Kiutazás, kiköltözés Malájziába

Fontos tudnivalók utazás előtt

Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli és Állampolgársági Főosztályának tájékoztatója alapján fontos megjegyezni, hogy a külföldre utazás minden magyar állampolgár esetében egyéni felelősség. Turisztikai és egyéb célú utazásokkal kapcsolatos kérdésekre a Külgazdasági és Külügyminisztérium és annak, az adott országokba akkreditált külképviseletei tudnak válaszolni, azokkal kapcsolatban tájékoztatást nyújtani. Ugyanakkor a Konzuli Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a beutazási, valamint tartózkodási feltételekre vonatkozó jogi szabályozás bármikor változhat az egyes országok tekintetében, melyről a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem minden esetben kap tájékoztatást. Ezért a tájékoztatás hiányossága miatt előforduló károkért a Konzuli Hivatal felelősséget vállalni nem tud. A legaktuálisabb információkkal – a beutazási és egyéb feltételekről – a célország magyarországi vagy Magyarországra akkreditált nagykövetsége tud szolgálni.

Malajzia közbiztonsága jó. Az európai átlagnál nem rosszabb, a turistákkal szemben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények azonban meglehetősen gyakoriak. Ajánlott utazás előtt fénymásolatot készíteni az úti okmányok arcképes oldaláról. Valamint a Konzuli Szolgálat felhívja a figyelmet, hogy minden, Malajziába utazó magyar állampolgár rendelkezzen a külföldön tartózkodás teljes idejére érvényes utasbiztosítással. Az ország közbiztonságát illetően meg kell említeni, hogy hét körzete – Tawau, Semporna, Kunak, Lahad Datu, Kinabatangan, Sandakan és Beluran tengeri területei –  a „II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek” kategóriába tartozik. A felsorolt területeken kijárási tilalom van este 6 és reggel 6 óra között.

Utazás előtt fontos tájékozódni úti célunk természeti adottságairól, illetőleg az éghajlatról. A nyugati partvidéken gyakoriak a heves monszunesők, amik gyakran ellehetetlenítik a turizmust, különösen szeptemberben és októberben, amikor is időszakos és részleges áradásokkal és lezárásokkal lehet számolni. November és február között a Maláj-félsziget keleti partvidékét a fenti okok miatt lezárják a turisták előtt. A közlekedés biztonsága az országban egyébként is alacsony. Bár jó az infrastruktúra, fejlett az autópark és az úthálózat, a közlekedési kultúra nagyban eltér az európaitól, a közlekedési balesetek aránya nagyon magas. Gépjárművezetéshez, illetve gépjárműbérléshez nemzetközi jogosítványra van szükség. Az országban bal oldali közlekedés van.

Magyar állampolgárok Malajziába szárazföldi, tengeri vagy légi úton történő beutazásához az alábbi úti okmányokra van szükség: magánútlevél vagy ideiglenes útlevél, melyeknek elvárt érvényességi ideje van. Mindkét okmánynak az országba való beutazás napjától számítva még több mint hat hónapig érvényesnek kell lennie. Ideiglenes útlevelet csak konzul állíthat ki. Személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, valamint régi típusú, azaz könyvformátumú személyi igazolvány az országba való belépéshez nem elégséges. Kiskorúak beutazása esetén, amennyiben a kiskorú nem a szüleivel utazik, szükség van a „Hozzájáruló szülői nyilatkozat” szülő által kitöltött példányára. Természetesen ha közös a szülői felügyeleti jog, akkor mindkét szülőnek alá kell írnia.

Turisztikai céllal magyar állampolgár legfeljebb 90 napig tartózkodhat vízummentesen az ország területén. Útlevélre (konzul által kiállított ideiglenes útlevélre) van szükség a Maláj-félsziget és Kelet-Malajzia közötti utazás esetén is, mivel Kelet-Malajziában az első belépési kikötőben „Beutazási bélyegzőt” kell szereznie minden turistának, amit határátkeléskor pecsételnek be az úti okmányba.

