A Jade császár szentélye és a Relau villa, Relau

A George Town-tól délre található Relau egy különleges és rejtélyes épületkomplexumot rejt, mely Perak utolsó Kapitan Cinája, Chung Thye Phin-hez köthető. A piros vallási épületekből álló Jáde császár szentély valójában Ópiumháznak épült, míg a szomszédos romos Relau villa az iparmágnás egyik nyaralója volt, mely európai mintára épült. A két épületegyüttest érdemes együtt felkeresni.

Relaut, a George Town-tól 10 kilométerre délnyugatra, Penang keleti-középső részén, a Jerejak-szigettel egy magasságban elterülő városrészt északon Paya Terubong, keleten Bukit Jambul és Sungai Nibong Kecil, délen Bayan Baru, nyugaton pedig Sungai Ara határolja. Sungai Dua – és a gyönyörű bézs homlokzatú Sri Krishna Bagawan Alayam templom – alig 10 perces autóútra fekszik tőle. Relau egykor mezőgazdasági vidékként volt ismert, majd az 1980-as években gyors urbanizációs fejlesztésekbe kezdtek a területen, mely a közeli szénégetőkről (malájul ’relau’) kapta a nevét. Az elmúlt évtizedekben egyre-másra nőttek ki a földből a lakótelepek és a magas toronyházak. Persze a zöldellő erdőkkel tarkított, dimbes-dombos terület mindvégig megőrizte természetes báját, így nem meglepő, hogy a XX. század elején – amikor még nem a ma ismert városi képét nyújtotta – Penang egyik leggazdagabb iparmágnása saját ingatlanokat épített a lankákon. Ma ezek a városrész legjelentősebb kulturális nevezetességei.

Penang leggazdagabb embere, Chung Thye Phin az 1930-as évek elején a Sungai Relau felé lejtő hegyszoros lankáin kezdte felépíttetni azt az ingatlan együttest, amely ma a Jade császár szentélynek, illetve a nyaralónak épült, mára romos Relau villának ad helyet. Persze a szentély sem imahelynek épült eredetileg, de ne szaladjunk ennyire előre.

A hakka származású Chung Thye Phin (1879 – 1935) Chung Keng Quee-nek, az ónbányászatból meggazdagodott iparmágnásnak, Perak Kapitan Cinájának, a Hai San titkos társaság vezetőjének, milliomos filantrópnak, a Pinang Peranakan kúria és a szomszédos Chung Keng Kwee őstemplom építtetőjének a negyedik fia volt. Chung Thye Phin már gyermekkorában haladó szellemű nevelést kapott: tanulmányait a jó nevű penangi Szent Xavier Intézetben végezte, majd bevették apja üzletébe, ahol gyorsan haladt előre a ranglétrán.

1902-ben a Straits-kormányzattól megkapta a honosítási bizonyítványt, így brit állampolgár is lett. Amellett, hogy az egyik leghíresebb és legelismertebb ónbánya tulajdonos volt, részt vett az ónbányászat és az akkor elérhető ónbányászati ​​technológiák népszerűsítésében is.

Emellett ültetvényesként érdekeltségei voltak a kormány mezőgazdasági monopóliumaiban, az ópiumpiaci részesedésben, de a közéletnek is elismert és jelentős alakja volt: ő volt Perak utolsó Kapitan Cinája, a Perak Állami Tanács tagja, elnöke a Penangi kínai városházának, bizottsági tagja a Penangi Kínai Kereskedelmi Kamarának, de vezette a penangi kínai irodalmi egyesületet is. Chung Thye Phin – aki szenvedélyes sportember és utazó is volt, utóbbi kedvtelése hatott pompaszeretetére – számos ingatlannal rendelkezett egész Malajzia-szerte, de maradjunk most csak a penangi házainál. A Chung Thye Phin Kúriát a Gurney Drive-on (akkoriban a Kelawai Street), mely földalatti átjáróiról volt nevezetes, halála után, az 1930-as évek végén eladták és szállodává (The Shanghai Hotel) alakították át, de az épületet 1964-ben végleg lebontották. A sziget tehetős lakosaihoz hasonlóan neki is volt bungalója a Penang Hill-en: a „Highlands„,

illetve Relauban egy hatalmas villát építtetett, melyet Velence romantikus csatornái, illetve Kína elbűvölő tavai ihlettek. Most ezt a villát, illetve a szomszédos egykori Ópiumházat, ma azonban Jade császár szentélye néven ismert együttest ismerjük meg kicsit közelebbről.

A Relau villa néven ismert vidéki nyaralót korábban többen apjának, Chung Keng Kwee-nek tulajdonították, de az idősebb Chung még 1901-ben elhunyt, míg a kertek, gyümölcsösök és halastavak által körülvett ingatlan csak az 1930-as években épült. A kúria építésében Chungot európai utazásai inspirálták, a villa első számú érdekessége, hogy egy tágas úszómedence köré épült – ez volt Penang-sziget első úszómedencéje. Emellett csavaros oszlopai, a medence körül nyíló helyiségek, verandái is az ókori római villák elrendezéséhez hasonlítottak. A villa tervezését a Stark & ​​McNeil építésziroda tehetséges építészére, Ung Ban Hoe-ra bízta. Az épület egyik oldalán a Sungai Relau egyik mellékfolyója folyik, a patakpartra lépcsők vezetnek le, itt egy híd ível át a túlsó partra, ahol a Jade császár szentélyének komplexuma kezdődik. Sajnos azonban a villa ma nagyon romos és elhanyagolt állapotban várja sorsa jobbra fordulását. Környékét benőtte az aljnövényzet, s bár az önkormányzat időről időre kisebb javításokat végez a romokon, illetve valamennyire megtisztítja a környezetét, ez nem elégséges egy kulturális nevezetesség túléléséhez.

