Oktatási rendszer Malajziában

A Világbank egy évtizeddel ezelőtt átfogó jelentést készített a Malajziában működő oktatási rendszerről. Ebben az általános és a középiskola mellett a felsőoktatás rendszerét is vizsgálták. A jelentés megállapította, hogy a középiskolásoknak alig bő harmada (kb. 35–37%-a) tanul tovább, és a fiatal generációnak, azaz a 25–29 éveseknek pedig mindössze 15,3%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

Az oktatásra fordított kiadásokat a Világbank megfelelőnek ítélte, így pl. az alapoktatásra fordított kiadások több mint kétszerese volt a többi ASEAN-országénak. A 2012-es PISA-teszt eredményei szerint azonban a malajziai tanulók csak indonéz társaiknál teljesítenek jobban a régióban, így jelentősen elmaradnak az olyan alacsonyabb jövedelmű országoktól, mint például Vietnam. Ez annak ellenére van így, hogy a beiskolázási szint megegyezik a régió fejlett gazdaságaival. A Világbank állásfoglalása szerint az alapoktatás minőségének javításának fő korlátait az intézmények jelentik, valamint rámutatott az autonómia hiányára a tanárképzés és a pedagógus dolgozók felvételének hiányosságaira. A Világbank úgy írja le Malajziát, mint a világ egyik legcentralizáltabb oktatási rendszerét, ahol az iskolák több mint 65%-a számolt be arról, hogy a felvett tanárok kiválasztása nemzeti szinten történik. Ugyanaz a helyzet az iskolákon belüli költségvetési előirányzatok, a tanulók értékelése és a tankönyvválasztás tekintetében is. Mindez azt jelenti, hogy az iskolák nehezen tudnak reagálni a helyi igényekre, mivel az oktatáspolitikát a központból irányítják.

A maláj oktatási rendszer általános jellemzői

Malajziában az oktatással kapcsolatban a legfontosabbnak az Oktatási Minisztérium (Kementerian Pendidikan) számít. Bár az oktatás a szövetségi kormány kompetenciájába tartozik, minden egyes szövetségi területnek saját oktatási osztálya is van. A maláj iskolarendszer előzményének az ún. Sekolah Pondok és a Madrasah iszlám iskolák tekinthetőek, amelyek az iszlám vallás megjelenése és térhódítása után jelentek meg a nagyvárosokban. A mai modern iskolarendszer az angol gyarmatosítással egy időben kezdett kiformálódni a 19. század elején, amikor megjelentek az első angol nyelvű iskolák a félszigeten és Penang-szigetén. Napjainkban az akkoriban létrejött, és még ma is működő középiskolák számítanak az ország legpatinásabb intézményeinek. Az angol gyarmati kormányzat sokáig nem engedélyezte a maláj nyelvű középiskolák létrehozását, így a tanulni vágyók számára csak az angol nyelvű intézmények jöhettek szóba. Malajzia 1957-es függetlensége után az oktatás terén is fontos változások történtek. Így többek között a meglévő kínai, tamil és missziós iskolák elfogadták az állami támogatást, és tovább működhettek azzal a feltétellel, hogy elfogadják a nemzeti tantervet.

A malajziai állami iskolákban a maláj az elsődleges oktatási nyelv. Bár a kormány 2003-ban  bevezette, hogy oktatási nyelveként az angolt használja a természettudományok és a matematika területén, ezt azonban 2011-ben megszüntették. Az angolt második nyelvként tanítják mind az általános, mind a középiskolákban. A kínai és tamil általános iskolákban a maláj a második nyelv, az angolt pedig harmadik nyelvként tanítják. Az állami egyetemeken az oktatási nyelv többségében szintén a maláj, kivéve a természettudományokhoz, a matematikához és a számítástechnikához kapcsolódó tárgyakat, amelyeket általában angolul oktatnak. A legtöbb posztgraduális oktatás szintén angol nyelven zajlik. A magán felsőoktatási intézményekben többnyire az angol az oktatás nyelve. 