A beutazáskor szükséges iratok, igazolások:

– beutazás napjától számítva még több mint hat hónapig érvényes útlevél;

– malajziai tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezetigazolás (erről csak nyilatkozni kell);

– hazautazásra, illetve a tovább utazásra szóló repülőjegy;

– határátkelőhelyeken elérhető Arrival/Departure Card kitöltött formában.

A malajziai hatóságok intenzív kampányt folytatnak az illegális bevándorlás ellen. A kiszabott 90 napnyi vízummentesség lejárta után az állam pénzbírságot szab ki és őrizetbe veszi a szabályszegőket. Útlevél elvesztése vagy súlyos megrongálódása esetén az új ideiglenes útlevéllel csak akkor lehet kilépni az országból, ha abba előzőleg a malajziai Bevándorlási Hivatal beutazási vízumot helyez el. 2019 óta szigorúan ellenőrzik az országból ki-be utazgatókat is, ha a 90 napos vízummentesség lejártakor valaki elhagyja az országot és pár nap múlva visszatér, akkor az első alkalommal még csak alapos kikérdezésre számíthat, míg a második esetben már automatikusan megtagadhatják tőle a belépést.

Vámszabályok

Az 1967. évi malajziai vámtörvény (Customs Act 1967) rendelkezései szerint a Malajziába belépő utasoknak be kell jelenteniük a birtokukban lévő összes vám- vagy tiltott árut. Ennek elmulasztása vagy hamis nyilatkozat elkövetése a vámtörvény 135. szakasza alapján bűncselekménynek minősül, és a „csempészet” kategóriájába esik. Minden csempészettel kapcsolatos első bírság a vám értékének 10–20-szorosa és/vagy legfeljebb 3 év börtönbüntetést von maga után. Ismétlődő csempészet esetén a vámérték 20–40-szorosának megfelelő pénzbírság és/vagy 5 év börtönbüntetés szabható ki. Vámmentesen egy liter alkoholt, illetve 225 g dohányt (200 cigaretta vagy 50 szivar) lehet behozni. A készpénzre, illetve utazási csekkre nincs összeghatár, csak a 10 000 USD-t meghaladó összeg behozatalához kell írásbeli engedélyt beszerezni.

Malajzia nagyon szigorú törvényeket alkalmaz a kábítószer-kereskedelem megakadályozása érdekében. Az országban van halálbüntetés, és a tiltott kábítószerekkel való kereskedelem akasztás általi büntetést von maga után. Tiltott kábítószerek például a morfin, heroin, ópium és a marihuána is, melyeknek behozatala és kivitele szigorúan tilos, már egészen kis mennyiségben is! A vényköteles gyógyszereket csak a malajziai Egészségügyi Minisztérium által kiadott engedély alapján lehet behozni vagy exportálni az országba. A fentieken kívül bármilyen Izraelből és Dél-Afrikából származó terméket tilos az országba vinni.

Tanulói vízum

A malajziai hallgatói vízum megszerzésének folyamata a következő lépésekből áll: először jelentkezni kell a kiválasztott malajziai tanintézménynél, majd ha felvételt nyertünk, meg kell igényelnünk a Vízum jóváhagyási levelet (VAL). Ezután következik a malajziai beutazási vízum kérelmezése. Ha utóbbit beszereztük, személyesen meg kell jelenni egy malajziai bevándorlási ellenőrző ponton, majd ezt követően regisztrálhatunk a választott oktatási intézményben, és csak ezután kaphatjuk meg a hallgatói igazolványt, melyet a malajziai Bevándorlási Osztály bocsájt ki.

A vízum jóváhagyási levelet a következőképpen lehet megszerezni: miután elfogadták a választott malajziai oktatási intézménybe a jelentkezést, az Education Malaysia Global Services (EMGS) webhelyén be kell szereznie az ott felsorolt szükséges dokumentumokat, melyeket feltöltve létre kell hozni egy saját fiókot az EMGS webhelyén. Fizetni kell egy vízum-feldolgozási díjat, valamint egy személyes biztonsági kötvényt kell vásárolni. Ha a vízumot jóváhagyják, e-mailben kiküldik, melynek megszerzése után egyes állampolgároknak beutazási vízumra (Visa With Reference) is szükségük van az országba való belépéshez. A magyar állampolgárok is ebbe a kategóriába tartoznak. A beutazási vízumot a malajziai Bevándorlási Osztályon kell kérvényezni, mellékelve a vízum jóváhagyási levelet.

