Az Instagram és a turizmus kapcsolata

Az Instagram a világ legnépszerűbb közösségi média oldalai közé tartozik. 2010-es alapítása óta népszerűsége folyamatosan növekszik, az okostelefonra kitalált fotómegosztó alkalmazása pedig korlátozott mértékben asztali számítógépen is használható.

Az alkalmazás neve az instant camera és a telegram szavak kombinációjából lett kialakítva.

Lényegét tekintve a mobiltelefonnal készített fotók közzétételét, megosztását, elküldését jelenti ezen a közösségi hálózaton. A felhasználók követhetik az ismerőseiket, üzeneteket küldhetnek, kommentelhetnek. A feltöltött tartalmak címkézésének legnépszerűbb eszköze a hashtag, a hash jellel (#) kezdődő szöveges címke, amely egyben utal a feltöltött kép tartalmára, vagy valamelyik fontos jellemzőjére. 2012-ben a Facebook felvásárolta az alkalmazást, és 2019 első felében felhasználóinak száma már meghaladta az 1 milliárd főt. Az alkalmazást használók két csoportra –  üzleti és magán célú – oszthatók. Bár a magánjellegű használók döntő többsége a fiatalabb korosztályhoz tartozik, az üzleti jellegű használók száma is meghaladta már a 25 milliót, az oldalon jelen lévő hirdetők száma pedig az elmúlt években is fokozatosan nőtt. Az Instagramon közzétett fotók leggyakoribb témái a turisták által látogatott helyek, amelyek az ábrázolásmódjukkal alkalmasak az érdeklődés és a figyelem felkeltésére. Főleg az előre megtervezett képek állnak leginkább közel ahhoz a generációhoz, akik számára fontos az utazás, különleges helyek felkeresése. A népszerű képek egyben reklámok is, amelyek egy-egy turisztikai célpont vagy egy márka népszerűsítésére is nagy hatással lehetnek.

A Z generáció (kb. 1995–2010)  médiafogyasztási szokásai teljesen eltérnek az idősebb generációkétól. Nekik a televízió, a rádió, az újságok nem sokat jelentenek, az internet az, ami számukra a legfontosabb információs közeg. Az ő elérésük leghatékonyabb eszköze a közösségi média. A személyes történetek és élmények megjelenése a turizmusban mára a marketing része lett. Ezt a szerepet töltik be az influencerek, akiknek alkalmazása ma már bevett gyakorlatnak számít a turizmusban. Napjainkban influencernek tekintenek minden olyan személyt, aki képes befolyásolni a vásárlói döntéseket, képes ráirányítani a fogyasztók figyelmét egy termékre, egy turisztikai célpontra. Influencer pedig szinte bárki lehet – újságíró, blogger, sportoló, celeb, modell vagy színész is. De egyszerű, hétköznapi személyek is lehetnek, amennyiben betartják a legfontosabb elvárást, a hitelességet. 

Kuala Lumpur története

A majdnem kétmillió lakosú település Malajzia fővárosa, és egyben az ország legnagyobb települése. Múltja igen rövid, a XIX. század közepe táján, a környéken nyitott ónbányáknak köszönhette létrejöttét. Az első évtizedekben az új település egy sor viszontagságon ment át, többek között tűzvész, árvíz, polgárháború sújtotta. Jelentősége akkor kezdett emelkedni, amikor 1880-ban Selangor állam ide helyezte át adminisztrációját. A következő fontos lépés 1896-ban történt, amikor is a Maláj Államszövetség fővárosa lett. A város fejlődése ekkor kezdett ugrásszerűen felgyorsulni, az egyre növekvő népességen belül pedig nagy számban  jelentek meg kínai bevándorlók is, akik saját negyedet létrehozva telepedtek le. A brit gyarmati időszakban – a közelben folyó bányászat miatt – a város központi szerepe csak még jobban erősödött, és 1957-ben, a függetlenné válást követően a független Maláj Államszövetség fővárosa lett. A tengertől alig 35 km-re fekvő települést magas páratartalmú trópusi éghajlat jellemzi, a „téli és tavaszi hónapokra” az intenzív esőzés jellemző, ezért a turizmus szempontjából a májustól, júniustól szeptemberig tartó időszak a legértékesebb.

