A Lebuh Aceh mecset és a Kampung Melayu
A Lebuh Aceh mecset és a Kampung Melayu
Bár kevésbé ismert és kevésbé látványos, mint közeli nagyobb „testvére”, a Kapitan Keling mecset, a Cannon Street végében magasodó, tojáshéj színű, vaskos minaretjéről felismerhető Lebuh Aceh mecset George Town legrégebbi muszlim imaháza. Érdekes atmoszférát kínál a régi arab építészet jegyeit magán viselő dzsámi és a körülötte sorakozó maláj, illetve arab lakóházak összessége.
A Harmony Street és a Cannon Street látnivalóit felölelő séta végén Penang legrégebbi muszlim templomával és a környező arab negyeddel zárjuk a sort George Town UNESCO Világörökségi védettségű történelmi belvárosában. A nem egészen egy kilométer hosszú séta során az ember nem csak a város történelmét, de etnikailag és vallásilag színes népességét is megismeri. A rövid városismertető séta olyan, mintha csak egy különleges időutazáson venne részt az utazó. A Cannon Street végén, a Yap templomtól és Kongsitól kettő, a Leong San Tong Khoo Kongsitól pedig egy perces gyaloglással elérhető mecsetet 1808-ban (más források szerint 1801-ben) építtette az indonéziai Achehből bevándorló, de arab származású Tengku Syed Hussain Aidid Syed, az achehi szultán unokája, aki sikeres és befolyásos kereskedőként érkezett Penangra, miután Francis Light a brit Kelet-indiai Társaság megbízásából 1786-ban megszerezte a szigetet, Nagy-Britannia első délkelet-ázsiai gyarmatát. A hollandok által támogatott Acheh a korszak legnagyobb kereskedelmi kikötőjének számított, így Light ennek mintegy riválisaként alapította meg Penangot, s Tengku Syed Hussain Aidid Syed átcsábítása komoly fegyvertényt jelentett.
1792-ben Tengku Syed Hussain Aidid Syed megalapította azt a negyedet, amely ma a mecsetet körülveszi; ez volt Penang, illetve George Town első maláj enklávéja, malájul kampungja, a Kampung Melayu. Syed Hussein kereskedelmi hálózata, pozíciója pedig arra ösztönözte a maláj és indonéz szigetek arab népességét, hogy ők is Penangra költözzenek: 1803-ra a maláj kampung lefedte a környező utcákat: az Acheen Street-et (Lebuh Aceh), a Malay Street-et, az Armenian Street-et, valamint a Carnavon és a Beach Street egyes részeit. Syed Hussain olyan kivételezett helyzetben volt, hogy
Light felmentette őt és a muszlim közösséget az angol törvények alól, s engedélyezte számukra az iszlám törvény, a saría gyakorlását,
azzal a kitétellel, hogy halálbüntetést nem alkalmazhatnak. Syed Hussain 1820-ban kelt végrendeletében határozott a korábban megépült maláj mecsettel összefüggő wakafról (önkéntes jótékonysági adomány), mely szerint ebből az adományból a mecseten kívül tizenhat házat építettek az adományozó halálát követően.
Az arabok továbbra is főként Achehből vándoroltak Penangra, amely folyamat a XIX. század második felében még jobban felgyorsult. Syed Hussein egyébként egy másik, napjainkban is látható épülettel is beírta nevét Penang építészettörténet könyvébe: a Beach és az Acheen Street sarkán álló négy szintes ’Rumah Tinggi’, vagy más néven Magas Ház korának, sőt az elkövetkező évtizedeknek is a legmagasabb épülete volt a szigeten. A Maláj mecset, vagy, ahogy hivatalosan nevezik, Masjid Lebuh Acheh és a környező terület George Town arab negyede lett, és egészen a XX. század közepéig így is maradt. 1916-ban megépült az elismert iszlám oktatási intézmény, a Madrasatul Mashoor Al-Islamiah, bár akkor még Madrasatul Al-Korán néven ismerték.
A XIX. század elejétől kezdve Penang volt a mekkai zarándoklatra, a Hadzsra induló délkelet-ázsiai muszlimok fő bázisa, ahol a zarándokok ügyes-bajos dolgait az úgy nevezett Pak Mas’um Mandailing, más néven a ’sejk Haji’ – egyfajta zarándok ügynök – intézte.
A zarándoklati készülődés, illetve a sejk Haji központja pedig a Kampung Melayu Lebuh Aceh, vagyis a maláj városrész volt. A Hadzs-ügynökségi tevékenység az 1970-es évekig fennmaradt, ekkor a kormány létrehozta a Tabung Hajit (szabad fordításban Zarándok Alap és Igazgatóság) az éves zarándoklat intézésére. A sejk Haji szerepe pedig az utasszállító repülőgépek elterjedésével fokozatosan megszűnt.
A mecset Penangon – és általában Malajziában – meglehetősen szokatlan építészeti irányvonalat képvisel: robosztusabb egyiptomi stílusa erősen elüt az országban dívó kecsesebb, elegánsabb mór mecsetépítési gyakorlattól, jóllehet a mór elemek is felfedezhetőek az épületen, így például a külső folyosó, vagy a főbejárat kerekded boltíveinek formája. Vaskos, leginkább víztoronyhoz hasonló formájú minaretje éles ellentétben áll a karcsú, magas mór stílusú minaretekkel.
A Masjid Lebuh Acheh minaretjén egy ágyúgolyó ütötte lyuk is felfedezhető. A sérülés az 1867-es penangi zavargások során érte az épületet, amikor a kínai titkos társaságok kilenc napon át lángba borították George Town utcáit. A mecset mellett üzletek is épültek (az iszlám építészetben a mecset és a bazár gyakran kap egymás mellett helyet), illetve egy régi temető; itt helyezték örök nyugalomra a Kampung Melayu és a mecset megalapítóját, Tengku Syed Hussain Aidid Syed-et és családtagjait.
Sajnos a mecsetbe nem lehet bemenni, de maga az épület, a fő imaterem és a minaret kívülről igen szép fénykép-témának bizonyul.