Házastársi vízum

A Malajziában munkavállalás vagy tanulás céljából tartózkodó külföldi állampolgárok családtagjai a Dependent Visa for Malaysia segítségével tartózkodhatnak az országban. Ugyanakkor nem minden foglalkoztatási vagy hallgatói igazolvány birtokosa hozhatja családtagjait Malajziába, erre az alábbi személyek jogosultak:

– Foglalkoztatási igazolvánnyal rendelkező, a vállalkozásban kulcsszerepet játszó és legalább 10 000 RYM (maláj ringgit) havi fizetéssel rendelkező egyének.

– Foglalkoztatási igazolvánnyal rendelkező, a vállalkozásnál vezetői szakmai helyzetben lévő egyén, havi 5000 és 9999 RYM közötti fizetéssel.

– Malajziai hallgatói igazolvány birtokosa, aki malajziai oktatási intézményben folytat MA vagy doktori tanulmányokat.

– Hallgatói igazolvány birtokosai, akik BA szintű tanulmányokat végeznek, vagy nyelviskolában tanulnak, családtagjaik számára nem vehetik igénybe a malajziai Dependent Visát, számukra a  Long Term Social Visit pass jelenthet megoldást. Ezt a malajziai hosszú távú szociális látogatási engedélyt azoknak a külföldi állampolgároknak adják ki, akik Malajziában hat hónapnál hosszabb ideig kívánnak tartózkodni – a munkavállalói engedély birtokosának családtagjai vagy a malajziai állampolgárok házastársai, illetve olyan rokonoknak, akik Malajziában orvosi kezelésre szorulnak. Az engedélyt azonban leggyakrabban a malajziai vagy a malajziai külföldi lakosok házastársainak/közeli családtagjainak adják ki, ezért malajziai házastársi vízumként ismert.

Az arra jogosultak az alábbi családtagok számára igényelhetnek Dependent visát: törvényes házastárs (férj/feleség), 21 év alatti gyermekek (biológiai, örökbefogadott), eltartott gyermekek életkortól függetlenül (ha fizikai vagy szellemi fogyatékossággal élnek).

Munkavállalás Malajziában

„Malajziában úgynevezett „expatriate” státusszal lehet legálisan munkát vállalni, melyet a munkaadó és a munkavállaló között létrejött szerződés biztosít. Ennek értelmében a munkavállaló és családja legálisan, munkavállalói és tartózkodási engedéllyel tartózkodhat az országban, illetve vállalhat munkát. A munkavállalási/tartózkodási kérelmet az illetékes hatóságnál nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell kezdeményezni. Az esetek többségében a munkavállalók előre megkötött munkaszerződéssel érkeznek Malajziába.”

A malajziai vállalatoknak csak akkor szabad külföldieket alkalmazni, ha bizonyítani tudják, hogy malajziai dolgozó nem tudja az adott munkát elvégezni. Kivételt képeznek olyan stratégiai szektorok, mint például a menedzsment; pénzügyek; informatika. A munkavállalási engedélyeket tehát Malajziában általában a munkáltató kapja meg. Azok a munkavállalók és családtagjaik, akik munkavállalási engedély nélkül érkeznek Malajziába, szociális belépési engedéllyel léphetnek be az országba, és utána kaphatják meg a munkavállalási engedélyt, amennyiben találtak munkát – ám ez rendkívül ritka. Malajzia szigorú törvényeket ír elő az illegális munkavállalók büntetésére. A munkavállalási engedély megszerzéséhez szükség van útlevélre, ami legalább 18 hónapig még érvényes. A Malajziában munkát kereső külföldi állampolgárnak legalább 27 évesnek kell lennie, kivéve az informatikai szektort, ahol az előírt minimum életkor 23 év. A munkavállalási engedélyeket általában 6 hónap és 5 év közötti időtartamra adják ki.

