Miért éppen Malajzia?

Malajzia Délkelet-Ázsia rohamosan fejlődő országai, az ún. kistigrisek közé tartozik. Az utóbbi évtizedek változásai nyomán egyre inkább a figyelem központjába került az eddig elért eredmények változásai nyomán, és ennek köszönhetően is egyre több magyar kezdett el érdeklődni a távoli ország iránt. 

Korábban a Malajziával kapcsolatos információk száma nagyon csekély volt. Az idősebb generáció legmeghatározóbb élményének az országgal kapcsolatban a Sandokan – A maláj tigris című nagy sikerű kalandfilmsorozat bizonyult, és a hozzá kapcsolódó Neoton Família sláger. Ezt a meghatározó élményt az ezredforduló táján a sportszeretők esetében a Forma–1-es  versenynaptárba bekerülő Maláj Nagydíj színesítette. Az azóta eltelt időszakban leginkább az egyre jobban fellendülő turizmus révén ismerték, ismerik meg Malajziát. Elég, ha pár neves utazási iroda honlapját megnézzük, és máris szép számmal találhatunk malajziai vagy délkelet-ázsiai körutazásokat, bőven lehet válogatni a megfelelő pénztárcával rendelkezőknek az ajánlatok között. Malajzia az egyik leggyorsabban fejlődő ország egész Délkelet-Ázsiában. Földrajzilag a Dél-kínai-tengerben két különálló részből, a nyugati Malawi-félszigetből és a Borneó szigetének keleti részéből áll. Területe körülbelül 10-szer akkora, mint Magyarország. Sok változatosságot kínál, amivel mindenképpen megéri élni. Természeti csodákban bővelkedik, így lenyűgöző esőerdők, állat- és növényvilág jellemzi az országot.

Eljutás Malajziába

Malajziával kapcsolatban az első legfontosabb kérdés egy magyar számára az eljutás. A legegyszerűbb és talán a jelenlegi árak mellett a leggazdaságosabb a repülőgép. Közvetlen járatok nincsenek a két ország között, így csakis minimum egy átszállással lehetséges az eljutás Malajzia fővárosába, Kuala Lumpurba. Az átszállás a legtöbb esetben Katar fővárosában, Dohában történik. A Budapest–Doha távolság a légitársaságok, az egyes repülőgépek eltérő jellemzői miatt átlag 5–7 óra, és nagyjából ez a jellemző a Doha–Kuala Lumpur távolság esetében is. A Dohában töltött várakozási idő igen tekintélyes is lehet, akár 18–20 óra is, így maga az utazás akár 2 napig is tarthat Malajziába. Megérkezés után a legtöbb esetben, a kelet felé történő repülés miatt, jetlag (időzónaváltás-szindróma) léphet fel, aminek következtében sokan nem tudnak aludni az első pár éjszaka folyamán, egészen addig, amíg a szervezet meg nem szokja, át nem áll. A Malajziába érkező magyar ember számára az első, nagyon szembeötlő dolog az az igen párás, fülledt levegő, ami szinte folyamatosan tapasztalható, az év minden szakában.

Ha csak nyaralási céllal érkezik valaki, akkor érdemes a szezonban (április–október) vagy főszezonban (június–augusztus) érkezni az országba. Vízumra nincs szükség és nem kötelezőek az oltások sem, a turisták által látogatott területeken maláriaveszély nincs.

.

Miért Malajzia?

Előnyök és hátrányok

Malajziát alapvetően egy olcsó országnak tartják, ami az európai árakhoz szokott magyaroknak is érzékelhető. Legyen szó étkezésről, szállásról, közlekedésről, mindhárom esetben lehet találni igen olcsó lehetőségeket, és ami fontos, ez nem feltétlen a minőség rovására megy. Közlekedés esetében az igen népszerű, és a tömegközlekedéshez képest is olcsóbb Grab használata a legelőnyösebb. A Grab az Uber ázsiai megfelelője, amivel mindössze annyi a baj, hogy az ország területén nem egyformán elérhető, így a turisztikailag frekventált helyeken lehet igazán igénybe venni és spórolni vele, de a pénzügyi megtakarításon túl időt is lehet vele megtakarítani, és a tömegközlekedésben való jó pár átszállás helyett háztól házig tudunk vele kényelmesen eljutni.

