítása. A kalapok, sapkák olyan kiegészítők, amelyek elengedhetetlenek a napfény elleni védelemhez. Hatékonyságuk a mérettől, különösen a karimától függ. Széles karimájú kalap védelmet nyújt a nyak, az orr és az áll számára is. A ruházat előnyei a fényvédő szerekkel szemben, hogy nincs toxikus vagy genotoxikus kockázat, nincs fotoallergiás (mint például egyes gyógyszereknek!) vagy fényérzékenyítő reakció.

A napsugárzás nemcsak a bőrt érinti, hanem szemünk épségére is hatással lehet. A látható hullámhosszak létfontosságúak a látás szempontjából, ám a napfény UV-sugárzása számos szembetegségben szerepet játszik. Néhány károsodás akut, azonnali jelekkel és tünetekkel, míg néhány sérülés igen kumulatív vagy hosszú távú UV-sugárzás eredménye. A szemet hosszan érintő UV-B sugárzás a corticalis szürkehályog, fotokeratitis kialakulásáért felelős. A szem védelmét is segíti a széles karimájú kalap, valamint az UV-védelemmel ellátott napszemüveget is, melynek hatékonysága függ a méretétől és alakjától (fontos, hogy védje a szem körüli részeket is), az UV-védő tulajdonságoktól (kevesebb, mint 1% UV-A és UV-B áteresztőképesség) és a lencse hátoldalának visszaverődésétől. 

Nem csak ruhák és kiegészítők segítségével tudunk védekezni a káros napsugárzás ellen. A modern kor előnye, hogy már számos fényvédő krém létezik, melyek segítenek megóvni bőrünket az ártalmas sugárzásoktól. A bőr színe minden embernél más, egyénenként eltérő mértékben képes védelmet nyújtani a leégéstől, ami kb. 10–20 perc. A fényvédő szerekkel ez az idő meghosszabbítható. A napfényvédő szereken feltüntetett SPF (Sun Protection Factor) értékek azt mutatják meg, hogy az adott termék használatával mennyi időt tölthetünk a napon saját bőrünk védelmének függvényében. A fényvédő szereknek 4 különböző besorolása van. Vannak a rövid hatású szerek, melyek SPF értéke 6–8–10; a közepes hatásúak, melyek SPF értéke 10–20–30;  vannak az erős hatású fényvédő szerek, SPF értékük 30–40–50, valamint a nagyon erős UV-B védelmet adó szerek, melyek SPF értéke 50+. Az alapos fényvédelem mellett bőrünk ápolása és hidratálása is ugyanolyan fontos, mint maga a védelem. A napsugárzás, bármilyen erős fényvédő krémet is használunk, erős hatással van bőrünkre. Leégés esetén bőrnyugtató, napozás utáni készítmények használatával segíthetünk a gyors regenerálódásban és a bőr vízpótlásában. Rengeteg napozás utáni krém létezik már napjainkban, viszont a házi praktikák sem mentek ki a divatból (tejföl a leégett területre, sheavajból és kókuszzsírból álló bőrnyugtató krémek, aloe vera növényi kivonatok használata).

A napozás során nemcsak kívülről, hanem belülről is támogatnunk kell a szervezetünket, ezért fontos szerepet tölt be a folyamatos folyadékpótlás. Napközben fogyasszunk ásványvizet, akár kókuszvizet – a Wisconsin–Madison Egyetem kutatói szerint a kókuszvízzel meg lehet őrizni a bőr egészséges állapotát –, gyümölcslevet, de figyeljünk oda, hogy a cukrozott üdítőket és az alkoholt kerüljük, mert ezek a szervezettől elvonják a vizet. A hidratáltság az egyik legfontosabb szükséglet a napon eltöltött idő alatt, ezzel akadályozva meg a dehidratáltsági állapotot.

D-vitamin

A D-vitamin kulcsszerepet játszik a csont, szív- és érrendszeri, a rákos, a központi idegrendszeri betegségekben, fertőzésekben, valamint az autoimmun betegségekben. A D-vitamin két fő forrása a napsugárzás és a szájon át történő bevitel. Mikor eléri a napfény a bőrt, annak UV-B része behatol az epidermiszbe, ami a 7-dehidrokoleszterint elnyeli, mely D3-vitaminná alakul. A napszak, évszak, földrajzi hely, fényvédők használata, illetve a bőr pigmentációja nagymértékben hozzájárul a D3-vitamin termelésére. A 30-as SPF értékkel rendelkező fényvédő krém a beeső UV-B sugárzás 95%-át elnyeli, így kb. 95%-kal csökkenti a bőr D-vitamin termelődését. Az öregedés szintén befolyásolja a D-vitamin-termelődést, egy 70 éves ember csak 25%-ban képes D-vitamint termelni egy 20 éveshez képest. Az üvegen keresztül behatoló napfény nem termel D-vitamint, mivel az üveg teljesen elnyeli az UV-B sugárzást. Nagyon kevés élelmiszer tartalmaz természetes formában D-vitamint. Fő források a lazac, olajos halak, csukamájolaj, gombák. Vannak élelmiszerek, melyek D-vitaminnal dúsítottak (joghurtok, sajtok, gabonafélék, gyümölcslevek). A D-vitamin hiánya osteopeniát (csökkent csontsűrűséget) és csontritkulást okoz, növelve a törések kockázatát. Gyerekek esetén hiánya angolkórhoz is vezethet. 

A D-vitamin nem csak a csontok egészségére van hatássál, lényegében a szervezet minden szövetében és sejtjében van D-vitamin receptor. A D-vitamin bizonyítottan szükséges az egészséges jóléthez, napozás során túlzott D-vitamin-termelődés nem alakulhat ki, mert a felesleges vitamin lebomlik. Egészségünk maximalizálása érdekében elengedhetetlen az észszerű napozás, valamint a legalább 2000 NE/nap D-vitamin-pótlás felnőtteknél és 1000 NE/nap gyermekeknél.

Következtetés

Elmondhatjuk, hogy a napozásnak számos előnye és hátránya van, melyekre hatással vannak a helyes napozási szabályok betartása, illetve a megfelelő fényvédő szerek használata. Megfelelő napozási szokások betartásával egészséges bőrt kaphatunk, ellenkező esetben megnövelhetjük a különböző bőrbetegségek kialakulásának kockázatát, illetve elősegíthetjük a bőr öregedését is. Nemcsak különböző kozmetikai szerek, hanem házi praktikák is segíthetik a leégett bőr regenerálódását. Napozás során fontos a szervezet megfelelő hidratáltsága, illetve a túlzott cukros ételek, italok bevitelének korlátozása.

Aki Borneóra utazik, az tartsa szem előtt, hogy a sziget az egyenlítői övben helyezkedik el, ahol a hőmérséklet szinte egész évben állandó és magas, míg a mérsékelt övezetben található Magyarország kontinentális éghajlatú. Ezért fokozottan ügyelnünk kell Borneón a megfelelő bőrvédelemre, akár házi praktikákat (ruházat, krémek), akár magas faktorú fényvédő szereket használnunk. 

Amennyiben ezeket szem előtt tartjuk, akkor megfelelő hozzáállással a napozás is egy nagyszerű időtöltés lehet földrajzi helyzettől függetlenül.