A munka típusától függően különböző munkavállalási engedélyeket bocsájtanak ki:

– Egyszerű munkavállalási engedély: Ezt az engedélyt speciális készségekkel rendelkező alkalmazottak számára adják ki, általában műszaki munkák elvégzésére. A minimális időszak általában 2 év.

– Ideiglenes foglalkoztatási igazolvány: 2 évnél rövidebb ideig történő foglalkoztatáshoz vagy 5000 RYM-nél alacsonyabb havi fizetésű munkahelyekhez adják ki.

– Szakmai látogatói engedély: Külföldi állampolgárok számára adják ki, akiket továbbra is a székhely szerinti vállalkozásban (nem Malajziában) foglalkoztatnak, de egy malajziai társaság megköveteli bizonyos szolgáltatások nyújtását, legfeljebb 6 hónapig.

Malajzia a második otthonom, avagy az MM2H program

A munkavállalók mellett nagyon sok ember csupán azért költözik Malajziába, hogy élvezzék az életet ebben a rendkívüli országban. Ennek érdekében lehet csatlakozni az MM2H programhoz, melynek keretében második otthont lehet vásárolni Malajziában, amihez egy tíz éves megújítható vízum és egyéb kiváltságok is járnak. Ez a program kimondottan népszerű a nyugdíjasok körében, illetve tökéletes azoknak is, akik évente mindössze néhány hónapot töltenének az országban, kihasználva a kellemes trópusi éghajlat nyújtotta lehetőségeket a hideg európai téllel szemben. A programnak számos előnye van, mint például a helyi bankszámla, egészségbiztosítás, az állandó tartózkodási és munkavállalási engedély, de akár jelzáloghitelt is fel lehet venni az országban, hogy meg tudjuk vásárolni álmaink ingatlanját. A pénzügyi és egyéb követelmények azonban meglehetősen szigorúak. Amennyiben az adott jelentkező teljesíti a program követelményeit, akkor legalább 10 évig élhet az országban egy „Multiple-entry social visit” nevű engedéllyel.

Követelmények főbb vonalakban:

– Az 50 évnél fiatalabb jelentkezőknek bizonyítaniuk kell legalább 500 000 RYM értékű likvid eszköz meglétét; és havonta 10 000 RYM értékű külföldi bevételt.

– Az 50 éves vagy annál idősebb pályázók esetében elfogadnak 350 000 RYM értékű likvid eszközt bizonyító okiratokat és 10 000 RYM összegű külföldi bevételt havonta.

– A nyugdíjas jelentkezőknek igazolniuk kell, hogy havonta 10 000 RYM összegű államilag jóváhagyott alapokból nyugdíjban részesülnek.

– Azok az új pályázók, akik legalább 1 millió RYM értékben ingatlant vásárolnak, elég ha a fent meghatározottaknál alacsonyabb értékű likvid eszköz meglétét bizonyítják.

Különleges lehetőség cégalapításhoz

Az évek során Malajzia Labuan régiója nagyon vonzóvá vált azoknak a külföldi üzletembereknek, akik malajziai társaságot akartak alapítani, köszönhetően kedvező adórendszerének és a Labuanban működő vállalkozóknak nyújtott üzleti lehetőségeknek, melyek Labuant Délkelet-Ázsia offshore cégalapítási és pénzügyi központjává tették.

„A Labuani Nemzetközi Üzleti és Pénzügyi Központ (Labuan IBFC) hivatalosan 1990-ben nyílt meg. Ma már több mint 6500 offshore cég működik ott és több mint 300 pénzintézet, ezek között a világ vezető bankjai, befektetési alapjai és biztosítói is megtalálhatók. Labuan jelenleg is a 12. helyen áll a banktitok szigorúságát mérő listán.”

