A Hock Teik Cheng Sin templom

A Hock Teik Cheng Sin templom

Penang egyik legdíszesebb, legkülönlegesebb és legrégebbi klánháza a George Town történelmi óvárosában található taoista Hock Teik Cheng Sin templom, melyet a sziget hokkien közössége Tua Pek Kongnak, a Jólét istenének, mint támogató istennek ajánlott. A klánház szépen beleillik a környék további vallási helyszíneinek sorába.

 

A George Town UNESCO Világörökségi védettségű történelmi óvárosában található Hock Teik Cheng Sin templom lényegében a város történelmének néma tanúja. Bár maga az épület „csak” 1850 óta áll jelenlegi helyén, a templomot alapító Kean Teik Tong Hokkien egyesület 1844-ben jött létre. A szemet gyönyörködtető kongsi a Lebuh Armenian és a Lebuh Cannon sarkán épült, 2 percnyi sétára a híres Cheah Kongsi klánháztól, mely a Cheah klán központja volt. A Kean Teik Tong Hokkien egyesület, a Cheah klán és más hokkien szövetségek titkos társaságba tömörültek, végül azonban a hokkien-kantoni közösségek egyre sűrűsödő konfliktusa 1867-ben a Penangi zavargásokban csúcsosodott ki, mely éppen az Armenian Streeten tört ki. A tíz napig tartó utcai harcokban a két rivális társaság, a Kean Teik Tong Hokkien (más néven a Tua Pek Kong Hoey) és a Vörös Zászló Banda, illetve a kantoni Ghee Hin Kongsi és a Fehér Zászló Banda szövetsége csapott össze egymással, s a zavargásokhoz indiaiak és malájok is csatlakoztak. Ehhez a véres konfliktushoz kapcsolódik egyébként a Cannon Street elnevezése is, melynek egyik változata szerint a gyarmati kormány ágyúkkal lőtte a Kean Teik Tong Hokkien klán területét, s így hatalmas lyuk keletkezett az utcán. Ezért a helyiek nagy utcai lyuknak (kínaiul Tua Cheng Khang) kezdték nevezni az utcát, s később, amikor a lyukat feltöltötték, akkor nevezték át a közterületet Cannon Streetnek (magyarul Ágyú utca, vagyis kínaiul Tua Cheng Hang).

A zavargások során a Kean Teik Tong klán szövetségre lépett a Hai San klánnal, amelyet a Kapitan China, Chung Keng Quee vezetett. Chung Keng Quee kora leggazdagabb penangitája volt, és az ország történelmének leghíresebb Kapitan Cina-ja (a helyi kínai közösség vezetője). Az ő otthona volt a Pinang Peranakan kúria, mely ma a Peranakan örökség kulturális múzeumának ad otthont. A zavargásokat végül a Straits Settlements katonai hatósága Edward Anson újonnan kinevezett kormányzó-helyettes irányításával elfojtotta. Az összecsapások súlyosságát jól tükrözi, hogy a britek csak úgy tudtak úrrá lenni a konfliktuson, hogy Szingapúrból hoztak erősítést. Ezt követően azonban a szigeten betiltották a titkos társaságok működését, mivel azonban a kínai társadalomban rendkívül fontos a közös vérségi kötelék, az ősök tisztelete, az együtt élés, és a nemzedékek óta létező klánrendszer, mint erős kapocs, amellyel a klánok tagjai egymáshoz kötődnek, ezért a különböző kínai klánok törvényes egyesületeket hoztak létre. Ezek most egy közös kuratórium égisze alatt együtt kezelik a Hock Teik Cheng Sin kongsit és öt másik templomot Penangon. 

 

A Hock Teik Cheng Sin hokkien klántemplom (más néven Poh Hock Seah) végül 1892. október 11- én lett bejegyezve Penang Kínai Protektorátusánál, így egyike a legrégebbi klántemplomoknak, melyek még a XIX. század végének nagy kínai bevándorlása előtt épültek (ennek az újonnan érkező migrációs csoportnak a neve „Sinkheh”). A templom és az azt körülvevő épületek 1850-1867 között épültek, az elfoglalt földterület nagy részét a Kean Teik Tong Hokkien egyesület vezetője, Khoo Teeau Pang ajánlotta fel (14,865 négyzetméter). Ha megnézzük a védett klánház épületének szerkezetét, világosan kirajzolódik annak összetett szerepe: amellett, hogy vallási helyszín volt, üzleti központként, illetve katonai szállásként is használták. Az épületbe egy keskeny átjárón keresztül lehet bejutni, mely egy nagyobb udvarba vezet. Ennek túlsó végén magasodik a kétszintes templomépület. Ezt, illetve az udvart a környező épületek magas falai védik, rejtik el az illetéktelen szemek elől, míg a jól lezárható keskeny átjáró könnyen védhetővé teszi a klánházat. Az itt intézett titkos ügyek biztos, hogy falakon belül maradtak, de a templom akár egy kisebb hadsereg felállítására is tökéletesen megfelelt, melyet a környező utcákon lehetett bevetni például az 1867-es zavargások alkalmával, illetve könnyen vissza is lehetett őket vonni. 