Kuala Lumpur és környékének látnivalói

Az 1995-ben átadott 421 m magas Kuala Lumpur-torony (KL Tower) a világ hetedik legnagyobb szabadon álló tornyának számít a világon. Az épület több funkciót is ellát. Az egyik legfontosabb feladata a műsorszolgáltatás, rádió- és tévéadások sugárzása, de ez már szinte eltörpül az idegenforgalmi jelentősége mellett. A torony tetején egy forgó étterem található, ahova a kitartóbbak lépcsőn, mások a négy felvonó egyikével juthatnak fel, ami kevesebb, mint egy perc alatt ér fel a legfelső szintre. Az innen nyíló 360 fokos körpanoráma az egyik legnépszerűbb látványosságnak számít a városban, ami a kilátás mellett az ingyenes látogatásnak is köszönhető. Évente megrendezésre kerül itt egy verseny is, amikor is a lépcsőt használva kell minél gyorsabban feljutni a legfelső szintre. 

Kuala Lumpurtól északra, a város határától alig 2 km-re találhatók a Batu barlangok. A mészkőbe a vízfolyások az elmúlt évezredek alatt több barlangot is kivájtak, amiket az itt élő népek ismertek és időközönként használtak is. A XIX. század végén egy indiai származású gazdag kereskedő döntött úgy, hogy templomot építtet a hindu vallásban szereplő háború istenének, Kártikéjának. 1892 óta rendszeresen rendeznek fesztivált a barlangokban, amelyen több százezer hindu hívő vesz részt. A főtemplomba korábban falépcsőkön lehetett felmenni, amiket azóta 272 betonlépcsőre cseréltek. 2018-ban pedig ezt a lépcsősort egy színséma szerint festették be, így a lépcső egyes szakaszai különböző színtartományban pompáznak. A lépcső aljában 2006-ban állítottak fel egy 43 m magas Kártikéja szobrot, ami közel 3 évig készült, és a világon a legnagyobb szobra e hindu istennek. A turisták és a hindu vallás hívei számára hamarosan ez a szobor lett a legfontosabb látnivaló, amely mintegy jelképévé vált a hindu emlékhelynek. A barlangrendszer környéke a sziklamászók és túrázok számára is egyre fontosabb lett, több mint 160 útvonal közül választhatnak a vállalkozó kedvűeknek. 

Az 1999-ben átadott, majdnem 452 m magas Petronas-ikertorony nevét az építtető maláj Petronas kőolajtársaság után kapta. Az épület 2003-ig, egy ranglista szerint, a világ legmagasabb épületének számított. A két tornyot mintegy 170 m magasságban egy kétszintes acélhíd köti össze, ami korlátozottan, de a nyilvánosság, és így a turisták számára is látogatható 2000-től kezdve. Az I. számú toronyban mind a mai napig a Petronas irodái foglalnak helyet, míg a II. számú toronyban olyan nagy, multinacionális vállalatok bérelnek irodákat, mint az IBM, a Boeing, a Microsoft vagy a Huawei, de helyet kapott még egy bevásárlóközpont, a Természettudományi Múzeum és egy koncertterem is. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a torony, a rendszeresen megrendezett hivatalos bázisugró versenyeknek köszönhetően. Természetesen a filmvilág is felfedezte magának a tornyokat, melyek számos nemzetközi sorozat és film jeleneteiben szerepeltek már.

Kuala Lumpur legnagyobb és leghíresebb parkjának számít a Perdana Botanikus Kert. Az 1868-ban alapított park jelenleg majdnem 92 hektáron terül el. Hivatalosan 1889-ben nyitották meg, és már az angol gyarmati időkben is nagy népszerűségnek örvendett, ahova a város nyüzsgése elől ide menekültek az emberek. 1890-ben a parkban lévő tó mellett egy klubot is alapítottak, ami mintegy másfél évszázadig kizárólag az európaiak számára volt látogatható. Ma Royal Lake Club néven üzemel, és természetesen mindenki előtt nyitva áll. A park közelében épült fel 1963-ban az ország parlamentje. A park mai nevét 2011-ben kapta, ami egyben utal a park jellegére is, ahol több turisztikai látványosság is megtalálható, így többek között a Nemzeti Emlékmű, szarvaspark, hibiszkuszkert, orchideakert, pillangópark. A kert szomszédságában 1991-ben megnyitották a világ legnagyobb,a fák koronája felett hálóval fedett Madárparkját, ahol több mint 200 madárfaj, 3000 egyedét lehet megcsodálni.