A régió olyan kivételesen kedvező adottságokkal szolgál, mint például a helyi cégbíróságok nyilvántartása, ahol nem teszik nyilvánosan közzé a részvényes és az igazgató adatait. A cégeknek ugyan nyilvántartást kell vezetniük a gazdasági történésekről, de nyilvános adattárban nem lehet a cég könyvelésére vonatkozó adatokat megtalálni.

Az itt működő offshore cégek kereskedelmi tevékenység esetén 3%-os jövedelemadót fizetnek az elért nyereségük után, illetve választhatnak átalányadózást, melynek éves összege 20 000 RYM. Ha a gazdasági tevékenység nem Malajziában történik, a nyereség adómentes (adómentes területi adózás). Nem szükséges nyilvántartást vezetni a nem belföldiek számára történő kifizetésekről. A helyi hatóságok nem szoktak együttműködni a nemzetközi és nemzeti adóhatóságokkal, ennek ellenére nincsenek feketelistán, a maláj cégeket pedig világszerte elismerik.

Az Egyenlítő közelében elhelyezkedő délkelet-ázsiai ország Malajzia, melynek területe 329 847 km². Az ország tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció, melyet a Dél-kínai-tenger két hasonló méretű régióra oszt, Maláj-félszigetre és Kelet-Malajziára. A Maláj-félszigetnek szárazföldi és tengeri határa van Thaifölddel, valamint tengeri határa Szingapúrral, Vietnammal és Indonéziával. Kelet-Malajzia megosztja a szárazföldi és tengeri határait Bruneivel és Indonéziával, valamint a tengeri határait a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal. Kuala Lumpur az ország fővárosa és legnagyobb városa is egyben, Putrajaya pedig a szövetségi kormány székhelye.

Harminc millió feletti lakosságával Malajzia jelenleg a világ 44. legnépesebb országa.

Etnikailag a lakosság körülbelül fele maláj, a 2010-es népszámlálás alapján körülbelül 12%-a ősmaláj bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai és 6%-a egyéb. Az ország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, az iszlámot pedig a „Szövetség vallásának” nyilvánítja. A 2010. évi népesség- és népszámlálás adatai szerint az etnikai hovatartozás és a vallási meggyőződés szorosan összefügg. A lakosság körülbelül 61,3%-a gyakorolja az iszlámot, 19,8% a buddhizmust, 9,2% a kereszténységet, 6,3% a hinduizmust és 1,3% a konfucianizmust, taoizmust és más hagyományos kínai vallásokat. 0,7% nem vallásos, a fennmaradó 1,4% pedig más vallást gyakorol, vagy semmilyen információt nem nyújtott be.

Harminc millió feletti lakosságával Malajzia jelenleg a világ 44. legnépesebb országa. Etnikailag a lakosság körülbelül fele maláj, a 2010-es népszámlálás alapján körülbelül 12%-a ősmaláj bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai és 6%-a egyéb.

Az ország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, az iszlámot pedig a „Szövetség vallásának” nyilvánítja. A 2010. évi népesség- és népszámlálás adatai szerint az etnikai hovatartozás és a vallási meggyőződés szorosan összefügg. A lakosság körülbelül 61,3%-a gyakorolja az iszlámot, 19,8% a buddhizmust, 9,2% a kereszténységet, 6,3% a hinduizmust és 1,3% a konfucianizmust, taoizmust és más hagyományos kínai vallásokat. 0,7% nem vallásos, a fennmaradó 1,4% pedig más vallást gyakorol, vagy semmilyen információt nem nyújtott be.

Malajziában több etnikumú, multikulturális és többnyelvű társadalom működik. Az ország különleges kultúrája a benne élő őslakos törzsektől, valamint a később odaérkezett malájoktól ered.