 

1890-ben a Kean Teik Tong Hokkien titkos társaságot a hatóságok betiltották és feloszlatták. Azért, hogy a klán továbbra is működőképes maradhasson, más egyesületeket jegyeztettek be, köztük a Poh Hock Seah-t, a Hokkien Kongsi-t, a Cheng Hoe Seah-t és a Tong Kheng Seah-t, melyek mindegyike a Hock Teik Cheng Sin épületében található. Közülük is a Poh Hock Seah a legjelentősebb, amely a Hock Teik Cheng Sin teljes földszintjét elfoglalja. Fő istensége a Penang szerte nagy tiszteletnek örvendő taoista istenség, Tua Pek Kong, a Jólét istene, egyben a kereskedők védőszentje, ezért a teljes Hock Teik Cheng Sin legfontosabb istensége is ő lett: áldást oszt és védi a helyi hokkien közösséget. Tua Pek Kong tiszteletére szokták megtartani a látványos, kulturális-vallási színezetű Chingay felvonulásokat, amelyek során hatalmas, bambusz rúdra szerelt zászlókat hordoznak városszerte, hogy azokkal a taoista panteon tagjai előtt tisztelegjenek. A legelső penangi Chingay felvonulás 1919-ben történt, melyet piaci kereskedők szerveztek Kuan Yin, az Irgalmasság istennőjének születésnapja alkalmából (illetve, hogy megszabaduljanak a szigetet sújtó pestistől), míg a másodikat 1926-ban már Tua Pek Kong tiszteletére szervezték, az istenség születésnapján. 

 

A Hokkien Kongsi a Hock Teik Cheng Sin templom bal felső szárnyát foglalja el. Ezt Penang öt nagy hokkien klánszövetségének kuratóriuma alkotja, egész pontosan a Seh Tek Tong Cheah Kongsi, a Leong San Tong Khoo Kongsi, a Kew Leong Tong Lim Kongsi, az Eng Chuan Tong Tan Kongsi és a Sit Teik Tong Yeoh Kongsi. A Hokkien Kongsi öt penangi templomot irányít, ezek a Hock Kin Keong (a Kígyó-templom) Bayan Lepasban, a Seng Ong Beow a Bridge Street-en (Jalan CY Choy), a Cheng Leong Keong (Tai Tay Yeah Temple) Jelutongban, a Chooi Bee Keong templom Bagan Jermalban és a Siew Thean Keong templom Dato Kramatban. A Hock Teik Cheng Sin templom jobb felső szárnyát az 1840-es években alapított Cheng Hoe Seah társaság foglalja el, s a többi itt működő egyesülettel ellentétben a Cheng Hoe Seah társaság 1849-ben költözött be a templomba. Védőszentje ugyanaz a Cheng Chooi Chor Soo, más néven Chor Soo Kong, aki a Kígyó-templomnak is, egy buddhista szent ember, aki a Song-dinasztia (960–1279) idején élt. Végezetül a Tong Kheng Seah egyesület is itt található, ők Sin Long Siang Tay-t, a gazdák és parasztok védőszentjét tisztelik. Sin Long Siang Tay ünnepnapja a második holdhónap 14. napjára esik.  

 

Amikor a XIX. század végén a Kean Teik Ton titkos társaságot a brit hatóságok törvényen kívül helyezték, a társaság ezekbe a törvényesen bejegyzett egyesületekbe mentette át a vagyonát. Vallási funkcióit az elsőként ismertetett Poh Hock Seah társaság vitte tovább, amely egyben a sziget valamennyi Tua Pek Kong templomát is felügyeli. De térjünk ki egy kicsit a már sokat emlegetett Tua Pek Kongra is, aki a Penangon élő kínaiak legfontosabb taoista istensége. Tua Pek Kong Zhang Li egy Fujianban született, hakka származású tudós tengerész volt, aki a XVIII. században, Francis Light 1786-os penangi partraszállása előtt 40 évvel az indonéziai Szumátrára hajózott, csakhogy egy hatalmas vihar miatt Penangon voltak kénytelenek kikötni. A szigetnek ekkoriban mindössze 50, halászattal foglalkozó lakója volt. A bölcsességéről és tudásáról elhíresült Zhang Li-t már csak kora miatt is „nagybácsinak” (Tua Pek Kong) kezdték nevezni. A falu tagjai egészen haláláig tőle kértek tanácsot ügyes-bajos dolgaikban. Tua Pek Kongot halála után ötven évvel kezdték istenként tisztelni, mint a Jólét istenét, és Penang védőszentjét. 