A tanév januártól novemberig tart. A felsőoktatásban a tantárgyakat nem évek, hanem félévek alatt oktatják. Egyes egyetemeken a félév mindössze 8–12 hetes, így a hallgatók rövidebb idő alatt végezhetik el az adott képzést. Az iskolarendszer 6+3+2+2 modell szerint épül fel: 6 év kötelező általános iskolai oktatás, ami 6–7 éves kortól kezdődik, ezt követi 3 év alsó középfokú oktatás, 2 év felső középiskola és 2 év egyetem előtti képzés, végül a felsőfokú tanulmányok.

Az egyes színterek jellemzői

Malajziában az óvodai nevelés nem kötelező, így a kezdete is változó, átlag 3 éves kor körül kerülnek a gyermekek óvodába, ahol többnyire 2–3 évet töltenek el, és 6–7 éves korukban kezdik meg az általános iskolai tanulmányokat. A nyugati országokkal összehasonlítva érdekes, hogy nincsen egységes óvodai tanterv, egyedül az ott dolgozók képzésével kapcsolatban vannak egységes előírások. A legtöbb intézmény magánóvoda, jóval kevesebbet tart fent az állam vagy az egyes vallási közösségek. Egyre gyakoribb, hogy az általános iskolák is működtetnek óvodát, ami számos előnnyel jár, többek között megkönnyíti az óvodából az iskolába való átmenetet. Sok a fizetős magánintézmény, így leginkább azon szülők gyermekei járnak óvodába, akik számára az nem jelent nagy anyagi terhet.

Az általános iskolai szinten számos különböző iskolatípus létezik, beleértve a nemzeti iskolákat, az etnikai iskolákat (leggyakrabban kínai és tamil), a magániskolákat és a nemzetközi iskolákat. Az általános iskolák – intézménytípustól függetlenül – a malajziai nemzeti tantervet követik. A tanterv tartalmazza az első nyelvet (maláj, kínai vagy tamil), az angolt, mint második nyelvet, az iszlám oktatást (iszlám hitűek számára kötelező), a matematikát, a természettudományokat, az állampolgári ismereteket/erkölcsi nevelést, a helyismereteket, a testnevelést, az egészségnevelést, a zenét és a vizuális művészeteket. A kötelező 6 év első fele (3 év) az első szintnek (Tahap Satu), míg a 2. fele a második szintnek (Tahap Dua) minősül. A tanulók a tanulmányi teljesítményüktől függetlenül kerülnek a következő szintre. 1996-tól 2000-ig a Penilaian Tahap Satu-t (PTS) vagy az első szintű értékelést a 3. évfolyamos tanulóknak adták. Azok a diákok, akik ebben a tesztben kiváló eredményt értek le, kihagyhatták a 4. évet, és helyette az 5. évfolyamra kerülhettek. A tesztet azonban 2001-ben beszüntették, mivel a szülők és a tanárok túlzott nyomást gyakoroltak a diákokra, hogy sikeresen teljesítsék a vizsgát. Ma az iskolai értékelés – az első három osztályban – vizsgák helyett vetélkedőket, játékokat, szerepjátékokat, történetmesélést foglal magába. Az általános iskola végén a tanulók elvégzik az Ujian Pencapaian Sekolah Rendah-t (Általános iskolai teljesítményteszt), amely az írásbeli és szóbeli maláj és angol, 

valamint a matematika és a természettudományok terén elért eredményeket értékeli. A középiskolába, eredménytől függetlenül, minden diák automatikusan továbbjut.

Az állami iskolákban kötelező az egyenruha, a pakaian seragam sekolah, amely iskolánként kismértékben eltérhet. Az egységes viselet általában fehér zokni, fekete vagy fehér cipő, fehér ing, lányoknál sötétkék kötényruha (pinafore), fiúknál sötétkék hosszúnadrág (vagy rövidnadrág). A muszlim lányoknak általában kötelező a baju kurung (bő szabású, hosszú ruha, ami egy blúzból és egy szoknyából áll) valamint a tudong (könnyű fejkendő). Ami intézményenként még eltérő, az az iskola jelvénye, amit viszont egységesen baloldalon kell viselni. Egyes iskolák a névtáblát is megkövetelik a jelvény mellé tűzve vagy varrva. A smink, a hajfestés, a tetoválás, az ékszerek szintén nem megengedettek a gyerekek számára a középiskola végéig. A hosszú hajú lányoknak össze kell fogni a hajukat.

