A Wat Buppharam buddhista templom

A Pulau Tikus külvárosában található színpompás Wat Buppharam templom a thai buddhista kegyhelyek egyik kisebb példája. Bár nem olyan régi, mint sok más penangi szent hely, érdemes felkeresni a környék más híres templomaival egyetemben, mert van néhány olyan titka, ami egyedivé teszi.

Pulau Tikus, a George Town-tól északnyugatra elterülő kellemes hangulatú külváros csaknem egyidős a Francis Light kapitány által alapított penangi fővárossal. Az európai és ázsiai lakosság keveredéséből kialakult eurázsiai, burmai és thai kisebbségek által lakott városrész lenyűgöző kegyhelyekkel büszkélkedik, így például az 1803-ban épült Dhammikarama burmai templommal, az 1845-ben emelt Wat Chaiyamangkalaram thaiföldi buddhista templommal, az 1914-ben új helyére került Hilltop hindu szentéllyel, vagy az 1811-ben épült római katolikus Szeplőtelen Fogantatás templommal. E kegyhelyek – melyek sorát a Wat Buppharam templom is gazdagítja –, a Pulau Tikusban letelepedett etnikumok vallási irányultságát tükrözik. A Wat Buppharam komplexum, mely egyaránt mintegy negyedórás sétára fekszik a Dhammikarama templomtól és a Wat Chaiyamangkalaram templomtól is, kisebb mérete ellenére az állam egyik legnagyobb kapujával büszkélkedik, mely már messziről hívogatja a betérőket, legyen szó bhaktákról (hívekről), vagy csak érdeklődő turistákról. Neve – a Buppharam – virágtemplomot jelent, ami a thaiföldi templomok között elég gyakori elnevezés.   

A Wat Buppharam templomot 1942-ben, brit Malaya japán megszállásakor Phra Phothan Srikheaw thaiföldi szerzetes építette theravada buddhista templomként. Az alapító szerzetes lett egyben a templom első fő apátja is. Aranylevelekkel borított képmását a templom elülső részében, a főépület mellett lehet megnézni a második, a harmadik és a negyedik fő apát képével együtt. Jóllehet, a templom a theravada buddhizmus irányát követi, mégis számos mitikus vallási lény ábrázolásával találkozhatunk a komplexum területén. Ezek közé tartoznak a hagyományos thai nagák, a Phaya Nagák, amelyek egyfajta kígyószerű, félisteni lények természetfeletti erővel, ahogy a buddhista és a hindu kozmológia is leírja. Mellettük további, a hinduizmusban és a taoizmusban megismert istenségek is felbukkannak, így például a főbejáratnál Ganesha, Murugan hadisten elefántfejű testvére (aki az oktatás, a tudás, a bölcsesség, az irodalom és a képzőművészet védőszentje is) köszönti a bhaktákat, míg baloldalon Kuan Yin, a mahajána bodhiszattvájának egy kis szentélye áll (a mahájána a theravada mellett a buddhizmus másik ága, míg bodhiszattva néven a megvilágosodott személyeket nevezik). A temetkezési helyekhez vezető út mellett pedig egy taoista istenség, Tudigong, a földisten kis kegyhelye látható. 

A theravada, vagyis az „öregek tanítása” a buddhizmus legrégebbi irányzata, amelyben a páli kánon tanításait követik. A páli kánon, szanszkritül Tipitaka, vagyis hármas kosár a theravada buddhizmus páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye a Kr. e. utolsó századokból, mely a szerzetesi élet szabályait, Buddha beszédeit, illetve dogmatikai fejtegetéseket, meghatározásokat tartalmaz. Ebben a kánonban találhatók meg a legrégebbi fennmaradt buddhista szövegek. A theravada buddhizmus – melyet dél-ázsiai elterjedése okán ’déli’ buddhizmusnak is neveznek – a hivatalos vallás többek között Srí Lankán és Thaiföldön, de kisebbségi vallásként megtalálható Malajziában is, főleg a maláj kínaiak között. Az irányzatot Srí Lankáról érkező hittérítők terjesztették el Délkelet-Ázsiában. (A mahájána ezzel szemben, mely főleg észak: Kína, Tibet, Japán és Korea felé terjedt el, az ’északi’ buddhizmus néven ismert.) Ami a közép-ind árja dialektusra épülő páli nyelvet illeti, valószínűleg ezt a nyelvet használták Buddha korában, a Kr. e. V. században India középső részén. Mivel a páli nyelv eredetileg csak beszélt nyelv volt írott forma nélkül, így Buddha tanításait kezdetben szóban terjesztették, s először csak a Kr. e. I. században rögzítették írásban. 

De térjünk vissza a romantikus, színes kis templomkomplexumhoz, mely eredetileg egy aprócska kegyhelyként kezdte működését, s az évtizedek során a hívek adományaiból bővült ma is látható méretére. A templom viszonylag kis méretéhez képest monumentális kapuzata például 2000-re készült el. A kegyhely talán legnagyobb vonzereje az „Emelő Buddhának” nevezett Luang Phor York szobor, egy ezer éves, aprócska méretű, belül üreges bronz Buddha-szobor, mely a legenda szerint képes megjósolni, hogy az őt felemelő hívő kívánsága teljesül-e? Fontos, hogy a bhakta higgyen Buddha erejében. Imádkozás közben koncentrálni kell a kérésre, illetve, hogy sikerüljön az emelés, majd két kézzel fel kell emelni a szobrot. Ha a szobor a második felemelésnél (amikor azt kell kérni, hogy ne lehessen felemelni) túl nehéznek bizonyul, akkor a hívő kívánsága teljesülni fog. A szobrocskától – melyet egy Thaiföld északkeleti részén található kolostorból hoztak ide – több kívánságot is lehet kérni, de mindegyik kívánság esetén csak kétszer lehet emelni. Az emelés ingyenes, de örömmel fogadnak el adományokat, felajánlásokat cserébe. 

A templom életében számos ünnep és fesztivál kiemelkedő jelentőséggel bír. Ezek közül talán a Kathina, a Loy Krathong és a Songkhran szertartások a legfontosabbak. A Kathina fesztivál a három hónapos esős évszak, a Vassa után következik, mely során a hívek hálájukat fejezik ki a buddhista szerzeteseknek. Maga a ’kathina’ szó páli eredetű és arra a favázra utal, mellyel a buddhista szerzetesek a köntösük hosszát és szélességét mérik, de egyben a felszentelt szerzetesek köntösét is így nevezik. A Loy Krathong szintén évente megrendezett fesztivál; nevének fordítása: „kosárúsztatás”. A tűzijátékkal kísért, vízre bocsátott ezernyi díszes kosárka mára igazi turistalátványosság lett. Az ünnepi menet a Wat Buppharam templomtól indul, elhalad a Dhammikarama és a Wat Chaiyamangkalararam mellett, majd a kosárkákat a Persiaran Gurney mellett engedik a tengerbe. A Songkhran pedig a thai újév, melyet minden évben április 13. és 15. között ünnepelnek locsolással. A szokás onnan ered, hogy a Buddha-szobrokat ilyenkor szokták kivinni a templomból, hogy lemossák őket. A templomba a belépés ingyenes.