 

A templom kialakítása is egyedi és szemet gyönyörködtető, stílusa azért is kivételes, mert az 1800-as években ez az elrendezés egyébként ismeretlen volt. Míg a bejáratot képező keskeny sikátor láttán az ember elsőre úgy érezheti, hogy egy kicsi és szűk templomba tér be, ahogy kiér a belső udvarra és szeme elé tárul a kétszintes templomépület, máris elakad a lélegzete. Nem csak hatalmas méretei, de gyönyörű, díszes külleme miatt is. Építészetileg sok egyedi jellegzetességgel büszkélkedhet, így például a templom egész tetőszerkezete szög nélkül épült fel, míg kialakítására a bungalószerű elrendezés jellemző. Egész Malajziában ez az egyetlen templom, melynek tetején egy Kuan Kong (magyarul Kuan Jü, a háború istene) szobor látható, amely itt a hűséget szimbolizálja, és amely a kínai titkos társaságok számára egyben a hűség, a lojalitás szinonimája is. Az épületben külön oltárokat szenteltek a különféle istenségeknek, amelyeket feltétlenül érdemes megnézni: a Sin Long Siang Tay oltárt, a Tua Pek Kong termet és a Cheng Chooi Chor Soo oltárt. 

 

A templomot legutoljára 2006-2008 között újították fel mintegy 1,3 – 1,5 millió RM értékben, amely magában foglalta a klánház átjáróját, a színpadot, tíz szomszédos üzletet és természetesen magát a templomot. A művészi szintű munkálatokat húsz, Kínából érkezett kézműves végezte, akik még az ősi technológiákkal és anyagokkal dolgoznak. A felújítás során muzeális értékű, háromszögletű vörös harci zászlókra bukkantak, melyeket nagy valószínűséggel az 1867-es Penangi zavargások során használt a Kean Teik Tong Hokkien (más néven a Tua Pek Kong Hoey) és a Vörös Zászló Bandája, ahogy ez a társaság nevéből is kitűnik (az ellenséges kantoni Ghee Hin társaság fehér zászlókkal harcolt). A templomban ezek mellett további régi műtárgyak emlékeztetnek az intézmény legkorábbi napjaira: antik bútorok, vallási szobrok, festmények, klán kellékek, fegyverek, melyeket a titkos társaságok időszakában használtak. A szentélykomplexum gazdag belső díszítése, az aranyozott, filigrán faragások, a fényes lakkozott felületek, az ódon színes kínai lámpások, kerámia és stukkó figurák, a chien nien (annyi, mint ’vág és ragaszt’) porcelán mozaikok, táblafaragások harmonikus egységet képeznek.

 

Érdekesség, hogy a Hock Teik Cheng Sin templom Cannon Street-re néző külső falán – nem messze a Khoo Kongsi bejáratától – szintén látható egy street art műalkotás, melyekről Penang nevezetes. A monokróm falfestmény ezúttal kapcsolódik a kínai taoista valláshoz, ugyanis különböző istenségeket ábrázol, egyben jó híreket és jó szerencsét kíván Penang államnak, az ott élőknek és az oda látogatóknak. A környéken egyébként két másik street art festményt is találhatunk, így például tovább sétálva, alig 80 méterre a Cannon Street-en a Boy on Chair (Fiú széken) festmény látható, illetve a Beach Street-en egy 2 perces sétára Ernest Zacharevic egyik alkotása, a Little Children on A Bicycle Mural (Kisgyerekek egy kerékpáros falfestményen) látható. Ami a környék legismertebb látnivalóit illeti, a Hock Teik Cheng Sin templom a Harmony Street folytatásának tekinthető Cannon Street-en található, így a Kapitan Keling mecset 3 percre, a hindu Sri Mahamariamman templom 4 percre, az Irgalmasság istennőjének taoista temploma 5 percre, míg az anglikán Szent György templom 8-10 perces sétára fekszik. A Hock Teik Cheng Sin templom George Town történelmi belvárosának részeként 2008 óta UNESCO Világörökségi helyszín.