A Jade Császár Pavilonja

Bár neve alapján előbb gondolnánk uralkodói palotának, az elegáns Jáde Császár Pavilonja egyike Ayer Itam városrész számos kínai templomának, de az egyetlen, ahol a Mennyei Nagyatyát tisztelik. A szentély fekvésének, kialakításának és hosszú történetének köszönhetően feltétlenül érdemes a látogatásra.

Ayer Itam, George Town délnyugati fekvésű elővárosa – mely szinte egyidős magával a penangi székhellyel – kényelmesen nyúlik el a Bukit Bendera (más néven a Penang Hill) lankáin. A városrészt nem sokkal George Town után alapították a Francis Light kapitánnyal érkező Brit Kelet-indiai Társaság tisztviselői, hogy tágas fűszerfarmokat alapítsanak a hegység nyúlványaira kúszó, vagy a völgyekben megbúvó szabad földeken, melyek ekkor még nem tartoztak George Town közigazgatási területéhez (a történelmi belváros mintegy 6 kilométerre fekszik Ayer Itamtól). A XIX. században a kiterjedt szerecsendió és borsültetvényeket kisebb-nagyobb zöldségtermesztő farmok szakították meg; máig Ayer Itam gondoskodik George Town zöldség és gyümölcs ellátásáról, melyeket a város piacain értékesítenek. 1890-ben aztán elkezdődött Malajzia (sőt, egész Délkelet-Ázsia) legnagyobb buddhista templomának, a lenyűgöző Kek Lok Si szentélynek az építése, melyet számos további kínai templom követett: például a Thai Seong Loh Koon, a Sin Fah Thoong, a Tua Peh Kong denevérbarlang templom, vagy éppen a Miao Xiang Lin-templom, melyet Beow Hiang Lim-templomként is ismernek. Így aztán Ayer Itam már nem csak zöldséges kertjeiről, de templomairól is ismertté vált.  

Persze bármennyire is patinás és nagy múltú, a turisták millióit vonzó Kek Lok Si nem a legelső szentély volt Ayer Itamban. 21 évvel korábban, 1869-ben ugyanis a hokkien közösség megépítette az elegáns és látványos Jáde Császár Pavilonját, más néven Thni Kong Tnua-templomot, mely nem csak Penangon, de egész Malajziában az egyetlen kegyhely, ahol a kínai taoista panteon legfontosabb istenségét, a Jáde Császárt, a Mennyei Nagyatyát imádják. A taoista teológiában ő Yuanshi Tianzun, egy, a Három Tiszta Isten közül. A Jade Császár a vietnami kaodaizmusban (a legnagyobb erő), a buddhista kozmológiában (Sakra), és a koreai mitológiában (Hwanin) is helyet kap, mint a Mennyei Nagyatya, Mennyei Herceg, vagy Jade uralkodó. A Jáde Császár eredetéről rengeteg mítosz kering a kínai mitológiában, ezért lehetetlenség kideríteni nevének és kialakulásának eredetét, egy biztos, a Kr. u. IX. században már létezett a tisztelete, sőt, ő volt a kínai császári család védőszentje. 

Egy dologban szinte valamennyi forrás egyetért: a Jáde Császár (vagyis Huang Shangdi) A Színtiszta Boldogság és a Fenséges Mennyei Fények és Díszek királyság koronahercegeként született, majd apja halála után ő lépett a trónra, hogy mindenki számára békét és jólétet teremtsen. Miután ezt véghez vitte, minisztereivel közölte, hogy meg szeretné szerezni a tao minden tudását; ehhez 1750 eónt teljesített (az eón a filozófiában a hosszú időszakot jelölő fogalom), melyek mindegyike 129 600 évig tartott, amikor végre elérte az Arany Halhatatlanságot. Ezt követően újabb 100 millió év tanulás után ő lett a Jade Császár. Kiművelődésének teljes ideje 226 800 000 évet vett igénybe. A taoista mitológia szerint jóindulata erejével (és nem meglévő hatalmával) ő űzte el a Gonoszt, illetve ő teremtette az embereket agyagból, melyet aztán kint hagyott a napon megszáradni. Igen ám, csakhogy eleredt az eső, és eláztatott jó pár agyagfigurát, melyek ennek következtében deformáltak lettek. A taoista teremtésmítosz szerint ez a betegségek, fizikai rendellenességek eredete. 

A Jáde Császárnak a kínai tizenkét állatövi jegyhez is köze van: bármennyire is igazságos és jó uralkodója volt ő a Mennynek és a Földnek, valahogy sosem volt ideje lelátogatni a Földre. Ezért az elfoglalt Jáde Császár úgy döntött, h vendégül látja a Mennyben a Föld állatait. Közülük is a macska volt a legszebb és leghiúbb, ezért megkérte barátját, a patkányt, hogy időben ébressze fel, nehogy lekésse a találkozót az uralkodóval. Csakhogy a patkány féltékeny volt rá, és tartott is attól, hogy a macska mellett csúnyának fog tűnni, ezért nem ébresztette fel, és a macska le is késte a találkozót. Így került be helyette a disznó. A Jade Császár igen meg volt elégedve az állatokkal, ezért felosztotta közöttük az éveket, és mindegyiknek adott egyet-egyet. Amikor a macska ezt megtudta, szörnyű haragra gerjedt, s a történet szerint ez az oka annak, hogy ma a két állat egymás ellensége. Egy másik legenda pedig a Jáde Nyúl és a Jáde Császár kapcsolatáról vall: egy alkalommal a Jáde Császár szegény éhező öregemberré változott, amely élelemért könyörgött a majomhoz, a vidrához, a sakálhoz és a nyúlhoz. Valamennyi állat az ember számára is ehető ételeket szerzett az öregembernek, a nyúl azonban csak füvet tudott gyűjteni, amiről tudta, az nem megfelelő az embereknek. Ezért önfeláldozóan a saját testét áldozta fel az öregember által rakott tűzön. A tűz ropogott alatta, de ő nem sérült meg. Ekkor a Jade Császár felfedte kilétét és hálából a nyúl önfeláldozására, felküldte őt a Holdra, hogy a halhatatlan Jáde Nyúllá változzon. A Jáde Nyúl, az önzetlenség, a jámborság és az önfeláldozás jelképe, széles körben elterjedt népi szimbólum Kelet-Ázsiában.