Malajziában a középfokú oktatás (Sekolah Menengah Kebangsaan /SMK/) 5 évig tart 3+2 éves bontásban. A nemzeti középiskolák a maláj nyelvet (bahasa Melayu) használják, de az angol is kötelező tantárgynak számít minden intézményben. 2003–2012 között a természettudományokat és a matematikát is angolul tanulták a diákok, amit szűk egy évtized után eltörölték. Az általános iskolákhoz hasonlóképpen az állami középiskoláknak is biztosítania kell a kínai és tamil nyelvek, valamint az őslakos nyelvek oktatását, ahol ezt az iskola legalább 15 tanulójának a szülei kérik. Ezenkívül némely iskolákban olyan idegen nyelveket is tanítanak, mint pl. az arab vagy a japán. Az egyenruha viselése az általános iskolákhoz hasonlóan kötelező. A fiúknak olívzöld hosszúnadrágot, a lányoknak pedig világoskék kötényruhát kell viselni türkiz színű sállal. A tanítás a legtöbb esetben minden nap 7:30-tól délután általában 13:00 óráig tart, de vannak intézmények, ahol váltott műszakban tanítanak a túlzsúfoltság miatt.

Az ún. alsó középfokon (1–3. osztály) a beiratkozások aránya közel 95–98%, azaz szinte minden tanuló folytatja a tanulmányait az általános iskola befejezése után. A diákokat maláj nyelven oktatják, így azok, akik kínai vagy tamil nemzeti típusú általános iskolák diákjai voltak korábban, azok egy átmeneti évet végeznek az alsó középiskolai tanulmányok megkezdése előtt. Ezen az éven (Remove Class a hivatalos neve) intenzív nyelvtanulással készülnek fel a maláj nyelvű tanulmányokra. A tanulók legalább 8 tárgyat tanulnak. Az alapvető kötelező tantárgyak közé tartozik a maláj, az angol, a természettudomány, a történelem, a földrajz és a matematika. A választható tantárgyak között szerepel pl. az iszlám tudomány, az erkölcsi nevelés, az életvezetési ismeretek és más európai nyelvek. Az alsó középfokú ciklus végén a diákok elvégzik a Penitaian Menengah Rendah-t, az alsó középfokú értékelést. A tanulók 7–9 tantárgyból írnak tesztet, köztük malájból, angolból, történelemből, földrajzból, matematikából és természettudományokból. A diákoknak le kell tenniük a vizsgákat, hogy továbbléphessenek.

A 4. és 5. osztály alkotja a felső középfokú szintet, amikor is a tanulók általában három iskolatípus valamelyikébe járnak: tudományos (művészeti vagy más tudományos jellegű), műszaki és szakmai (műszaki, szakmai vagy készségképzési évfolyam) vagy vallási. Iskolatípustól függetlenül 4 alaptárgyat kell felvenni, így a maláj nyelv mellett az angol nyelv, a matematika, az iszlám tanulmányok vagy erkölcsi nevelés és a történelem képezi a tanulmányok alapját. A természettudományos képzésben részt vevő hallgatók kémiát, biológiát, fizikát, matematikát, valamint tudományt és technológiát tanulnak. A művészeti ágba tartozók az integrált természettudományokból és egy sor más, nem természettudományos tárgy közül választhatnak, de maximum legfeljebb 13 tárgyat vehetnek fel. A műszaki és szakképzési területeken a tanulók általában a szakközépiskolák szakmai óráin vesznek részt. A műszaki jellegű intézményekben a következő tantárgyak a leggyakoribbak: gépészet, mélyépítés, elektrotechnika, mezőgazdaság, kereskedelem, élelmiszer-gazdálkodás és divat. Azoknak, akik egyetemre mennek, a tervezett felsőoktatási képzésnek megfelelő tantárgyakat kell tanulniuk a felsőbb középiskolai osztályokban. Például a természettudományos irányban tanulóknak egyaránt kötelező a kémia, biológia, fizika és a kiegészítő matematika is.