A Bukit Nanas Erdőrezervátum (jelenleg KL Forest Eco Park) az egyik legrégebbi állandó erdészeti területnek számít Malajziában. Az 1906-ban alapított park kb. 11 000 m2 területen terül el Kuala Lumpur közepén, így ez a világon az egyetlen olyan főváros, amelynek központjában természetes esőerdő található. A látogatók különböző fákat, gyógynövényeket, bambuszokat és kúszónövényeket láthatnak a 300–500 m hosszú, jól karbantartott sétányokon sétálva. A park összes nyomvonala járható kezdőknek és gyermekeknek egyaránt. A környéken számos létesítmény is található, köztük egy játszótér, kemping és egy fából készült pavilon, amiből igen szép kilátás tárul a szemünk elé. Érdemes meglátogatni az erdőrezervátum felett húzódó Canopy Walk-t, ami egy kb. 200 m magasan, fából és acélból készült híd, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra.

Kuala Lumpurban két kisebb folyó – Gombak és Klang – is található. Utóbbin már az 1950-es években volt egy kisebb híd, amely két városrészt kötött össze. Ennek a helyén került felépítésre és átadásra 2020-ban a Saloma-híd (Saloma Link Bridge), melyen gyalogosan 7 perc alatt eljuthat az ember egyik partról a másikra. Az acélhíd építése során számos technikai és logisztikai kihívással szembesültek az építők, többek között át kellett hidalni egy autópályát is. A mintegy 370 m hosszú híd megnyitása óta nagy tömegeket vonz, és még éjszaka is igen sok helyi lakos és turista keresi fel a színes LED fényekkel kivilágított hidat. A híd mentén található a Jalan Ampang muzulmán temető, ahol több híresség nyughelye is található. 

Kuala Lumpur belvárosában találhatunk rá egy hagyományos, maláj városrészre, Kampung Barura, ahol az utcákat kókuszdió- és banánfák szegélyezik, a régi faházak pedig cölöpökön állnak. A britek által, az 1890-es években létrehozott negyed egyedülálló módon nyújt bepillantást a maláj közösség életébe, a hagyományos maláj életmódba. A gyarmati maláj házak többsége több mint 100 éves. Az egyik leghíresebb a Rumah Limas, amelyet 1913-ban építettek. Annak ellenére, hogy a II. világháború után felújításokat hajtottak végre a negyedben, megmaradtak a hagyományos otthonok, ólomüveg ablakokkal, falemezekkel díszített falakkal és kőoszlopokkal. Kampung Baruban hétvégenként megrendezett éjszakai piac hatalmas tömegeket vonz, amikor is szombat estétől vasárnap kora reggelig megfizethető árakon lehet vásárolni hagyományos maláj ruhákat, ékszereket, kézműves termékeket és maláj ételeket.

Changkat Bukit Bintangot gyakran hasonlítják a londoni Piccadilly Circushoz vagy a New York-i Times Square-hez. Az épületek nagyon egyediek, ami annak köszönhető, hogy a II. világháború előtti gyarmati korban építették őket. Azóta felújították és korszerű pubokká és éttermekké alakították a házakat, melyek többsége ma már nyugati ételeket szolgál fel. Azt tartják, hogy ez az utca Kuala Lumpur belvárosának legélénkebb utcája. A helyi ételek mellett gasztronómiai különlegességeket is ki lehet  próbálni. Megtalálhatók itt elegáns koktélbárok, visszafogottabb szórakozó helyek, ír kocsmák egyaránt. Éjszakánként az éttermek energiával teli nyüzsgő pontokká változnak, az egész utca életre kel, fényekkel, színekkel és zenétől visszhangzik. Esténként nemzetközi DJ-k lépnek fel, de vannak szórakozó helyek, ahol élő zenét szolgáltatnak, ám találhatók egyéb lehetőségek is, mint például stand-up humoristák, külföldi filmvetítések.

