A Yap klán: a Lum Yeong Tong Yap Kongsi és a Yap templom A Yeap Chor Ee emlékház

Penang történelmi városközpontjának (mely 2008 óta UNESCO Világörökségi helyszín) egyik legérdekesebb, legszínesebb látnivalója a Harmony Streeten sorakozó különféle felekezetű templomok összessége, melyek nem csupán az itt letelepedett kínai, hindu és európai bevándorlók eltérő vallását, kulturális keveredését tükrözi, de azt a toleranciát is, amely egész Penangra, sőt, magára Malajziára is jellemző. A Harmony Street – más néven Pitt Street, vagy modern elnevezéssel Jalan Masjid Kapitan Keling – folytatásaként érdemes tovább sétálni a Cannon Streeten is, ahol további érdekes látnivalókra is bukkanhatunk, s ha egészen a Masjid Melayu mecsetig sétálunk, akkor sem vesz több időt igénybe a túra, mint 20 percet (ebbe természetesen az egyes helyszíneken való tartózkodást nem számolom). Rögtön a Cannon Street és az Armenian Street sarkán áll a színpompás, részletekbe menő faragással díszített Yap templom, illetve a mellette álló, jóval egyszerűbb, de elegáns fehér és halványzöld klánház (kongsi), a Lum Yeong Tong Yap Kongsi.  

A túlnyomó részben férfiuralmú kínai társadalom évszázadok óta vérségi kötelék, származás alapján szerveződik, s e nemzetségeknek megvan a maguk ’titkos társasága’, melyek szervezetileg, felépítésüket és funkciójukat tekintve nagyjából a maffiaszervezetekre hasonlítanak, csak e kongsik, társadalmi szervezetek, partnerségek létrejöttében a vallás is szerepet játszik. A kongsit, mint rendszert a kantoni diaszpóra mindenütt a gazdasági nehézségek, a társadalmi kiközösítés, kivetettség és az elnyomás leküzdésére alkalmazta, egyfajta szociális hálóként funkcionálva. Ezek a kantoni társadalmi szervezetek – melyek az együttműködés és a kölcsönös jólét figyelembevételével működnek – modern formában ma is léteznek, s a politikára épp úgy kihatnak, mint a gazdasági világra. S koncepciójuk úgy tűnik eredményes, hiszen számos kantoni cég és vállalkozás, mely egy-egy kongsiból született meg, ma multinacionális konglomerátumként működik.

A Yap klán egyike Penang öt nagy Hokkien nemzetségének, amelyet a XX. század elején két kisebb Yap közösség, a XIX. század végén alakult Tong Eng Siah Kongsi és az 1910-es évek elején létrejött Hooi Teik Choon Ong Yap Kongsi egyesülése erősített meg. A nemzetség történelme a Kr. e. V. századra nyúlik vissza, amikor a harcos Shen Zhu Liang legyőzte a Qin-dinasztia csapatait, és segített a Chu-dinasztiának visszatérni a hatalomra. Támogatásáért cserébe Shen rangot és földet kapott, az uralkodói család egyik hercegnőjét pedig feleségül adták hozzá, így belőle Ye hercege lett (ami hakka nyelven Yap). A kapott földet Ye/Yap tartománynak nevezték el, Shen pedig felvette a Ye/Yap vezetéknevet, melyből később a Yap klán is megszületett. Ez ma Kína 42. leggyakoribb neve. Később Shen Zhu Liang lett egy rövid időre a Chu-dinasztia miniszterelnöke és katonai főparancsnoka, ami a korszak két legmagasabb kormányzati posztja volt. A Yapok a modern korban is beírták nevüket a történelemkönyvekbe, legalább is Malajziában biztosan. Egyrészt a Hai San klán tagjaiként részt vettek az 1867-ben kitört Selangor polgárháborúban, másrészt Kuala Lumpur leghíresebb ’Kapitan Cina’-ja is egy Yap, Yap Ah Loy volt.

Amikor George Town-ban az 1910-es évek végén a két Yap nemzetség összeolvadt, az Armenian Street-en, a Pitt Street és a Cannon Street találkozásánál megépülhetett a klánház is. Az 1924-ben emelt Lum Yeong Tong Yap Kongsi épülete a Straits Eclectic irányzat szép példája (ez magyarul nagyjából Szoros eklektika, ami a Melakka-szoros menti települések – különösen Penang – gyarmati építészetének egy stílusa volt a XX. század elején az 1930-as évekig): megfigyelhető rajta a kor európai építészetének minden jellemzője, melyet harmonikusan vegyítettek a korszak ázsiai, különösen kínai architektúrájának építészeti jegyeivel. Ez a stílus George Town virágkorának idején született meg, a nagy gazdasági világválság előtt, amikor jelentős ónlelőhelyeket fedeztek fel a közeli Larutban, Penangra pedig sok kínai települt be. George Town legdíszesebb klán 

templomai közül sok ebben az időszakban épült. De térjünk vissza a Lum Yeong Tong Yap Kongsi épületéhez, melynek földterületét (10 056 négyzetméter) egy gazdag klántag, az iparmágnás Yeap Chor Ee adományozta. Díszes oltára, festett ajtószárnyai a tradicionális kínai vallási építészet szép példái. A füstölők és az ódon berendezés által keltett hangulat azonban érdekesen olvad össze az egyébként viszonylag modern, csempézett belső tér környezetével. 