Malajziában egy diplomás dolgozó – a tanárokat is beleértve – átlagos havi bére 4000 ringgit, nagyjából 1000 USA dollár (USD) körül van, amiből lejön körülbelül 100 USD adó, illetve nyugdíjjárulék. Míg az országban az élet alapvető feltételei felébe-harmadába kerülnek, mint Magyarországon, addig a malajziaiak ugyanannyit vagy akár többet is keresnek, mint a Magyarországon élők. Ennek több oka is van, amiről, ha valaki oda szeretne menni egy időre, jó, ha vannak információ. Malajzia egy olajkitermelő országnak számít, így jelentős előnyt jelent az ország ellátása szempontjából a saját készlet. A felesleget exportálják, amiből jelentős bevételei vannak az országnak, ebből építenek utakat, és egy sor állami beruházás is ezekből van finanszírozva. Malajziának az olaj mellett nagyon jelentős bevételei vannak a pálmaolaj exportjából, amiben a világ élmezőnyéhez tartozik.

Malajziában már régóta van kultúrája annak, hogy a nehéz fizikai munkákat egy adott etnikum látja el: a gyarmati korban a britek telepítettek be az országba dél-indiaiakat, hogy a bányákban, vasútépítéseken, teaföldeken és hasonló helyeken dolgozzanak. Mivel mára az indiai lakosság is jobb és jövedelmezőbb munkákat talál magának – erről a sok indiai étterem, kifőzde és üzlet is tanúskodik –, azért az így keletkező munkaerőhézagot  bangladesiek és Srí Lanka-iak pótolják. Ők jellemzően néhány éves szerződésekkel érkeznek Malajziába, ahol összességében jóval többet keresnek ez idő alatt, mint a hazájukban. A fizikai munkát végző külföldi vendégmunkások körülbelül havonta 250–300 USD-t keresnek, ami az átlagfizetés harmada.

Az országban a termékeken lévő alapadó, ami a magyarországi áfához hasonló, mindössze csak 6%, és ez is hatékonyan segít abban, hogy az árak tartósan alacsonyan maradjanak. A legkisebb vállalkozásoknak nem kell adót fizetniük. Ilyenek például a kis kifőzdék is, amihez hozzájárul még az a tény, hogy az ország klímája lehetővé teszi, hogy gazdaságosan állítsanak elő trópusi terményeket, pl. rizst, ami a maláj táplálkozásban olyan szerepet tölt be, mint Magyarországon a fehér kenyér. Az olcsó ruhaárak annak köszönhetőek, hogy a környező országok a ruhagyártás fellegvárai, ahonnan nem nagy költség kiszolgálni a malajziai szükségleteket is. Az ország legtöbb településén az ingatlanárak a magyarországi árakhoz képest jóval kedvezőbbek, így egy budapesti panellakás árából a maláj fővárosban, Kuala Lumpurban, majd kétszer akkora, sokkal jobb állapotú ingatlan is vásárolható akár.

Magyarországgal ellentétben Malajziában a kormányzat mindenki számára egyéni nyugdíj számlát vezet. Ennek értelmében a minden hónapban levont nyugdíjjárulék gyűlik a dolgozók egyéni számláján, majd az esedékes nyugdíj fizetése a saját számlán összegyűlt járulékból történik. A malajziaiak nem úgy élik meg, hogy náluk milyen kedvező árak vannak, és mennyivel olcsóbb sok minden, mint más országokban. Ők ugyanis Szingapúrra tekintenek, és azt látják, hogy a szomszédos miniállamban mennyivel több a fizetés és mennyivel jobbnak mondható az életszínvonal. Ezért sok malajziai Szingapúrba jár át dolgozni. Mivel Malajziában politikai vezető szerepet csak muszlim vallású tölthet be, így szó sincs arról, hogy a malájok valaha is pl. a kínaiak uralma alá kerülhetnének, legalábbis jogilag, itt gazdasági érdekek összecsapása zajlik. A malájok felsőbbrendűségének bárminemű kritizálása tabunak számít Malajziában.

