A penangi Trópusi Fűszerkert
A penangi Trópusi Fűszerkert
A sziget északi partvidékén található Trópusi Fűszerkert nem csak Malajzia, de nyugodtan mondhatjuk, hogy egész Délkelet-Ázsia egyik legkedveltebb és legizgalmasabb programja. Egy varázslatos hely, ahol nem csak a természet, a kirándulás, de a tájépítészet és a gasztronómia szerelmesei is a földi Mennyországban érezhetik magukat. Nem véletlenül!
Penang északi partján, Batu Ferringhi és Teluk Bahang között nagyjából félúton található a sziget egyik legkülönlegesebb és legteljesebb élménycsokrot kínáló látnivalója, a Trópusi Fűszerkert. Amellett, hogy az elbűvölő környezetű trópusi kert tökéletes testi, lelki, és szellemi feltöltődési lehetőséget kínál, nevezhetjük a biodiverzitás élő, interaktív múzeumának is, ahol nem csupán a helyi fűszerek és gyógynövények történetével, felhasználásával, a délkelet-ázsiai gasztronómiában betöltött szerepükkel ismerkedhetünk meg, de a régió természetes közegében élő állatvilágával, valamint az ökológiai folyamatok, és a természetszeretet elsajátításának fontosságával is. Ez a földi Éden pontosan az a hely, ahol a természet és a kultúra a tökéletes harmóniában fonódik össze, s hogy a végeredmény még tökéletesebb legyen, az egészre a jól megkomponált tájépítészet – mint a természet és a kultúra fúziója – teszi fel a koronát. Ez a titkos kert Penang 38 legjobb turisztikai látnivalóját összegyűjtő listán a második helyen áll.
A kis park – amely Délkelet-Ázsiában az első ilyen jellegű kezdeményezés – nyolc hektárnyi területet foglal el egy völgyben, festői dombok között, s több mint 500 féle egzotikus növényfajt mutat be a világ minden tájáról. Köztük láthatók broméliák, óriás tavirózsák, ananász, orchideák, bételdiófa, citromfű, aloe vera, stevia, szerecsendió, gyömbér, tamarind, fahéj, chili, szegfűszeg, vanília, henna, bors, kardamom, bambusz, tea, vagy éppen kávé. A kert festői ösvényeit, sétaútvonalait pedig úgy tervezték, hogy egy-egy téma köré épült (pontosabban beültetett) helyszínt járnak végig. Így találunk itt vízi kertet (tavakkal, vízesésekkel, csermelyekkel, víz közelben élő növényfajtákkal), bambuszkertet, a világ italait bemutató kertrészt (ahol mini tea- és kávéültetvények találhatók), míg a kert szívét az esőerdők növényzete alkotja madagaszkári mocsári pálmával, a hatalmas levelű taróval, denevérvirággal, a színpompás krotonnal (nem véletlenül nevezik csodacserjének) és más ritka növényekkel. Talán az egyik legérdekesebb rész a fűszerterasz, ahol a legismertebb fűszernövények mellett azok történelmet befolyásoló históriájával is megismerkedhetnek a látogatók.
A penangi fűszerkertet David és Rebecca Wilkinson egy elhagyott gumiültetvény helyén álmodta meg azzal a nem titkolt céllal, hogy általa felkeltse a jövő generációiban a természet megbecsülését.
A párnak sikerült meggyőznie a mezőgazdaságban és kereskedelemben érdekelt helyi Bertam Consolidated Rubber Co. Ltd-t, hogy anyagilag támogassák a kert létrehozását, majd nemzetközi szinten elismert szakembergárdát toboroztak álmuk valóra váltásához, hogy az elhagyott gumiültetvényt Délkelet-Ázsia díjnyertes ökoturisztikai pontjává alakítsák. Frederick Walker építész, Lim In Chong tájépítész, Katharine Chua, a Trópusi Fűszerkert ügyvezetője, valamint Kenneth Khoo biológus segítségével végül 2003-ra megvalósult a Wilkinson házaspár álma, és az év novemberében megnyithatta kapuit Délkelet-Ázsia rejtett Édenkertje. A kert tervezését a természetvédelem legfontosabb alapelveinek figyelembevételével végezték, így például az itt található felépítmények, épületek mind újrahasznosítható anyagokból készültek. A múlt értékeinek megőrzése lebegett szemük előtt, amikor a régi gumiültetvény gumifáit meghagyták, így ezek ma az árnyékról és az esőerdő hamisítatlan hangulatáról gondoskodnak.