A Jáde Császárt Kína legtöbb részén túl szentnek tartják ahhoz, hogy figurális ábrázolással jelenítsék meg, ezért titulusait csak egy emléktáblára írják fel. Fujianban úgy tartják, hogy az isten a tömjén hamujában lakozik, ezért még emléktáblán sem megengedett az ábrázolása. Ugyanakkor Délkelet-Ázsiában, Tajvanon, Hongkongban és Makaón elfogadott a képi megjelenítése, s ezeken a területeken igen egységes is az ábrázolása: hosszú szakállal, aranyozottan, egy jáde táblát tartva mindkét kezében ül a trónján. Legfontosabb ünnepe a születésnapja, mely a holdnaptár szerint az első hónap kilencedik napján (a kínai újév nyolcadik éjszakáján) van. Ilyenkor a taoista szentélyekben a „menny tisztelete” nevű rituáléval ünneplik: a papok és a laikusok leborulva, tömjént égetve ünneplik és ételáldozatokat mutatnak be neki. Születésnapja reggelén a buddhizmust, taoizmust követő hívei három szintes áldozati oltárt állítanak fel, amelyekre zöldségeket, tésztát, gyümölcsöket, süteményt tesznek, az alsóbb szintekre pedig további étel-, illetve boráldozatot helyeznek el a kisebb istenek számára is. Ezután háromszor letérdelnek és kilencszer meghajolnak, majd hosszú életet kívánnak neki. A Jáde Császár születésnapi ünnepségeinek a Thni Kong Tnua-templomot leszámítva a Clan Jetties egyik „falva”, a Chew Jetty szintén fontos helyszíne. 

Bár a Jáde Császár Pavilonja 1869 óta áll mai helyén – ugyanazok a kantoni hokkien templomi megbízottak építették, mint akik a George Town szívében, a Harmony Streeten álló Irgalmasság istennőjének szentélyét (Kong Hock Keong, ismertebb nevén Kuan Yin Teng-templom) – mai formáját csak 1905-ben nyerte el. 1931-ben újabb felújítás következett, ekkor egy burmai-kínai testvérpár, Aw Boon Haw és Aw Boon Par építették újjá a templomot. (A testvérpár 1926-ban költözött Burmából Szingapúrba, ahol a hagyományos kínai értékek megőrzése érdekében 1937-ben létrehozták a ’Tiger Balm’ nevezetű, kínai mitológián alapuló, szobrokkal és diorámákkal ellátott kultúrparkot. Ebből a parkból lett később a kedvelt Haw Par Villa nevű szingapúri témapark.) A Jáde Császár Pavilonja akkor a klasszikus kínai templomépítészet stílusában újult meg. Az akkori szerkezetből azonban csak egy nyolcszögletű pavilon maradt meg, amely még napjainkban is látható. Legutolsó jelentősebb felújítása 2002-ben történt, amelyhez Kínából hoztak kézműveseket, akik még mindig a tradicionális eszközökkel és módszerekkel végzik a munkájukat. 

A Penang Hill dús növényzettel benőtt lankáinak lábánál, a Fong San, vagy Főnix-hegy nevű, patkó alakú magaslaton elhelyezkedő Thni Kong Tnua-templom 110 gránit lépcsőn keresztül megközelíthető. A helyszín maga szimbolikus, ugyanis a taoizmus négy szent teremtményét, a zöld sárkányt, a fehér tigrist, a fekete teknőst és a vörös pávát jeleníti meg, melyek a négy fő irány (égtáj) felé őrzik a templomot. A nagy lépcső alatt egy mesterséges tó található teknősökkel és halakkal, illetve egy több, mint száz esztendős faragványokkal díszített gyönyörű, íves tetejű kapu. A templom architektúrájában harmonikusan keveredik a buddhista és a taoista építészet legtöbb eleme: bíbor színű lakkal festett pavilonok, oltárok, a halhatatlanok terme, díszes füstölők, pagodák, melyekben aranyozott Buddha-szobrok, taoista istenségek panteonja, kínai mitológiai személyek, illetve a belső szentélyben maga a Jáde Császár képmása látható. A szentélyt körbelengi a füstölők kellemes aromája, melynek köszönhetően a Jáde Császár Pavilonja Penang egyik legvarázslatosabb és legelbűvölőbb vallási helyszíne. A templom a Penang Hill siklójának alsó végállomásától mindössze egy 5-10 perces sétára található.