A felső középfokú ciklus (5. forma) végén a diákok leteszik a nemzeti érettséginek megfelelő Sijil Pelajaran Malaysia (SPM – Open Certification Examination) vizsgát, amelyet a Malaysian Examination Syndicate (Malajziai Vizsgaszindikátus/vizsgabizottság) ad le. 2009-től kezdve az értékelési rendszert A+-tól G-ig használják. Malajziában évente megközelítőleg 480–500 ezer diák érettségizik, és a végzősök kb. egyharmada tanul tovább főiskolán vagy egyetemen.

A kínai nyelvű általános iskolák diákjai kínai középiskolákba is beiratkozhatnak, amelyek a malajziai független kínai középiskolai rendszeren keresztül párhuzamos utat biztosítanak a nemzeti iskolákhoz is. Az oktatás mandarin nyelven folyik, és a nemzeti tantervet követi. A középfokú vizsgát a középiskola végén (3. évfolyam) teszik le. A független kínai középiskolák egyesült vizsgabizonyítványát (UEC) a felső tagozatos középiskola végén (6. évfolyam) szerzik meg. Az UEC csak magán felsőoktatási intézményekbe való továbbtanulásra használható. Azoknak a hallgatóknak, akik közintézményekbe szeretnének belépni, el kell végezniük a Bahasa Melayu (maláj) nyelven tartott SPM-et. Emiatt sok kínai nyelvű iskola diákja dönt úgy, hogy Kínában vagy más tengerentúli felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait.

A nemzeti állami iskolarendszeren belül van néhány különleges állami középiskola, amelyekbe igen nehéz bejutni az erős felvételi rosta miatt, mivel olyan tanulók számára vannak fenntartva, akik kiemelkedő tanulmányi teljesítményt értek el az általános iskolában. Ezek az intézmények lehetnek nappali jellegűek vagy bentlakásosak is, utóbbiak tudományos iskolákként is ismeretesek. Míg a múltban főleg a maláj elit gyermekei számára voltak fenntartva, addig azóta olyan iskolákká bővültek, amelyek olyan malájok nevelését szolgálják, akiknek tanulmányi eredményei kiemelkedőek, vagy akik tehetséges sport- és vezetői képességeket mutat.

Ma már több mint 170 nemzetközi iskola működik Malajziában, melyek kínálata egyedi, és ez igaz a tanterv tekintetében is. A brit tanterv messze a legnépszerűbbnek számít, de gyakori, hogy a nemzetközi iskolák egynél több tantervet és tudományos képesítést is kínálnak. A Nemzetközi Általános Középfokú Oktatási Tanúsítvány (IGCSE) a brit tantervre (GCSE) épül, és ez jobban igazodik a nemzetközileg fókuszált diákkörhöz. Ez a tanterv főként vizsgaalapú, és az iskola által választott vizsgabizottság értékeli. A legismertebbek a Cambridge Assessment International Education és az Edexcel. Malajziában az IGCSE több mint 70 tantárgyat ölel fel, amely 30 nyelvet is tartalmaz. Az IGCSE lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy legalább 5 és legfeljebb 14 tantárgyat vegyenek fel, amelynek „alap” tanterve egy első nyelvből, egy második nyelvből, matematikából és egy vagy több természettudományi tárgyból áll. Az IGCSE vizsgálatokra évente kétszer, májusban és októberben kerül sor. 2018-ban a Cambridge Assessment International Education bejelentette, hogy az IGCSE első nyelvű maláj nyelvet felveszi a tantárgyak listájára.

A penangi nemzetközi iskolai színtér kisebb, mint más malajziai városokban, kevesebb az ilyen jellegű intézmény. Gyakoriak a várólisták, ezért sok iskola vissza nem térítendő jelentkezési díjat számít fel, hogy azok minél hosszabbak legyenek. A legtöbb nemzetközi iskola a sziget fővárosában, George Townban található, de északabbra Tanjung Bungahban és Tangjung Tokongban is nagy számban vannak jelen. Malajzia többi részéhez hasonlóan Penang nemzetközi iskoláit is a brit tanterv jellemzi. A szigeten működő nemzetközi iskolák közül a legjobbak közé a Tenby, a Fairview International School, a Straits International School, a St Christopher’s International Primary School és a Prince of Wales Island International School számít. Van iskolabusz szolgáltatás, de az külön költséggel jár, amelyet az éves tandíj nem tartalmaz. 