Malajziában 13 szultanátus található, és közülük választás útján történik az utódlás, de csak 9 közül lehet választani. A jelenlegi, eddigi legidősebb maláj uralkodó már elmúlt 80 éves. Ő a 14. uralkodó, aki 2011 óta uralkodik, és ez már a második 5 éves ciklusa, egyszer már 1970–1975 között volt az ország élén. Gyakorlatban mind a 9 szultán egyszer sorra kerül, és királlyá választják őket.

Malajzia egy gyarmati képződmény – a Brit Birodalom felbomlásakor az addig döntően különálló közigazgatási területek összeálltak a régióban. Brit Malájföld (British Malaya) több államból állt, mindegyik élén egy-egy maláj uralkodóval, őket pedig brit megbízottak irányították. Malajzia 1957-ben államszövetségként függetlenedett, és a föderációt alkotó államok máig saját uralkodóval, szultánnal rendelkeznek. Borneó egy része szintén Malajziához tartozik, ám a szigeten Brunei nem lépett be a maláj államszövetségbe – holott népességének 2/3-a szintén maláj, és az ország hivatalos nyelve is maláj –, aminek oka, hogy saját olajkészlettel rendelkeznek, amitől „pörög” a gazdaságuk, és nem akartak beadni a közös malajziai államkasszába.

A Maláj Államszövetséghez 1963-ban csatlakozott Szingapúr, de 1965-ben ki is váltak, főképp az etnikai-gazdasági ellentétek miatt. Szingapúrban ugyanis többségben van a kínai gyökerű lakosság – bár ott is államalkotó népcsoport a maláj és az indiai –, és nem akarták a maláj muszlim hegemóniát. Tekintve, hogy Szingapúr mindössze egy sziget, és nem rendelkezik ásványkincsekkel, de még termőterületekkel sem igazán, a kilépés kockázatos manőver volt, de mivel a régió összes hajózási útvonala érinti Szingapúr kikötőjét, ráadásul a hatvanas években jó pár üzemet létesítettek és abba csatornázták az ország termelőerejét, majd újabban pedig a pénzügyi szolgáltatásainak köszönhetően az ország kiérdemelte az Ázsia Svájca becenevet. A malajziaiak úgy tartják, hogy a Szingapúrral szomszédos tagállama, Johor annyira jól jár a gazdag szomszéddal való kereskedelemmel (pl. Szingapúr Johortól veszi a vizet, és a johoriak tömegével járnak át dolgozni Szingapúrba), hogy csak idő kérdése, és a johori szultán azt mondja, kilép a Maláj Államszövetségből, és inkább kikiáltja állama függetlenségét. Mivel Johor saját hadsereggel rendelkezik, ezt bármikor meg is tehetné. Malajzia iszlám ország, de a kevésbé szigorúan értelmezők csoportjába tartozik, ellentétben pl. a Brunei Szultánsággal, ahol érvényben van a Sharia, az iszlám törvénykezés. Az iszlám vallás miatt az alkoholnak elég magas az ára, különösen az éttermekben.

