Homofónia a kínai nyelvben

A szabványos kínai nyelvek az ún. kínai–tibeti nyelvcsalád fő ágához, vagy más néven a szinitikus nyelvek közé tartoznak. Ezek közé tartozik a mandarin nyelv is, amit Kínában majdnem egymilliárd ember beszél, és amelyben jelentős számú homofón szótag és szó található, aminek a legfontosabb oka a korlátozott fonetikai készlet.

A homofón olyan szót, szavakat jelent, amelyet ugyanúgy (változó mértékben) ejtenek ki, de a jelentésükben teljesen különböznek. A homofónok a helyesírás tekintetében eltérhetnek egymástól, de akár teljesen egyforma is lehet az írásuk. A homofón fogalom a szavaknál rövidebb vagy hosszabb egységekre is egyformán vonatkozhat, így például kifejezésekre, betűkre és betűcsoportokra egyaránt, amelyeket ugyanúgy ejtenek ki. Bármely nyelvtani egységet, amely esetében megfigyelhető ez a tulajdonság, homofónnak neveznek a szakirodalomban. A homofóniát gyakran használják szójátékok létrehozására, az olvasók megtévesztésére vagy a többféle jelentés éreztetésére. Gyakran látható rá példa a költészetben és a kreatív irodalomban is.

A mandarin nyelv szótagjainak fonológiai korlátja miatt (egy kezdő mássalhangzót, egy magánhangzót és egy orr- vagy retroflex mássalhangzót tesz lehetővé megfelelő sorrendben) csak kb. 400 lehetséges egyedi szótag állítható elő. A kínaiaknak egy egész műfajuk van olyan versekre, ahol a nagyszámú homofóniát használják ki. Mint minden kínai nyelv, a mandarin is fonémikus hangokat használ a homofón szótagoknak a megkülönböztetésére, amelyekből 5 ismert. Ha pedig a hangokat is beleszámítjuk, akkor egyedi szótagjainak száma legalább 1522-re nő. A mandarin nyelv még hangszínekkel is nagyon sok homofónt megtart. A Yi például legalább 125 homofónnal rendelkezik, de a standard mandarin kínai szótár és enciklopédia 149-et ismer még. 

Sok tudós azon a véleményen van, hogy a kínai nyelvben nem mindig volt ennyi számú homofón, és hogy a kínai szótagok fonológiai szerkezete a múltban jóval bonyolultabb volt, ami lehetővé tette a szótagok nagyobb mennyiségét, így a szavak is sokkal jobban elkülönültek egymástól. A tudósok azt is feltételezik, hogy a régi kínainak nem voltak fonémikus hangjai, de a közép-kínaiban olyan hangok jelentek meg, amelyek alkalmasak azok pótlására. Mivel az ó-kínai szavak ebben az időben sokkal jobban különböztek még egymástól, ez magyarázatot adhat arra, hogy a klasszikus kínai nyelvben sok szó miért csak egy-egy szótagból állt. Mivel sok kínai szó homofonikussá vált az évszázadok során, nehézzé vált a szavak megkülönböztetése a klasszikus kínai nyelven írt dokumentumok hangos felolvasása közben. Emiatt a klasszikus kínaiból sok egy szótagos szó két szótagossá vált. Még a két-két szótagos szavak létezése mellett is vannak azonban több szótagos homofónok.

A kínai újévhez, amelyet Kínában Tavaszi Fesztiválnak hívnak, rengeteg egyedi hagyományt kötnek. A sok újévi szokás között van néhány, amelynek jelentése a mandarin szójátékokból származik.

Jiǎo, gombóc és jiāo, találkozunk

Ez az első a kínai homofón szójátékok listáján. Kína északi részén, a Holdév utolsó napján éjfélkor az egész család gombócot eszik, mivel az jó szerencsét, boldogságot jelent. A másik jelentése viszont az, hogy találkozunk. Olyan jelentése is van, ami az új év első órájának az elejére utal, amikor az idő találkozik az első órával és felváltja a régit. Megint másik jelentésében a Song-dinasztiában fizetőeszközként használt régi kínai arany- vagy bronzérmét jelenti. Ebből a szempontból a gazdagságot és a bőséget is szimbolizálja.

Yú, hal és yú, felesleg, többlet

Nián nián yǒu yú – „Minden évben lesz bőség” homofónja: „Minden évben lesz hal”. Ezért is van az, hogy a kínai újév idején halat esznek, és jellegzetes dekorációként is szolgál.