Középiskola utáni oktatás – egyetemi előkészítő

Az egyetem előtti tanulmányokba való belépés az SPM eredményei alapján történik. Ez a ciklus 2 évig tart. Nemzeti középiskolákban, műszaki középiskolákban, főiskolákon, iszlám iskolákban és néhány egyetemen van lehetőség az elvégzésére. A hallgatók két irányzat egyikébe léphetnek be: a bölcsészbe vagy a reálba/tudományosba. Általában 1 általános tanulmányi kurzust és 3 másik tárgyat vesznek fel. A ciklus végén a diákok leteszik a Sijil Tinggi Pelajaran Malaysia-t (STPM – malajziai felsőfokú iskolai bizonyítványt), amelyet a Malajziai Vizsgatanács kezel. Azon tanulók, akik legalább egy tantárgyat sikeresen teljesítenek, bizonyítványt kapnak, amelyen a tantárgyak és az osztályzatok is szerepelnek. Azok a diákok, akik iszlám iskolákban végzik az egyetem előtti tanulmányokat, azok a Sijil Tinggi Agama Malaysia-t kapják meg (malajziai felsőbb vallási bizonyítványt). Az érettségi ciklus mindössze 1 éves (két félév), és arra szolgál, hogy felkészítse a jól képzett, felső középfokú végzettségűeket az SPM-ben elért teljesítmény alapján, a legnagyobb rangú egyetemekre. Az érettségi előtti oktatást csak az érettségiző főiskolákon és az ún. MARA főiskolákon kínálják.

A tanterv egységes, és azt az Oktatási Minisztérium biztosítja. Az alaptárgyak a következők: matematika, kémia, fizika, biológia és számítástechnika (tudományos évfolyam); matematika, számvitel, üzletvezetés és közgazdaságtan (számviteli évfolyam); valamint matematika, műszaki kémia, mérnöki fizika és mérnöki tanulmányok (műszaki évfolyam). További kötelező tantárgyak minden hallgató számára: angol nyelv, iszlám tanulmányok vagy erkölcstan, maláj tanulmányok, kommunikációs készségek és információs technológia. A minisztérium által szervezett vizsgákra minden félév végén kerül sor. A Matrikulasi (érettségi) néven ismert záróvizsga eredményei az osztályon belüli értékelést is tartalmazza. Nem minden érettségire jelentkező kerül be a képzésbe, és a kiválasztási kritériumok sokszor titkosak. A felvételi eljárás során a legtöbb esetben versenyalapú kvótát alkalmaznak, amiben a helyek 90%-a a Bumiputeráknak, azaz malájoknak van fenntartva, a fennmaradó 10%-a pedig a nem malájoknak.