Malajzia a közös jog szabályozása révén garantálja a jogállamiságot. A maláj igazságszolgáltatás szervezeti felépítését az alkotmány szervezi. A törvény a bíróságokat, különösen a legfelsőbb bíróság döntéseit alkalmazza. A büntető igazságszolgáltatási rendszere megfelelő eljárási elveken alapul. Mindent összevetve Malajzia magas szintű jogbiztonsággal rendelkezik, és kétségkívül igazságos tárgyalások zajlanak le az országban, és magyarként is erre lehet számítani. Malajziában az úgynevezett területi adózás van érvényben. Konkrét értelemben ez azt jelenti, hogy csak a Malajziában történő munkából származó jövedelem az adóköteles, függetlenül attól, hogy Malajziában tartózkodsz-e vagy sem. A területi elv nagy előnye így az, hogy csak a belföldi jövedelem adóköteles. Ha adott egy magyar, aki Malajziában él, és rendelkezik külföldi céggel, az azon keresztül keresett jövedelme után nem kell adóznia. Ez alól vannak bizonyos kivételek, amire érdemes odafigyelni, mert sem a cégalapítás, sem a letelepedés nem egyszerű.

Érdemes tisztában lenni az érvényes adózási rendszerrel, a jövedelemkulcsokkal. Egy letelepedő személy, aki nem külföldinek minősül, az 28%-os átalányadót fizet. Amennyiben viszont külföldi lakosnak minősül, akkor fokozatosan adózik 0–28% között. A vállalatok esetében a társasági adó az év során elért nettó jövedelem elvén alapul. A munkát vállalni kívánó magyaroknak meg kell felelniük a helyi előírásoknak, és szükségük van tartózkodási engedélyre, amelyet igen nehezen lehet csak beszerezni. Előzetesen először be kell jelentkezni a Malajzia Nagykövetségre és ott kell állandó lakóhellyel való rendelkezés esetén megfelelő igazolást igényelni. A malajziai bevándorlási osztály nagyon szigorú az illegális bevándorlókkal szemben, ezért minden esetben érdemes a papírokkal tisztában lenni. Az idegenforgalmi vízum meghosszabbítását egy újabb kilépéssel és belépéssel újabb 90 napra meg lehet hosszabbítani. Ezt például Szingapúrban vagy Bruneiben érdemes megtenni.

A Malajziában letelepedni, vagy huzamosabb ideig élni kívánó magyarok számára érdemes tisztában lenni azokkal az előnyökkel, hátrányokkal, ami az országban való élettel járhatnak. Első és talán az egyik legfontosabb kérdés a lakhatás. Penang-szigetén és más, hozzá hasonló frekventáltnak számító településeken kb. 100 ezer forintnak megfelelő összegért már több szobás lakást is lehet bérelni, ami a magyarországi fővárosi és nagyvárosi árakhoz képest olcsóbbnak mondható. Ha szerencsés az ember, akkor simán kifoghat modern épületet is, amelyekben akár medencehasználat, portaszolgálat is működik. A rezsi sem számít túl magasnak, egyedül az áramra érdemes odafigyelni, mert ha van klíma is a lakásban, és az sokat megy, akkor az igen meg tudja dobni a havi számla végösszegét. Olyan esetek is előfordulnak, hogy valaki egy több szobás lakásnak csak az egyik szobáját bérli ki, akkor ezért nem kell teljes árat fizetni. Arra is egyre több példát lehet találni, hogy valakik több lakást is bérelnek, amiből egyet laknak, a többit pedig kiadják Airbnb segítségével. A tehetősebbek könnyen tagjai lehetnek valamilyen klubnak, ahol füves teniszpálya, úszómedence, snooker terem, könyvtár, edzőterem, valamint számos bár és étterem áll rendelkezésre.

Nekünk magyaroknak előny lehet a rengeteg kirándulási lehetőség az országban. Ebből a szempontból sok a hasonlóság a két ország között, sok természetföldrajzi, történelmi, kulturális érték van Malajziában és Magyarországon is. Az egyik legegzotikusabb és legkedveltebb búvárkodási célpontnak számít Malajzia. Az országot körülvevő szigeteken való merülés során a makroéletet és a nyílt tengeri élővilágot, valamint a fajok széles skáláját lehet megfigyelni, felfedezni. A búvárkodási típusok széles skáláját űzhető, az üdülőhelyektől a lakóhajókig, így számos roncsot és korallzátonyt fel lehet fedezni. A búvárkodáshoz egész évben jók a körülmények, a tengervíz hőmérséklete 27 ºC és 30 ºC közötti és jó látási viszonyok jellemzik. A búvárkodáshoz választhatók a legtávolabbi, érintetlen szigetek, vagy a legizgalmasabb éjszakai életet kínáló, turisták által is kedvelt helyek egyaránt. A tengerpart nem alkalmas mindenhol a fürdésre, ezért a kijelölt strandokat érdemes előnybe részesíteni.