Nián gāo, év torta és nián gāo, év magasabb

A nian gao, amelyet néha éves tortának vagy tortának, vagy kínai újévi tortának fordítanak, nyálkás rizslisztből készül, ami leginkább a kínai konyhára jellemző. Egyszerűen „rizstorta” néven is ismert. Bár egész évben fogyasztható, hagyományosan a kínai újév idején a legnépszerűbb. Jó szerencsének számít a nian gao fogyasztása ebben az évszakban, mert a nian gao a „magasabb év” vagy „évente növekedni” homofónja, ami azt jelenti, hogy „virágzóbb év”. Az első karaktert szó szerint „évnek” fordítják, a gao karaktert pedig szó szerint „tortának”, ami hangzásában megegyezik a „magas” karakterrel. Ezt a ragacsos, édes nassolnivalót a Konyhaistennek ajánlották fel, mivel úgy gondolták, hogy ez a ragacsos torta beragasztja a száját, és így Jáde Császár előtt nem tud rosszakat mondani az emberekről. Kínán kívül több délkelet-ázsiai országban és Srí Lankán is elterjedtek ezek a rizses sütemények. A számos fajta ellenére mindegyik a ragadós rizsből készül. A rizst pépesre törik vagy őrlik, utána vízzel és mézzel összegyúrják, majd több órán keresztül bambuszlevelekkel lefedve párolják. Utána, a hagyományokat követve, kerek tortácskákat készítenek, melyek tetejére kedvező jelet tesznek. A nian gao-nak számos fajtája van, beleértve a kantoni konyhában, a fujiani konyhában, a sanghaji konyhában és az észak-kínai konyhában megtalálhatókat. A Tavaszi Fesztivál idején sok ilyen tortát fogyasztanak, hogy magasabb legyen a fizetésük és nagyobb a szerencséjük.

Tāng yuán, gombóc dolgok és tuán yuán, találkozó

A kínai újév ünneplésének utolsó, 15. napja a Lámpásfesztivál, amikor lámpásokat eregetnek, petárdákat durrogtatnak és az ünnepi ételük a tangyuan, melynek legegyszerűbb formája a nyálkás rizslisztből és vízből készült golyók, gombócok, amelyeket forró húslevesben vagy valamilyen szirupban megfőznek. A tangyuan lehet kicsi vagy nagy, valamint töltött vagy töltetlen egyaránt. Sok kínai család a szárazföldi Kínában és a tengerentúlon is a tangyuant általában a családdal együtt fogyasztja el. A golyók kerek formája és a tálak, amelyekben tálalják, a családi összetartást szimbolizálják. Mivel hasonlít a találkozás szóhoz, ezért a tanulók „tangyuant” esznek, hogy összejöjjenek az osztálytársakkal és a családdal. Továbbá, ahogy a diákok tartják: „a tangyuan kerek, a pénz is kerek, tehát több pénzt jelent”. 

Fàcài, hajzöldség és fācái jólét, meggazdagodni 

A fàcài egy zöldségként használt hosszú szálú moha, mely megszárítva vékony, fekete hajszálhoz hasonlít. A Tavaszi Fesztivál konyhájának egyik jellegzetessége, és az első napon kell megenni, mert a fàcài pont úgy hangzik, mint a fācái, ami jólétet jelent.

Shēng cài, saláta és shēng cái, keress pénzt

Hagyományosan az újév első napján felszolgált, sokféle hozzávalóból készült vegetáriánus étele. Ennek elfogyasztása azért is fontos, mivel a szó majdnem homofón a „pénzt keresni” szóval. A saláta más újévi szokásokban is megjelenik.

Jú, mandarin és jí, szerencsés

A kínaiak szeretnek mandarint adni és enni, hogy szerencsét (és pénzt) hozzon. A aà jí dà lì kifejezés jelentése „nagy szerencse, nagy haszon”, tehát minél nagyobb és minél több a mandarin, annál több a szerencse.

A szerencsés kínai szavak szójátékaiból származó ételek mellett sok más homofon szójáték is szerepel a kínai Tavaszi Fesztiválon. Pl. fú dào le – „megérkezett a szerencse” és „a szerencse fejjel lefelé”. A fesztivál idején bevett gyakorlat, hogy a fu karaktert fejjel lefelé akasztják fel az ajtókra, mivel a kínai változatban a szerencsét, jólét érkezését szimbolizálja. Ugyanakkor az új évben az embereknek tilos bármit a szerencsétlen jelentéssel említeni.