Felsőfokú oktatás

A kormány által meghatározott „Vision 2020” kezdeményezés keretében Malajzia 2020-ra magas jövedelmű nemzetté kívánt válni. E cél elérésének egyik eszköze volt az oktatás fejlesztése és a minőségi diplomások számának növelése, a felsőfokú felvételi arány 40%-ra való növelése. Az elmúlt pár évtizedben Malajzia nagy hangsúlyt fektetett az egyetemek minőségének és mennyiségének a növelésére, az ország napjainkban a GDP 1%-ánál többet költ kutatásra és fejlesztésre. Az ország egyetemei és főiskolái közül eddig 5 kapott „kutatóegyetemi” státuszt, ami további állami finanszírozást és megnövelt autonómiát jelent. Az országban 20 állami és 53 magánegyetem működik. Utóbbiak a minőségi oktatásról ismertek, és sokat cégek tartanak fent. Számos intézmény kínál kurzusokat párhuzamosan külföldi egyetemekkel vagy intézetekkel, különösen az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában. Valamennyi intézményt a Felsőoktatási Minisztérium felügyeli. Az alapdiplomás képzésekre való jelentkezéshez az STPM vizsgán legalább C osztályzat elérése szükséges az általános és két másik választott tantárgyból. Továbbá figyelembe veszik az érettségin, tehát az SPM-vizsgán szerzett maláj nyelv eredményét, valamint angol nyelvvizsgával is rendelkezni kell. A mesterképzés Malajziában alapdiplomára épül, a doktori programokat pedig mesterfokozatúak érhetik el. A testvérvárosi programok lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy külföldön is tanuljanak. A magánegyetemek „ikerintézményi” programokat kínálnak. A hallgatók diplomájuk első két évét Malajziában, a képzés hátralévő részét pedig egy nemzetközi helyszínen működő partneregyetemen végzik el. A hallgatók malajziai egyetemeken tanulhatnak az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Európa és Ausztrália jól ismert egyetemeivel együtt. Ezenkívül a tanulók különböző kultúrákat és életmódokat tapasztalnak meg. A teljes ikerintézményi programok során a kreditek átvihetőek, és a partneregyetemek garantálják az automatikus felvételt. Több neves nemzetközi egyetem fiókintézményt hozott létre az országban. Ezek nagyon hasonlítanak egy nemzetközi egyetem campusához, és szinte ugyanazokat a kurzusokat kínálják, mint a főcampus. A helyi és a nemzetközi diákok így rendkívül kedvező díj ellenében szerezhetnek külföldi képesítést Malajziában. Míg az országban a PhD-hallgatók száma 2002-ben körülbelül 4000 volt, addig 2012-re csaknem 40 000-re nőtt. E hallgatóknak körülbelül fele az 5 kutatóegyetemhez kötődik. A népszerű oktatási területek közé tartozik a jog, a mérnöki tudomány, a gyógyszerészet, a számvitel, a pénzügy, az üzlet, a közgazdaságtan és a kereskedelem, valamint az információs technológia. Ezeken a területeken belül vannak olyan alkategóriák, ahol a hallgatók alap- és felsőfokú tanulmányokat is folytathatnak. A malajziai oktatási intézményekben olyan kurzusok is elérhetők, mint a pszichológia, filozófia, média és tömegkommunikáció, valamint ápolástudomány és várostervezés. A hallgatók választhatnak olyan művészeti tárgyakat is, mint a design, a divat, a konyhaművészet, a kreatív multimédia, a digitális, valamint a filmes televíziózás. Az egyéb kurzusok közé tartozik a sport, a fitnesz és az egészségmenedzsment, az iszlám banki és pénzügyek, az élelmiszer- és a táplálkozástudomány, valamint az animációtervezés.

Malajziában a Lim Kok Wing Kreatív Technológiai Egyetem divattervezői és multimédiás kurzusairól; a HELP University College pszichológiájáról jól ismert oktatási intézmények, míg a Monash Egyetem a filozófia szakos hallgatók számára a legjobb választás. A Nemzetközi Orvosi Egyetem és a Maniplei Nemzetközi Egyetem jól ismert az orvostudományról. A NILAI Egyetemi Főiskola mérnöki képzéseiről ismert, amelyek magukban foglalják az elektronikai mérnöki, a gépészeti, a repülőgép-mérnöki, az autóipari és a mechatronikai mérnöki képzéseket. A rendszeres kurzusokon kívül ezek az intézmények testvérvárosi kurzusokat is tartanak partneregyetemekkel az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Franciaországban, Kanadában és Ausztráliában. Számos amerikai egyetem malajziai egyetemekkel is együttműködik. Ezeket ADP vagy American Degree Programoknak nevezik. Így a hallgatók ezeken a kurzusokon keresztül élvezhetik a magas színvonalú oktatás előnyeit. Malajzia az egyik legalacsonyabb megélhetési költséggel rendelkezik az ázsiai országok közül. Az ország a világ egyik legkozmopolitább oktatási célpontjának számít. Malajziában számos angol nyelvtanfolyam létezik, ami tökéletes célpontként szolgál a nemzetközi hallgatók számára. Az oktatás becsült költsége Malajziában évi 5000 USD felsőfokú tanulmányok esetén, míg a megélhetési költségek 4000 USD/év körül vannak.