A túloldalon található a Jade császár szentélye, mely Ópiumházként is ismert, mégis, itt soha, senki nem szívott ópiumot, nevét onnan kapta, hogy az épület a díszes kínai ópiumházak mintájára készült. Funkciója azonban egyfajta vendégfogadó szalon volt, ahol Chung üzleti partnereit fogadta üzleti megbeszélésein. Az épület még Chung családtagjai előtt is szigorúan tiltott hely volt, az üzleti partnereken és Chungon kívül soha senki nem léphetett be ide (kizárólag kívülről láthatták az épületet), kivéve azt az egy szolgát, aki a takarításáról és a frissítők felszolgálásáról gondoskodott. A templom/ Ópiumház egy időben épült a villával a ’30-as évek elején, bár Chung unokája, Jeffery Seow szerint elképzelhető, hogy már a ’20-as évek végén megépültek. Sajnos azonban Chung 1935-ben elhunyt, így nem sokáig tudta élvezni a nyaralót és az Ópiumházat, melyek nem sokkal később elhagyatottá és egyre leromlottabb állapotúakká váltak. A két épület olyannyira feledésbe merült, hogy voltak, akik még a létezésüket is kétségbe vonták, mások pedig „tisztátalannak”, gonosz szellemek lakhelyének tartották őket.

2010-ben egy kínai médium, Ong Q Leng mester azt állította, hogy a kegyhely a Relau villa háztartásának istensége, a Jade császár számára épült, de miután az istenségnek egy szobra összetörött, a Jade császár elhagyta a szentélyt. Ong Q Leng mester aztán személyesen tisztította meg a gonosz szellemektől a helyszínt. Relau lakói egyre gyakrabban keresik fel a templomot, amelyről elterjedt, hogy azóta egyenesen csodás gyógyulások helyszíne lett: egy 11 éves kisfiú, aki addig nem tudott beszélni és állni, meggyógyult, másokból a rossz szellemek távoztak, persze, mindezekhez kellett Ong Q Leng mester hathatós segítsége is, aki kiűzte belőlük. A templom végül 2010 kínai újéve előtt nyílt meg újra, immár megtisztulva Ong Q Leng mesternek köszönhetően. A fő imateremben ma is a Jáde császár oltára található, mellette a baloldalon Ma Chor Poh (más néven Mazu, a tenger taoista istennője), míg jobb oldalt Hai Leong Ong (a taoista tengeri sárkánykirály istenség) egy-egy oltára kapott helyet. Egy mellékszentélyben pedig Tua Pek Kong (a jólét taoista istene) oltára látható. 

Egy pár mondatban azért ismerjük meg jobban a szentély itt imádott isteneit.

A Jáde császár (kínaiul Shang Ti) a kínai kultúrában, a hagyományos vallásokban és a mítoszokban az egyik első isten, neve pedig onnan ered, hogy ő a „Leghatalmasabb császár a Mennyei Királyságban, aki a Nyugati Menny Jáde csarnokában él”. A Jáde császár szerepel a taoizmusban, a kínai buddhista kozmológiában (itt Sakrával azonosítják), a vietnami kaodaizmusban, illetve a koreai mitológiában (Haneullim) is.

Úgy tartják, hogy a Jáde császár a Színtiszta Boldogság és a Fenséges Mennyei Fények és Díszek királyságának a koronahercege volt. Miután trónra lépett, mindenki számára biztosította a békét és a nyugodt életet. Ezt követően azonban közölte minisztereivel, hogy ki akarja művelni a taot. Mindez 1750 eonba (görög szó, jelentése ’kor’) telt neki, ami egyenként 129 600 évig tartott, amikor is elérte az Arany Halhatatlanságot. Újabb 100 millió év tanulás után végül Jáde császárrá vált. Összesen 226 800 000 évébe telt, hogy elsajátítsa a tudást. Számtalan története közé tartozik például a kínai állatövi jegyek kiválasztása is.

Mazu istennő a kínai halászok és tengerészek védelmezője, de ő a tenger mellett élő, vagy a tengerentúlra költözött kelet-ázsiai emberek által mélyen tisztelt istensége is. Főként a dél-kínai tenger melletti régiók népei: Zhejiang, Fujian, Tajvan, Guangdong között népszerű. Mazu valóban élő történelmi személy volt, akinek eredeti neve Lin Mo Niang volt, és Kr. u. 960 körül születhetett a Fujian tartományhoz tartozó Meizhou nevű szigeten egy család hetedik gyermekeként. Gyakran piros ruhájában a parton várakozott, hogy ezzel is segítse a viharba jutott halászhajók hazatérését. A legenda szerint Mazu egy alkalommal transzállapotban családja tájfunba keveredett férfi tagjait megmentette (apja kivételével). Lin Mo Niang halála után a halászok imádkozni kezdtek hozzá, hálával emlékezve a tengeren bajba jutottak megmentőjére. Kultusza gyorsan elterjedt, mára pedig az emberiség szellemi kulturális örökségének része lett. Hai Leong Ong, a Négy tenger Sárkánykirálya a kínai víz- és időjárásisten. Őt tartják az eső adagolójának. A sárkánykirály a sárkányok királya, de ő irányítja a tenger összes lényét is. A sárkánykirály a Jade császártól kapja parancsait, így gyakran a két istenséget egymás mellett imádják. A sárkányisten gyakran helyi gondviselő istenségként is szolgál, akárcsak Tudigong. A Délkelet-Ázsia sok részén imádott Tua Pek Kongról a Tanjung Tokong Tua Pek Kong-templom leírásában lehet bővebben olvasni.