A Kapitan Keling mecset

A Kapitan Keling mecset

A George Town történelmi negyedében található Harmony Street a nagy világvallások találkozásának szimbóluma is lehetne: ez az az utca, ahol valóban harmonikusan megfér egymás mellett a keresztény, a taoista, a hindu és a muszlim, hiszen valamennyi vallás képviselteti itt magát egy-egy templommal. Az ikonikus utca – melyet már csak gyarmati hangulata miatt is érdemes felkeresni – a St. George templom és a Kapitan Keling mecset között húzódik. A ’Vallások Harmóniája’ sorozatban az utca valamennyi templomát, kegyhelyét bemutatjuk.

A Harmony Street eredeti elnevezése Pitt Street volt, melyet még Francis Light adott neki Nagy Britannia 1783-1801 (majd 1804-06) között hivatalban lévő miniszterelnöke, ifjabb William Pitt tiszteletére. Akkoriban ugyanis így mentek ezek az ügyek: Penangot a walesi herceg után Walesi herceg-szigetnek, a fővárost az éppen regnáló III. György után George Town-nak nevezte el, így kézenfekvő volt, hogy a miniszterelnök is legalább egy utcát megérdemelne (nehogy sértődés legyen belőle). Egyébként Pitt – aki 24 évesen az ország legfiatalabb miniszterelnöke lett – igencsak rászolgált erre a tiszteletre, egy igen nehéz időszakban (francia forradalom, napóleoni háborúk), nagyon jól kormányozva írta be nevét a történelembe. De visszatérve Penangra és a Pitt Streetre; az utca lényegében egyszerre született meg George Town-nal, eredetileg annak nyugati határát jelölte, így ma a város egyik legrégebbi utcájának számít (már a legelső térképeken is szerepelt).

A város etnikai eloszlása is valahogy ekként alakult: a britek és az európaiak George Town legrégebbi részét képező városmagban (a Pitt Street északi végén) telepedtek le, míg a bevándorló indiaiak ettől kijjebb, a Pitt Street déli részét övező negyedben alakították ki Little Indiát. Ezen a területen egyébként a hindu és a muszlim indiaiak is megtalálhatók, így hamarosan mindenki felépítette a saját templomát: 1816-ban megépült a protestáns Szent György-templom, 1833-ban a hindu Sri Mahamariamman templom (bár már előtte is neki szentelt hindu kegyhely volt a helyén), 1801-ben pedig a Kapitan Keling mecset, melyet indiai muszlim kereskedők közössége építtetett. S mintegy „kakukktojásként” itt találjuk még a taoista Irgalmasság istennőjének szentélyét is, mely a kínai lakosság egyik legszentebb kegyhelye. A Pitt utca mentén felépült különféle templomok híveinek vallása és kultúrája harmonikusan olvadt össze Penang befogadó közegével, így, bár az utcát ma már a Pitt Street helyett Jalan Masjid Kapitan Keling-nek nevezik, legközismertebb és legkedveltebb elnevezése a Harmony Street, vagyis Harmónia utca.

Dacára, hogy az utcát az 1990-es évek óta nevezik hivatalosan Jalan Masjid Kapitan Keling-nek (Kapitan Keling mecset utca), a tősgyökeres penangiak továbbra is az utca régi gyarmati nevét, a Pitt Street-et használják. Ez részben annak köszönhető, hogy az új, jóval hosszabb név nehézkesen hangzik, ugyanakkor tükrözi a helyi lakosság erős konzervativizmusát is, akik Penang gyarmati történelmét identitásuk részének tekintik. De ki, vagy mi is volt ez a Kapitan Keling, akiről a mecset és végső soron az utca is a nevét kapta? A ’Kapitan Keling’ a délkelet-ázsiai gyarmatokon egyfajta hivatali cím volt, melyet a brit hatóságok adományoztak a helyi indiai közösség irányítójának. Hasonló volt a ’Kapitan Cina’, amelyet a kínai közösség vezetője, magas rangú kormányzati, adminisztratív vezetője birtokolt. A ’kapitan’ az angol ’captain’ szóból származik és a magyar kapitány szóként értelmezhető, míg a ’keling’-et a Dél-Indiából bevándorlókra használják Délkelet-Ázsiában, a szó eredetileg a Coromandel partvidékén található ősi hindu királyság, Kalinga nevéből ered. A kifejezés ma már elég dehonesztáló, de a XIX. században egyáltalán nem volt az. Penang első ’Kapitan Kelingje’ Cauder Mohideen volt, míg az első ’Kapitan Cina’ Koh Lay Huan, akik az újonnan alapított gyarmaton önkormányzati és adózási ügyekben jártak el.