Lim In Chong rafinált tervezésének köszönhetően a meditatív kerti ösvények harmonikusan simulnak bele a táj képébe, mely ugyanakkor megőrizte az egykori teraszok eredeti kontúrjait, az őshonos erdei fákat, és általában az erdő természetes hatását. Lim In Chong tájépítész neve abszolút garanciát jelent a penangi Trópusi Fűszerkert esetében is. A 30 éves tapasztalattal rendelkező, többszörösen díjnyertes maláj tájépítész a fenntartható és zöld fejlesztések lelkes támogatója, emellett széleskörű trópusi növényismeretéről, innovatív ötleteiről, ösztönös tér- és környezettudatosságáról ismert. A kertben három sétaösvény kínál különböző természeti élményeket: az első – amelyhez érdemes vezetett túrát igénybe venni – a különböző fűszerekkel, azok történetével ismerteti meg a látogatókat. A másik kettő ösvényt egyedül (esetleg audio guide igénybevételével) is könnyen teljesítheti bárki, ezek főként az esőerdők világával ismertetnek meg. A kert egyébként kifogástalanul karbantartott, bizonyos helyekről elképesztő kilátás nyílik az ember szeme elé, ahonnan belátható Teluk Bahang festői partvonala, azon túl pedig az Andaman-tenger kékje is.
És ha már szóba került a park Édenkerthez való hasonlítása, talán ez sem véletlen, sőt, mondhatjuk azt, látszatra akár annak tökéletes leképeződése is lehet. A kertek mezőgazdasági céljuk mellett az ókor óta rekreációs célt is szolgáltak. Maga a Paradicsom szó is a latin paradisus (édenkert, mennyország), illetve az ógörög paradeiszosz nyomán került a magyar nyelvbe, amely az óperzsa pairi-daeza (körülkerítés) szóból ered, ez a szó pedig a perzsa nagykirályok fallal körülkerített vadasparkjaira vonatkozott (a kert és a kerítés is közös gyökerű szavaink). E kertek legfontosabb jellemzői a növényzet (és az állatok), valamint a víz voltak, melyek a sivatagos területeken a legvágyottabb elemek közé tartoztak. A napfény hatásaitól tették függővé az ültetendő növényfajtákat, illetve a pavilonokat, kútházakat is. Mintegy földi paradicsomként elsődleges szerepük a feltöltődés, a kikapcsolódás biztosítása (fizikailag és spirituálisan is), az édeni állapot elérése volt. Penangon – az országnak a fűszerúton való fekvését is kihasználva – adott volt, hogy a rekreációs cél mellett a fűszerek bemutatása is kiegészítse a koncepciót.
A kert másik sláger szolgáltatása a rendszeresített főzőkurzusok, ahol szakképzett, nagy tapasztalattal rendelkező séfek segítenek elboldogulni a maláj, az indiai, vagy a kínai (nyonya) gasztronómiai rejtelmei között, legyen szó gyakorlati vagy virtuális főzésről, vagy bemutatóról. Talán első pillanatra szokatlan lehet az esőerdő, mint főzési helyszín – melyet alkalmanként még a kíváncsi majmok is felkereshetnek – azonban mindenképpen előnyt jelent a helyben, azonnal elérhető fűszerek és gyógynövények teljes választéka. Emellett a bambuszkertben kialakított teázóban frissen főzött gyógyteákat lehet kóstolni, de a fűszerkertnek saját étterme is van, a Tree Monkey Restaurant, amely egy fából készült emelvényen épült, tengerpartra néző, a buja trópusi lombok között megbújó, egyedülálló élményt kínáló vendéglő. Az étterem névválasztása sem véletlen: az álarcos langúrok szabadon hancúroznak a fák között, alig néhány méterre a vendégektől. Az étterem építészetileg a hagyományos balinéz stílust követi: attap borítása, bútorai, építési módszerei (szinte nem használtak hozzá szöget) is a fenntartható környezetet szolgálják. Sertésmentes ételeik között az északkelet-thai, az ázsiai és a nyugati konyhák fogásait lehet megtalálni.