Meglepő módon a kongsi mellett álló díszes Choo Chay Keong templom sokkal újabb, az 1950-es években épült a Yap klán templomaként, melyet a szervezet védőszentjének, a 800 éve élt Hoay Che Chun Wang-nak, a kínai jólét istenének szenteltek. A környező épületekhez képest aprócska templom az 1990-es években széles körű felújításon ment keresztül. Ekkor megújultak a bonyolult faragással készült tradicionális tetőzet tekergő sárkányai és egyéb kerámiaszobrai, az épület látványos, faragott bejárati sárkányoszlopokat kapott és egy joss botok égetésére való füstölőt, mely a templom előtti téren áll. Az egytermes templomépület a kongsihoz hasonlóan csempézett és viszonylag modern, azonban a dekoratív, ősi oltár, melyen sárkányok és más mitikus élőlények sorakoznak, illetve az elhunyt klán ősök emléktáblái óriási kontrasztot alkotnak a templom belső terének újszerű részeivel. A szomszédos klánházat egy ajtón keresztül lehet megközelíteni a helyiségből. A templom és a klánház is ingyenesen látogatható, s a kántagok szívesen bemutatják az érdeklődő turistáknak történelmüket, illetve az istent, akit itt imádnak. 

Érdemes megemlíteni – meglátogatni nem különben – a Yap kongsi földterületét adományozó Yeap Chor Ee első lakóházát is, mely a Yap templomtól és klánháztól egy 10 perces sétával érhető el, s amely pontosan az Esplanade részét képező Padang mezejével szemben található (4. Lebuh). A csodálatosan restaurált emlékház – mely az iparmágnás első penangi háza volt – ma társadalomtörténeti múzeumként működik. Yeap Chor Ee fiatal bevándorlóként 1885-ben érkezett a szigetre, s fodrászként kezdett dolgozni. A szorgos munkának meglett a gyümölcse, s Yeap a századfordulóra igencsak meggazdagodott. Az egykori fodrász, aki később már, mint bankár és iparmágnás volt ismert a penangi köztudatban, a ’30-as években költözött el innen Homestead nevű új otthonába, melyet végül 2006-ban a leszármazottak a Wawasan Oktatási Alapítványnak adományoztak. A felbecsülhetetlen értékű eklektikus bútorok és műtárgyak ezután kerültek el első otthonába, melyet 2008-ban alakítottak emlékházzá, mely amellett, hogy Yeap Chor Ee életét és munkásságát mutatja be, a századfordulón Penangon letelepedő kínai bevándorlók sorsával is megismerteti az érdeklődőket.

Yeap a Nam Aun-i Sia Tua-ban született, s miután 1885-ben kivándorolt Penangra, vándor borbélyként kezdett dolgozni. Szerszámait a hátán cipelve rótta George Town utcáit, de tehetségének köszönhetően 5 év alatt annyi pénzt gyűjtött össze, hogy Chor Ee Chop Ban Hin Lee néven egy kis élelmiszerüzletet nyithatott, ahol brit importőrtől beszerzett árukat értékesített. Pár éven belül már a cukoriparban volt komoly érdekeltsége, 1935-ben pedig saját bankházat nyitott Ban Hin Lee Bank néven. Szingapúrban és a Maláj-félszigeten a mai napig ő az egyetlen olyan magánszemély, aki annyi tőkével rendelkezett, hogy képes volt önerőből bankot alapítani. Sőt, további hatalmas összegeket tudott befektetni a bankszektorba, majd az újonnan egyesült Overseas Chinese Banking Corporation részvényese lett. Idősebb korában a filantrópia foglalkoztatta, elsősorban az oktatás területén szeretett volna segíteni. Yeap nagyon korán megtanulta, mit jelent a szegénység, nem értékelte a tétlenséget és a pazarlást. Ő maga mindenképpen olyan intézményeket akart támogatni, melyek másokat segítenek. 1952-ben bekövetkezett halála előtt több jótékonysági alapot is létre hozott.

A Yeap Chor Ee emlékgaléria kizárólag vezetett túra keretében látogatható 12 fős kiscsoportokban, hétfőtől péntekig kettő időpontban: 10 és 15 órai kezdettel. A belépő felnőtteknek 20 RM, 12 év alatti gyerekeknek 10 RM.