A Harmony Street déli végén, 3 percnyi sétára a Sri Mahamariamman templomtól található az elegáns és fenséges Kapitan Keling mecset, melyet 1801-ben Cauder Mohideen ’Kapitan Keling’ alapított az indiai muszlimok számára. Teljes nevén Cauder Mohuddeen Merican 1759 körül születhetett Porto Novoban, melyet a muszlimok Mahmudbandar-nak, a tamilok pedig Paringgipettai-nak neveztek. Ez az indiai város Pondicherry-től mintegy 50 kilométerre délre található. Az akkor már nagy tiszteletnek örvendő indiai elöljárót George Leith, Penang helyettes kormányzója nevezte ki 1801-ben Kapitan Kelinggé, majd földet adott neki a Malabar utca déli oldalán (a mai Chulia utca), hogy azon mecset épülhessen az indiai muszlim közösség számára. A támogatás egyértelműen kimondta, hogy a földet nem lehet eladni vagy átruházni, különben annak tulajdonjoga azonnal visszakerül a britekhez. Ma az indo-mór stílusban épült, mogul jellegű kupolákkal borított imaház George Town legnagyobb és legismertebb mecsetje, melyhez egyetlen, jellegzetes indiai-iszlám minaret társul, ahonnan az imára hívás (azán) hallható.

Az eredeti mecset – melynek építése teljes mértékben indiai alapanyagokból és indiai munkaerő felhasználásával zajlott – még egy egyemeletes téglalap alakú épület volt, melyet lejtős tetőszerkezet borított, körülötte pedig mintegy bazárként, üzlethelyiségek sorakoztak, melyeket egy keskeny átjárón keresztül lehetett megközelíteni. Az első mecset még egy 18 hektáros földterületen helyezkedett el, de a kormány többször is visszavásárolt a területből, hogy az egyre növekvő város néhány közintézményének elegendő helyet biztosítson. Cauder Mohideen már nem érte meg mecsetje területének zsugorodását, 1834-ben elhunyt. 1903-ra az eredetileg 18 hektár 8-ra zsugorodott. 1905-10 között George Town-ban jelentős infrastrukturális fejlesztések zajlottak, s ekkor a mecset is megújulhatott. A munkát a ’Mohamedán és Hindu Alapítvány Igazgatósága’ rendelte meg, az építész pedig a melakkai születésű, de német származású Henry Alfred Neubronner volt. Ekkor nyerte el nagyjából ma is látható külsejét indo-mór, vagy más néven indo-szaracén (mogul revival, vagyis mogul ujjáéledés) stílusban, mely a XIX. század második felében a brit dél- és délkelet-ázsiai gyarmatokon, különösen Indiában dívott. A hagyma alakú kupolák, a hegyes többrétegű boltívek és a chattrik (kupola alakú pavilonok) a mogul építészet sajátos jellemzői. A mecset emellett neoklasszikus építészeti elemeket is felvonultat, melyek keverednek a gyarmati stílussal. A mecset megfelelt a kibla szabályainak, mely szerint a mihráb által jelzett imairány a mekkai Kaába felé mutat.

Végső formáját azonban az 1930-as újabb felújítás során nyerte el (ekkor a brit C. Bouther volt az építész): igaz, ekkor már nem átépítették, csak kibővítették és modernizálták: a központi imaterem magasságát megduplázták, a szellőzőrendszert korszerűsítették, és az ablakokat úgy alakították át, hogy a természetes fény könnyebben juthasson be. A mecsetet legutoljára 2003-ban újították fel, ekkor egy évig zárva volt az épület. Az ekkor kialakított hozzáépítések nem változtattak a mecset esztétikai megjelenésén (melyet már az UNESCO Világörökség is szabályoz): egy fedett sétány és egy női mosdó készült el, illetve kalligráfiákkal látták el a kupola belső terét és a falakat, ugyanakkor a minaret földszintjén Iszlám Információs Iroda is létesült. A központi épülethez hosszú sétány vezet fel, melyet gondozott kert vesz körül. A külső folyosót az iszlám építészetben megszokott szamárhátívek díszítik. A falak külső okkersárga színe harmonizál a belső tér fehér márványpadlóival, mely a magas mennyezettől elegáns tér hatását kelti. Homlokzatát és belső tereit geometriai és virágminták, valamint arabeszkek díszítik, mivel az iszlámban tilos az emberi és állati ábrázolás. A mennyezetről pedig pompás csillár függ alá.

A Kapitan Keling mecset George Town indiai muszlim közösségének fontos és megkerülhetetlen intézménye, mely fontos szerepet játszik a közösség gazdasági, társadalmi fejlődésében, illetve az oktatásban is (a mecsethez egy medresze, vagyis vallási iskola is tartozik). Mivel az épület az UNESCO Világörökség része, így egyetemes értékké vált.

A Kapitan Keling mecsetet a muszlimok naponta ötször, a hét minden napján használják. Érdemes szem előtt tartani, hogy a péntek az iszlám szent napja, ilyenkor a mecset tele van, ahogy a két legnagyobb ünnepen, a Hari Raya Aidil Fitri (Eid al-Fitr, a böjt megtörésének ünnepe, a Ramadán vége) és Hari Raya Haji (Eid al-Adha, az áldozati ünnep, mely Ábrahám áldozatára emlékezik, hogy feláldozza fiát, Ismaelt Isten parancsára) idején is. A mecset látogatásához engedélyt kell kérni, ami pedig az öltözetet illeti, megfelelő ruházat – nők számára hosszú nadrág vagy szoknya, hosszú ujjú felső és kendő – elvárt.