A külföldi hallgatók tanulás mellett dolgozhatnak is az országban. A gazdag kulturális élmény a malajziai tanulás másik hatalmas előnye. Az ország több mint 90 ezer nemzetközi diáknak ad otthont, akik magas színvonalú programokban vesznek részt országszerte. Az itt végzett tanulás során számos ösztöndíjprogramhoz is hozzáférhetnek, például a malajziai nemzetközi ösztöndíjhoz, a malajziai műszaki együttműködési programhoz és a Commonwealth ösztöndíjprogramhoz. Malajzia a nemzetközi hallgatók nagy feladója és fogadója is, bár a befelé és kifelé irányuló mobilitások száma ellentétes irányba halad az elmúlt években. 1995-ben például a felsőoktatásban tanuló malajziai hallgatók 20%-a külföldön tanult, főként állami ösztöndíjjal, évi 800 millió USD értékben. Az 1997–98-as délkelet-ázsiai pénzügyi válság előtt több mint 100 ezer malajziai diák tanult külföldön, főként az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, de a válság után az ösztöndíjak finanszírozását drámaian csökkentették, így 2010-ben kevesebb mint 80 ezer malajziai tanult már csak külföldön. A pénzügyi válságra válaszul a malajziai kormány átirányította a finanszírozást a hazai ellátásra, jelentősen növelve az egyetemek és főiskolák számát – mind az állami, mind a magánszektorban –, és olyan kezdeményezéseket vezetett be, amelyek célja az ország fejlett tudásalapú gazdasággá alakítása.

A kormány ösztönözte a külföldi felsőoktatási intézményekkel való partneri kapcsolatok kiépítését is. Ennek a nemzetköziesítési stratégiának kettős célja volt: egyrészt több hazai oktatási lehetőséget kínálni a malajziaiak számára a transznacionális oktatási programokon keresztül, másrészt nemzetközi hallgatók bevonzása. A kormány végső soron a délkelet-ázsiai felsőoktatás regionális központját kívánta létrehozni az országban azzal a céllal, hogy 2020-ra 200 ezer nemzetközi hallgatót vártak. A kitűzött célt a koronavírus-járvány miatt nem sikerült elérni. 2010-ben a külföldről érkező hallgatók első 5 helyén Irán (11 823), Kína (10 214), Indonézia (9889), Jemen (5866) és Nigéria (5817) állt. Az iszlám országokból és Afrikából érkező hallgatók jelentős száma nagyrészt a kulturális és vallási hasonlóságoknak, valamint az európai és az Egyesült Államok egyetemeihez képest alacsonyabb díjaknak tudható be. A malajziai hallgatók számára 2010-ben Ausztrália (20 943), az Egyesült Királyság (13 796), Egyiptom (8611), az Egyesült Államok (6100) és Indonézia (5588) volt a legnépszerűbb célország.

Az iszlám vallási általános iskolák neve Sekolah Rendah Agama (SRA), míg a középiskolák neve Sekolah Menengah Kebangsaan Agama (SMKA). Az 1970-es években a független iszlám iskolákat a közvélemény nem fogadta jól a szervezetlen adminisztratív rendszer és a létesítmények hiánya miatt, miközben az oktatás iránti tudatosság megnőtt. Ezért is merült fel a korszerűsítés igénye a vallási iskolákkal kapcsolatban is. A legtöbb iszlám iskola korábban túlságosan hangsúlyozta az iszlám tanulmányokat és az arab nyelvet anélkül, hogy figyelmet szentelt volna a nemzeti iskolákban elérhető egyéb tantárgyaknak, például a természettudományoknak, a matematikának, a földrajznak és a történelemnek. Ennélfogva az iszlám iskolákat végzettek kevésbé voltak versenyképesek az emberi erőforrások piacán. 1977-ben hozták létre az első ilyen SMKA intézményeket, amelyekből napjainkra már több mint 60 működik, és azoknak szól, akik szeretnék elsajátítani és gyakorolni az iszlám kultúrát, de nemcsak az arab nyelv és a Korán ismeretek tanításán és elsajátításán keresztül, hanem az iszlám értékeket alkalmazó tevékenységeken keresztül is. Az SMKA hallgatói széleskörű lehetőséget kapnak a hazai és nemzetközi továbbtanulásra különböző területeken, így nemcsak iszlám prédikátorokat, hanem iszlámot értő szakértőket is képes biztosítani.

