A Penangi Katolikus Egyházmegyei Múzeum
A Penangi Katolikus Egyházmegyei Múzeum
A Georgetown óvárosában 2018 januárjában megnyílt Penangi Katolikus Egyházmegyei Múzeum a penangi római katolikus egyház, illetve a szomszédos Nagyboldogasszony-templom történetével, valamint a penangi római katolikus egyház életében kiemelkedő szerepet játszó személyek élettörténetével ismerteti meg a látogatókat, emellett a malajziai római katolikus hit gyakorlásához kapcsolódó használati tárgyakat mutat be. Bár az intézmény műemléki területen található, az egyházi hatóság a múzeumot elsősorban oktatási és a történelem megőrzésének céljából hozta létre, nem annyira turisztikai látványosságként.
Persze ez távolról sem jelenti azt, hogy a múzeum fenntartói ne fogadnák szívélyesen az ide látogató érdeklődőket. Annál is inkább, mert a gyűjtemény anyaga szervesen illeszkedik Georgetown városának vallástörténeti tematikájába, illetve a környék vallási nevezetességei közé. A kétszintes épület a Nagyboldogasszony-templom mellett található a Lebuh Farquharon, a régi penangi püspöki irodában. A helyszín csak néhány méterre fekszik a híres Harmónia utca kegyhelyeitől, az anglikán Szent György-templomtól (3 perc séta), a taoista Irgalmasság istennője-templomtól (5 perc séta), a hindu Sri Mahammariamman-templomtól (7 perc séta), illetve az indiai muszlim mecsettől, a Masjid Kapitan Kelingtől (8 perc séta). A vallási sokszínűség, mely Penangra annyira jellemző, a sziget sokrétű társadalmát tükrözi és az állam egyik fontos eszköze annak érdekében, hogy Georgetown minél inkább multikulturális, nemzetközi várossá váljon.
Az 1955-ben létrehozott Penangi Egyházmegye öt állam területét fedi le: Penang, Kedah, Perak, Perlis és Kelantan, így értelemszerűen a kiállítás anyaga is ebből az öt államból származik, melyeket másfél év alatt gyűjtöttek össze. A múzeum kiállításai egyrészt a Penangra és környékére érkező legelső eurázsiai katolikus telepesek történetét mutatják be Phuketről való menekülésüktől kezdve, másrészt magának a Nagyboldogasszony-templomnak, illetve a ma látható templomépületnek a születését, de emellett az itt szolgáló, vagy a penangi szervezethez kapcsolódó egyházi személyeknek a történetét is megismerhetjük. A rengeteg korabeli fotót és kiállítási tárgyat angol és maláj nyelvű leírások, valamint idővonal egészítik ki a legtökéletesebb információ érdekében. A gyűjteményben papi öltözékek, oltáriszentség tartók, püspöki botok, feszületek, bibliák, imakönyvek, és más vallási könyvek, harmóniumok (a pianínóhoz hasonló, de az orgonával rokon hangszer), makettek, ólomüveg ablakok, egy gyóntatószék, sőt, egy hordozható oltár is látható. De itt állították ki a Light Street-i kolostorkápolna több mint 150 éves főoltárát is.
A múzeum kurátora, Khoo Boo Chia korábban olyan jelentős történelmi és kulturális helyszínek gondozásáért volt felelős, mint a Khoo Kongsi, a Penang Állami Múzeum, illetve a Suffolk House (1809-ben készült el, és ma ez Malajzia egyetlen fennmaradt György-korabeli kúriája), melyek valódi garanciát jelentenek a Penangi Katolikus Egyházmegyei Múzeum színvonalas anyagára vonatkozóan. A penangi múzeum már a második ilyen jellegű gyűjtemény Malajziában, az első, a kuchingi tárlat (a borneói Sarawakban) azonban ennél jóval kisebb és szerényebb volt. Mivel Penang gazdag katolikus múlttal rendelkezik, így kézenfekvő volt, hogy az újabb gyűjteménynek immár Georgetown adjon otthont. Bár Penangon csak 1786 óta van jelen a katolicizmus, az országban ennél is korábban megjelent: Melakába 1511-ben érkezett a portugálokkal. Így a penangi Nagyboldogasszony-székesegyház a második legrégebbi római katolikus templom az országban, az első a portugálok által 1710-ben alapított, melakai Szent Péter-templom. A Nagyboldogasszony-templom építését Sir Francis Light, a sziget alapítója rendelte el több mint 160 évvel ezelőtt.