Az előnyök közé sorolható a vallásszabadság is. Malajzia iszlám ország ugyan, de a többi vallás számára is biztosítva van a szabad gyakorlás joga. Mindezek miatt egyaránt találhatunk az országban jelentős számban buddhista, keresztény és hindu vallású templomokat. Ebben az lehet furcsa az odalátogatóknak, hogy a helyi muszlim maláj emberek nagyon büszkék minden templomra, tartozzon az bármelyik valláshoz, és ez nagyon kevés iszlám országban van így. A hivatalos nyelv a maláj, de a valláshoz hasonlóan, mindenkinek joga van a saját anyanyelvén tanulni az általános iskolában. A gimnáziumban közös osztályokba kerülnek a soknemzetiségű ország fiataljai, ahol megtanulják a közös nyelvet, a békés együttélést, és egymás elfogadását. Malajziában nem azzal foglalkoznak, hogy ki a maláj és ki nem az. Ezt talán mi magyarok is megtanulhatnánk, hogy ne a különbségekre, hanem sokkal inkább a hasonlóságokra koncentráljunk. Az emberiség története során az együttműködés hozta a legnagyobb sikereket, és ha ez eddig bevált, miért cserélnénk le a módszert.

A közlekedés alapvetően fejlett, olcsó és igen kényelmes az országban. A legtöbb busz légkondival is fel van szerelve, amire az éghajlat miatt szükség is van. Az utak jók, a közlekedés jobbkormányos. Az összes útjelző tábla angol és maláj nyelvű. A robogók itt jó ár-érték arányúak, és mivel a legtöbbjük Ázsiában készül, olcsóbbak mint itthon. Malajziában nem kell nagy autó, egy új négyajtós is megteszi. Amire vigyázni kell az az, hogy a malajziai sofőrök nem figyelnek a sávokat elválasztó vonalakra, és ritkán használják a visszajelzőket vagy a tükröt. Mozgáskorlátozottként, a városok egyes részein, függetlenül attól, hogy melyik városban tartózkodik az ember, szinte lehetetlen kerekesszékkel közlekedni.

A közlekedésbiztonság nem annyira jó az országban, a vezetési kultúra is nagyon eltérő. A gépjárművezetéséhez vagy a bérléshez nemzetközi jogosítvány szükséges. A taxik leintése éjszaka már nem feltétlenül javasolt, a nők este egyedül már ne üljenek taxiba. Elterjedt és igen gazdaságos a Grab (MyTeksi) mobiltelefonos alkalmazás használata a taxizáshoz.

A maláj emberek mindig nagyon barátságosak, kedvesek, mosolygósok és segítőkészek. Egyáltalán nem tolakodóak, megvárják, hogy hozzájuk forduljon az ember és akkor okvetlenül segítenek. A maláj ember sokszor tartózkodó, de szívélyes. Az egy óra, az lehet a fél óra és a másfél óra közti idősávban szinte bármennyi. Itt senki nem siet, viszont mindenki mosolyog. Az egyik legnagyobb modortalanságnak számít bal kézzel átvenni egy névjegykártyát egy összejövetelen, és hogy a szél el ne vigye, rátenni egy poharat. Ezzel körülbelül annyira megsértjük a másikat, mintha leköptük volna. A helyes viselkedés az, hogy két kézzel vegyük át, meg kell hajolni, elolvasni a nevet, mosolyogni, biccenteni, majd pedig zsebre tenni a kártyát. Ázsiában az udvarias viselkedés a „minden”, az udvariatlan embernek „nincs arca”. A bal kéz tisztátalan, nem illik használni társasági érintkezés közben. Nyugalom, béke, türelem, ami mindenkire átragad. Nincs kapkodás, rohanás.