Az új diákok felvételét az Állami Oktatási Minisztérium iszlám oktatási osztálya intézi, és nyitva áll minden muszlim diák számára, aki malajziai állami és magániskolákban tanult korábban. A követelmények eltérőek lehetnek az egyes szövetségi államok igényei szerint. Minden jelentkező esetén elvárás a jó általános iskolai eredmény, illetve tudja olvasni a Koránt és ismerje a jawi ábécét, ami a régi maláj és arab írásból kialakított írásrendszer, és napjainkban Malajziában főleg az iszlám vallással kapcsolatosan van használatban. A vallási iskolák másik csoportja a Sekolah Agama Bantuan Kerajaan (SABK), ami magában foglal általános és középiskolát is. Az általános iskolát közösségi vallási iskolának vagy sekolah agama rakyatnak (SAR) is nevezik. A SAR iskoláiban muszlim diákoknak tanítanak az iszlámhoz kapcsolódó tárgyakat, például korai iszlám történelmet, az arab nyelvet és az iszlám joggyakorlatot. A legtöbb SAR-t a szövetségi államok finanszírozzák és az államok vallási hatóságai irányítják. Az ország vidéki részein a diákok jelentős része még mindig ezekbe az iskolákba jár, és az általuk közzétett tanulmányi eredmények egy részét a főbb egyetemek is elfogadják.

Malajziában kínai középiskolák is szép számmal (több mint 60) működnek, ahova az általános iskolai tanulmányok befejezése után van lehetőség bejutni. A kínai típusú középiskolákban az alapfokú oktatás folytatásaként kínai nyelvű oktatást nyújtanak, ahol a fő oktatási nyelv a kínai mandarin egyszerűsített kínai írásrendszerrel. Az iskolák függetlenek egymástól, szabadon intézhetik az ügyeiket. Magániskolákról lévén szó, a független kínai középiskolák nem kapnak közvetlen finanszírozást a malajziai kormánytól, bár kapnak némi támogatást egyes államok kormányaitól. Nagy általánosságban azonban az jellemző, hogy ezeket az iskolákat gyakorlatilag kizárólag lakossági adományok révén működtetik. Azzal a céllal, hogy mindenki számára megfizethető kínai nyelvű oktatást biztosítsanak, a tandíjaik lényegesen alacsonyabbak, mint a legtöbb magániskoláé. Egy kínai független középiskolában a diákok általában 6 évet töltenek, mely két szakaszra oszlik: 3 év a junior közép és 3 év a felső tagozat, hasonlóan a szárazföldi kínai és tajvani középiskolai rendszerhez. Az egyes szakaszok végén a hallgatók megkapják az egységes vizsgabizonyítványt (UEC). Az állami középiskolák diákjaihoz hasonlóan a független kínai középiskolák diákjai is több irányzatba kerülnek, mint például a tudomány vagy a művészet/kereskedelem. Néhány iskola azonban a közelmúltban olyan egyedi irányzatokat is bevezetett, mint az elektrotechnika, az élelmiszeripar vagy a művészeti tervezés.

A független kínai középiskolák ugyanazt a tanévet használják, mint az állami iskolák. Egy tanév két félévből áll: 1. félév januártól májusig és 2. félév júniustól novemberig, minden félév végén vizsgákkal. A hallgató adott tanévben elért összesített tanulmányi teljesítménye határozza meg a következő tanévben a következő tanévre való előléptetését. Sikertelenség esetén meg kell ismételni a tanulmányi évet. Általában a két egymást követő év előléptetésének hiánya elbocsátást von maga után. Ezzel szemben az állami iskolák diákjait tanulmányi teljesítményüktől függetlenül automatikusan előléptetik. Az UEC olyan független középiskolai vizsgateszt, amely kimondottan a kínai diákok számára lett megalkotva. Három szintje van: Junior Middle (UEC-JML), Szakmai (UEC-V) és Senior Middle (UEC-SML). A junior és a szakmai vizsgák csak kínai nyelven érhetők el. Az UEC-SML matematikával, tudományokkal (biológia, kémia és fizika), könyveléssel, számvitel és kereskedelemmel kapcsolatos teszteket tartalmaz kínai és angol nyelven egyaránt. Az UEC-SML-t a világ számos felsőoktatási intézményébe való belépéshez elegendő, de Malajzia kormánya nem ismeri el, viszont a legtöbb malajziai magánegyetem és főiskola elfogadja.