De hogy került a szigetre a katolicizmus, amikor azt az anglikán britek gyarmatosították (arról nem is beszélve, hogy maga Light kapitány pedig szabadkőműves volt)? A XVIII. század harmadik harmadában a Sziámban élő eurázsiai népesség vallási üldöztetésnek volt kitéve, így a Ligorban és Phuketen élő eurázsiaiak 1781-ben Arnaud-Antoine Garnault sziámi püspök vezetésével a maláj Kuala Kedahba menekültek, ahol csatlakoztak hozzájuk Sziám déli területeiről, illetve Melakából érkezett hívők, valamint 80 portugál katolikus is. Itt, Kuala Kedahban léptek kapcsolatba Francis Light-al, aki üzlettársával, James Scottal Kedah partjai mentén folytatott kereskedelmi tevékenységet. Ráadásul Light felesége, Martina Rozells maga is sziámi-portugál származású eurázsiai asszony volt, a kapitány pedig jól beszélte a helyi nyelveket, ismerte a helyi viszonyokat és jó kapcsolatokat ápolt a kedahi szultánnal. Kézenfekvő volt hát, hogy Garnault püspök Light segítségét kérje a katolikus misszió Georgetown-ba való áthelyezésére, miután a kapitány megszerezte a szigetet. Az eurázsiai közösség első csoportja 1786. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén érkezett Penangra, Light Speedwell nevű hajóján.
Az ünnep apropóján szentelték fel az akkor még a Church Street, a Pitt Street és a Bishop Street sarkán álló első, kis faszerkezetű templomot Nagyboldogasszony tiszteletére. Ezt a szerkezetet váltotta fel 1802-ben egy téglaépület, melynek már két harangtornya is volt. Végül 1857-60 között épült fel immár végleges helyén, a Lebuh Farquhar-on a ma is látható épület, melyet az elkövetkezendő évtizedekben többször is bővítettek, felújítottak. 1955-ben megalakult a Penangi Egyházmegye, így a Nagyboldogasszony-templom székesegyház státuszt kapott (a katolikus, az ortodox és az anglikán egyházakban, illetve néhány evangélikus egyházban az egyházmegye azon temploma, ahol a püspök, vagy érsek trónja található. A székesegyház, vagy katedrális egyházszervezeti rendszerhez kapcsolódó, tulajdonképpen rangfokozatot jelentő fogalom). A 70-es évekre azonban a penangi katolikusok száma drasztikusan lecsökkent, s a Nagyboldogasszony-templom 2003-ban elvesztette püspöki székhely rangját.
Utoljára 2016-ban végeztek a templomon jelentősebb felújítást 2,5 millió RM értékben, ez idő alatt a székesegyház zárva volt. 2018-as újraszentelése egybeesett a Penangi Katolikus Egyházmegyei Múzeum újévi megnyitójával.
A múzeum természetesen bemutatja a Penangra érkezett korai misszionáriusok munkáját is. A többi között a Gyermek Jézus Nővérei Kongregáció, a De la Salle Szent János Keresztény Iskolatestvérei, illetve a Szegények Kis Nővérek rendek szerzetes testvérei működtek a szigeten, illetve Malayában és Szingapúrban, akik elsősorban iskolák, kórházak és idősgondozó otthonok létrehozásából vették ki a részüket. Penang legelismertebb iskolái napjainkig is az egykor misszionáriusok által alapított oktatási intézmények. A tárlat ismerteti a Penangi Katolikus Egyházmegye történetét és jelenlegi munkáját is: az egyházmegye 26 papja mintegy 300 ezer katolikus hívőt szolgál Penang, Kedah, Perlis, Perak és Kelantan 29 plébániáján. Ugyanakkor a gyűjtemény a katolikus rítusokat nem mutatja be részletekbe menően, mivel ezzel megsértené azt a maláj törvényt, amely tiltja a muszlimok nem muszlimok általi hittérítését.
A Penangi Katolikus Egyházmegyei Múzeum kiállítása és múzeumi fejlesztése 800 ezer maláj ringitből (MR) valósult meg. A gyűjtemény hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között tart nyitva, a belépés adományozással történik.