Azoknak a nyugatiaknak, akik nem kedvelik az ázsiai konyhát, bőven akad választék gyorséttermekből, így arab, olasz, török, thai, kínai. Gyakorlatilag minden ismert márka jelen van: McDonald’s, Starbucks, KFC, Burger King stb. A többnyire rizsből készült édességek nagyon gusztusosak és csábítóak mindaddig, míg meg nem kóstoljuk, mert olyankor gyorsan kiderül, hogy se nem édesek igazán, se nem sósak. Olyan is van, aminek az egyik fele édes, a másik meg sós ízű. Sok délkelet-ázsiai országhoz hasonlóan itt is nagyon népszerűek a street food-ok, mert olcsók és ízletesek. Majdnem bárhol megismerkedhetünk ezekkel az ételekkel, de Kuala Lumpur és Penang kiemelkedő ebből a szempontból.

Malajziában nagyon magas fokú a különböző kultúrákkal szembeni tolerancia. Sokan igyekeznek a kisgyerekeket kínai óvodákba íratni, mert ott művészeti foglalkozások vannak, amik a tanulási készséget is fejlesztik, a gyermekek pedig szeretnek odajárni. S így már kis korukól kezdik elsajátítani az angol, a maláj és a kínai nyelveket. És van egy pozitív tényező, amint megérkezik valaki az országba, azonnal tud angolul beszélgetni, mert az országban szinte mindenki beszéli a nyelvet. A betelepült lakosság, dolgozó és nyugdíjas egyaránt nagy tömeget jelent napjainkban.

Az infrastruktúra itt – utak, szolgáltatások és csatlakozási lehetőségek – kiváló. Az internet gyors és stabil, szinte minden nagyvárosban van elérhető mobil internet. Ezzel kapcsolatban az lehet csak hátrány, hogy Malajziában a Covid19 miatt sok iroda lett üres.

Az egészségügyi rendszer felülmúlhatatlan. Itt nem kell időpontra várni. Elég a választott orvos lefoglalása és lehet is menni. Átlagosan körülbelül ugyanannyiba kerül egy orvosi vagy szakorvosi látogatás, függetlenül attól, hogy melyik kórházban jár az ember. A trópusi országokba való utazásokhoz javasolt oltásokon kívül a szúnyogok által terjesztett dengue láz okozhat kellemetlenséget Malajziában, mely 90%-ban enyhe tünetekkel jár. Mivel szúnyogok terjesztik,  érdemes ellenük védekezni, főleg akkor, ha a természetbe indul valaki. A betegség tüneteit orvosságokkal elég könnyű kezelni, de védőoltás ellene nem létezik.

A Malajziában való munkavállalással egybekötött letelepedéshez egy sor okmány szükséges: érvényes útlevél, megfelelően kitöltött jelentkezési lap, az iskolai végzettséget igazoló okiratok másolatai, korábbi foglalkoztatással kapcsolatos iratok, 2 darab friss színes fénykép, a kérelmező által Malajziában elvégzendő munka típusának részletes leírása, azon cég munkalevele, ahol fogadják a dolgozót.

A munkavállalási engedély iránti kérelem (EP-engedélyek) feldolgozása általában 5 munkanapon belül megtörténik, miután az összes vonatkozó dokumentumot megkapták. A jóváhagyást követően az EP-t kiállítják a munkaerő-kölcsönző társaságnak, és ettől a ponttól most már jogosult az érintett Malajziába utazni és munkába állni. Ha egy külföldi, így pl. egy magyar munkát szeretne vállalni Malajziában, akkor figyelembe kell venni a munkaengedély szponzorálási folyamatot. Ezen belül kaphatnak külföldi munkavállalók engedélyt az állam által megállapított éves kvóta alapján, külföldi státusz jóváhagyásával, az Employment Pass pályázati rendszeren keresztül, vagy megfelelő referencia megléte esetén. Malajziában állást keresni kihívásokkal teli élmény, erős a verseny, és még a sikeres szakemberek számára is sok nehézséget okozhat.