Bukit Tabur egy, a  fővárostól északkeletre húzódó kvarc hegygerinc, amely a bátrabb túrázók egyik kedvenc célpontjának számít. A mintegy 22 km hosszan húzódó és átlag 200 m széles gerinc csak saját felelősségre használható, jelentős odafigyeléssel. Az átlag 3–4 órás, kb. 5–6 km hosszú útvonal végén megcsodálható látvány, mindenért kárpótolja a túrázókat, ami éjszakánként csak még pompásabb. Az egyik oldalon Kuala Lumpur csodálható meg, a másik irányban pedig a Klang Gates gát (más néven Bukit Tabur gát) látványa tárul a szem elé. Az esős évszak idején a hegygerincet balesetveszély miatt lezárják.

A Nu Sentral a legújabb, legmodernebb bevásárlóközpontnak számít az örökké nyüzsgő Kuala Lumpurban, amely könnyen elérhető a központi vasútállomástól, és közvetlen összeköttetéssel rendelkezik KL légi termináljával is.  A nyolcemeletes bevásárlóközpont számos szórakozási lehetőséggel, életmód- és kiskereskedelmi üzletekkel várja látogatóit. Éttermeiben, különböző vendéglátó helyein lehetőség van gasztronómiai élmények megszerzésére is. Ezek közé tartozik a Jeneris byAhren kávézó, amelynek berendezése szinte vonzza a szemet, sötét fából készült falak, asztalok és acélszékek teremtenek barátságos légkört. A divat szerelmesei is megtalálnak itt mindenféle terméket, a legújabb helyi divattól kezdve a nemzetközi trendekig – skandináv és ausztrál világcégek termékei is megtalálhatóak, és még a német Puma cég is rendelkezik itt egy üzlettel.

A Szelfi Múzeum 2018 szeptembere és 2019 augusztusa között, Kuala Lumpur városközpontjától mindössze 15 percnyi autóútra, a Fahrenheit 88 bevásárlóközpontban volt látogatható a fényképezés, a szelfizés és az Instagram szerelmesei számára. Ez volt az első olyan múzeum Malajziában, amelyet a szelfi-művészetnek szenteltek. A múzeumban 9 desszert témájú bemutatóterem volt kialakítva, tele interaktív elemekkel és életnagyságú szobrokkal, amelyekkel különféle fotókat, szelfiket lehetett készíteni. A látogatónak másfél órát tudtak eltölteni a múzeumban, ahol igény szerint, külön szakértők segítettek a szelfik elkészítésében.

Damansara valamikor egy önálló település volt, mára Kuala Lumpur központi fekvésű kereskedelmi csomópontja, amely számos gazdag lakóövezetet foglal magában. A Damansara Birodalom egy több funkcióval rendelkező városrész, amely 2013-ban került átadásra. A alsó szinteken igen elegáns és dekoratív környezetben lévő bárok, kávézók, éttermek közül lehet választani. Nagyon fotogén helynek tartják, ami köszönhető a fejünk felett lévő színes esernyők okozta fényhatásoknak. Jó időben igen sok fiatal is ellátogat ide. Nagy számban találhatók benne apartmanházak és egy szálloda is. 

Kuala Lumpur szívében található a félig rusztikus kialakítású bevásárlóközpont, a The LINC, ami arról vált híressé, hogy kialakításának, elrendezésének köszönhetően szinte összeköti a természetet az emberi közösséggel. A helyiek és a turisták szemében is népszerű hely saját Instagram oldallal rendelkezik. A pár éve megnyílt bevásárlóközpont közepén évtizedes, karcsú és elágazó fák állnak, amelyek olyan hangulatot kölcsönöznek a látogatóknak, mintha az esőerdőben lenne. A sok üzlet mellett kávézók, éttermek szolgálnak felüdülést az idelátogatóknak.