Jelentős befolyást gyakorolt a kínai és az indiai kultúra az országok közötti kereskedelem óta, de meghatározó volt még a perzsa, az arab és a brit kultúra is. A kormány felépítése és a társadalmi szerződések elmélete miatt az etnikai kisebbségek kulturális asszimilációja minimális. Az ország nem maláj etnikumú lakosai gyakran vádolják az ország vezetését azzal, hogy nem demokratikus kultúrpolitikát folytat. Kulturális viták gyakran előfordulnak a szomszédos országokkal is, elsősorban Indonéziával. A két ország hasonló kulturális örökséggel rendelkezik, számos hagyomány tekintetében is, ezért sok esetben merültek fel vitás kérdések a kulináris ételektől kezdve a malajziai nemzeti himnuszig. Indonéziában erős érzelmek állnak a nemzeti örökség védelme mellett. A malajziai és az indonéz kormány többször találkozott a kulturális átfedésekből adódó feszültségek enyhítése érdekében.

Az ország hivatalos nyelve a maláj, az aktív második nyelv pedig az angol. Sok más, egészen pontosan 137 élő nyelv is használatos az országban, melyek közül a legfőbb törzsi nyelv az iban és a dusunic.

Államszervezet

Malajzia kormányzati rendszerén erős nyomot hagyott a brit gyarmati uralom, ezért sokban hasonlít a nyugati parlamentáris rendszerekhez, a jogrendszer pedig a szokásjogon alapul. Az ország államformája szövetségi alkotmányos monarchia, kormányformája föderatív választói alkotmányos monarchia.  A tizenhárom állam vezetéséért a megválasztott szultánok és rádzsák felelősek. Utóbbiak közül kerül ki a föderáció protokolláris államfője, akit szintén választások segítségével jelölnek ki a maláj államok kilenc örökletes szultánjai közül. A másik négy állam, akiknek a kormányzói csupán névleges kormányzók, nem vehetnek részt a választásokban. A jelenlegi államfő Yang di-Pertuan Agong, a legfőbb szultán, aki a parlament és a kormány segítségével uralkodik.

A kétkamarás parlament alsó és felső házból áll. Malajzia minden állama rendelkezik egykamarás törvényhozó nemzetgyűléssel, melynek tagjait egyéni választókerületben választják meg. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják. A kabineté a végrehajtói hatalom, melyet a miniszter elnök vezet, aki a malajziai alkotmány szerint a parlament alsó házának tagja, és a király felhatalmazásával irányítja az országot. Malajzia tagállamainak kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik. Azokban az államokban, ahol örökletes uralkodó is van, a Legfőbb Miniszternek a hatályos törvények szerint muszlim malájnak kell lennie.

Malajzia turizmusa

„Malajzia igazi trópusi ország, hatalmas esőerdőkkel és festői szigetekkel, színpompás gyümölcsöket és fűszereket kínáló piacokkal, Emellett valóságos olvasztótégelye is Ázsia népeinek, hiszen lakosságának alig több mint fele maláj, a másik felét vegyesen teszik ki kínaiak, indiaiak és az orang asli bennszülöttek. Ez az etnikai változatosság a kultúrák izgalmas keveredéséhez is vezet: mecsetekkel és kínai pagodákkal, hindu szentélyekkel és ősi törzsi rituálékkal egyesíti magában Ázsia sokféleségét. Az ország egész évben várja a nyaralni vágyókat, hiszen nyáron és tavasszal a keleti partot kerüli el a monszun időszak, míg ősszel és télen a nyugati parton állandó a trópusi napsütés.”

Malajzia évente csaknem 25 millió turistát fogad. Az utazási és turisztikai versenyképességről szóló 2017. évi jelentésben szereplő  141 ország közül Malajzia 25. a rangsorban. A gazdaság diverzifikálása érdekében, és azért, hogy Malajzia gazdasága kevésbé függjön az exporttól, a kormány mindig is törekedett a malajziai turizmus fokozására. Ennek eredményeként a turizmus Malajzia harmadik legnagyobb devizaforrásává vált, és 2005-től a malajziai gazdaság 7% -át tette ki.

Malajziában számos trópusi sziget, nemzeti park és természetvédelmi terület található, melyek mind népszerű turisztikai úti célok. Népszerű az orvosi turizmus is. Az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére 2009-ben indult a malajziai Healthcare Travel Council, az orvosi turizmus előmozdítását célzó kormányzati ügynökség.