Malajziában a foglalkoztatás alsó korhatára 14 év, és külön jogszabályok vonatkoznak a 14 és 16 év közötti fiatalokra. Vannak azonban kivételek, így a 14 évnél fiatalabb gyermekek is dolgozhatnak családi vállalkozásban vagy más, a kormány által engedélyezett munkakörben. A Malajziába való költözés vagy bevándorlás sokféleképpen történhet. Így lehet diákvízummal, munkavízummal, foglalkoztatási igazolvánnyal, professzionális vízummal, házastársi vízummal vagy a Malajzia Második otthonom program révén. Az országban való tartós maradáshoz egy pontalapú rendszer kínál lehetőséget, amelyben a jelentkezőknek legalább 65 pontot kell szerezniük a lehetséges 120-ból, és szponzorral is kell rendelkezniük. A pontszerzési kategóriák a következők: fizetés, életkor, munkatapasztalat, nyelvtudás, Malajziában eltöltött idő stb. A tartós letelepedés egy másik formája, ha valakinek a házastársa malajziai állampolgár. Ebben az esetben elég 5 éves tartózkodás az országban ahhoz, hogy kérvényezni lehessen a tartós letelepedést.

A Malajziában dolgozó emberek fizetési tartománya általában 1800 maláj ringgit, MYR (kb. 160 000 Ft) és 6800 MYR (kb. 600 000 Ft) között mozog, de természetesen a betöltött munkakör, a végzettség, a tudás függvényében a felső határ sokkal magasabban helyezkedik el. Aki havi szinten 2500 MYR alatt keres, az még nem élhet nagy lábon, 2500–4000 MYR között viszont már kényelmesen meg lehet élni. Ha a megengedettnél több ideig marad valaki az országban, akkor a malajziai törvények értelmében az illegális beutazásért kiszabható büntetés 10 000 MYR feletti pénzbüntetést vagy 5 évig terjedő szabadságvesztést vagy mindkettőt egyszerre is jelentheti, valamint 3000 MYR-ig terjedő pótlék megfizetését.

A malajziai foglalkoztatási törvény a munkahetet 48 órában határozza meg, napi maximum 8 munkaórával és maximum heti 6 munkanappal. Az ipari vagy mezőgazdasági ágazatban dolgozó nők számára speciális korlátozások vonatkoznak, amelyeket védelmi rendelkezéseknek tekintenek. Nincs szükség vízumra, ha üzleti vagy turisztikai céllal érkezik valaki 90 napra vagy rövidebb időre. Kedah, Kelantan és Terengganu állam kivételével minden államban az irodák hétfőtől péntekig tartanak nyitva. A szombat és a vasárnap hétvégének számít, ezért ezeken a napokon, illetve a nemzeti munkaszüneti napokon és a kiemelt állami ünnepeken zárva tartanak. Malajziában a legkeresettebb állások közé tartozik a kereskedelmi ügyfélszolgálatos, a mobilalkalmazás-fejlesztő, a fordító, a pedagógus és a szoftvermérnök, az eladó, a nővér, a JavaScript fejlesztő, a projektmenedzser és a kiskereskedelmi értékesítő.

Előfordulhat, hogy valaki nem dolgozni szeretne menni Malajziába, hanem élvezni a nyugdíjas éveit. Erre is van lehetőség. A Malaysia My Second Home program nem követeli meg, hogy tényleg nyugdíjasok legyünk, viszont nem vállalhatunk olyan állást, ahol egy malajziai elől vennénk el a munkát. Állampolgárságot nem ígérnek mellé, 10 éves, meghosszabbítható vízumot viszont igen, és sokak számára kecsegtető lehet az is, hogy Malajziában nincs örökösödési adó. A letelepedéshez minimum 2500 USD havi nyugdíjra és 85 000 USD, nem ingatlanba fektetett vagyonra van szükség, melynek egy részét kötelezően maláj bankokban kell elhelyezni.

Magyarként Malajziában

Malajzia barátságos, kényelmes hely, ahol nagyon alacsony a bűnözés és magas az életszínvonal. Az eddig leírtak alapján mindenképpen több előnye van az országban való életnek, mint hátránya. Amennyiben magyarként érkezünk az országba, akkor arra érdemes kellőképpen felkészülni. Amennyiben nem szervezett utazásról van szó, akkor elengedhetetlen a megfelelő angol nyelvtudás, az alapos előzetes információgyűjtés, felkészülés, a magyar és a maláj nagykövetséggel való kapcsolatépítés. Amennyiben huzamosabb ideig kíván valaki az országban tartózkodni és dolgozni, az nem lehetetlen, főleg, ha olyan szakmával rendelkezik, ami Malajziában is hiányszakmának számít. A megélhetés egyáltalán nem drágább, mint hazánkban, sok esetben még olcsóbb is, arról nem is beszélve, hogy az éves rezsi is sokkal kevesebb lehet, mert a trópusi éghajlat miatt pl. fűteni nem kell. A megfelelő egészségügyi ellátás, a jónak mondható közbiztonság, az oktatási rendszer színvonala mind eléri, vagy sok tekintetben meg is haladja a hazai szintet.

Ha valaki a kiköltözés, a tartós letelepedés mellett dönt, a legfőbb problémát az adminisztráció mellett a délkelet-ázsiai emberekre jellemző mentalitás, az eltérő vallási, kulturális szokások, hagyományok jelenthetik.

Vannak olyan illemszabályok, amik nekünk európai embereknek elsőre furcsák lehetnek, de a Maláj-félszigeten természetesnek számítanak. Ilyen pl. az, hogy nem illik magunkhoz inteni senki, sem mutogatni nyilvános helyen, de nem illik a talpunk mutogatása sem. A malájok szentnek tekintik a fejet, így azt még egy kisgyerekét sem illik megérinteni. Étkezésnél a bal kéz használata nem túl illedelmes, mivel az tisztátlannak számít a malájok szemében. Ha mi magunk adunk vendégséget, akkor elég nagy sértésnek számít, ha az iszlám hitű maláj vendégeinket alkohollal vagy sertéshússal kínáljuk, amiket a vallásuk miatt nem fogyaszthatnak. A helyi iszlám malájoknak tilos a kutyákkal való érintkezés is, nem is beszélve a másik nemről. Nyilvános helyen másik nembe tartozó személy megölelése, megcsókolása kerülendőnek számít.

A közbiztonság általában nem rosszabb az európai átlagnál, azonban a turisták vagyontárgyai ellen elkövetett bűncselekmények (pl. lopások, zsebtolvajlások, rablások, autófeltörések) gyakorinak számítanak, főleg a turisztikai szempontból fontos helyeken. A hátrányok közé sorolható még az is, hogy a legtöbb helyen készpénzzel lehet fizetni, kevés helyen fogadnak el bankkártyát. Számlát vagy nyugtát ritkán adnak, inkább elismervényt lehet kapni a vásárlások során. 

Magyarként furcsa lehet, hogy számos vallású és nemzetiségű ember is képviseltetve van, és pl. egy családi rendezvényen, munkahelyen egyaránt lehet ilyennel találkozni. A malájok számára ez természetes, elfogadják, tiszteletben tartják egymást, az eltérő kultúrákat, hagyományokat. Tisztában vannak azzal, hogy ők mindnyájan egy közösség részei. Ez a magas fokú tolerancia Ázsiában megszokott, de sok magyar számára furcsa lehet. Ezért is fontos a megfelelő ismeretekkel való rendelkezés, a felkészülés, amennyiben valaki huzamosabb ideig kíván Malajziában élni.