A Masjid Kampung Seronok, Bayan Lepas

A legenda szerint Bayan Lepast – mely Penang sziget déli részét foglalja el – egy gazdag szumátrai család alapította a XIX. század végén. Mikor partra szálltak, a papagájuk megszökött, innen ered a város maláj elnevezése, vagyis „megszökött papagáj”. A vidék az 1970-es évekig jórészt mezőgazdasági jellegű volt, főként rizst termesztettek itt (emiatt Bayan Lepast Penang „rizses táljának” is nevezték), ekkor azonban a területet szabad ipari övezetté alakították, ahol különféle multinacionális, elektronikai és mérnöki cégek létesítettek gyárakat és összeszerelő üzemeket a városon belül, amely miatt Bayan Lepast ma már „Keleti Szilícium-völgynek” nevezik. Egyébként itt található az 1935-ben épült Penang nemzetközi repülőtér is, mely az első polgári repülőtér volt Brit-Malayában. Ezeknek – illetve az első és a második Penang-híd megépültének – köszönhetően Bayan Lepas gyors fejlődésnek indult, jóllehet, az ipari szféra mellett a turizmust is igyekeznek erősíteni. 

Bayan Lepas nem csak magát Bayan Lepas települést foglalja magában, hanem a környező városrészeket, falvakat is, mint például Batu Maungot, Bayan Barut, Sungai Arát, vagy éppen a sziget déli partja mentén fekvő Kampung Seronokot is, melyeket mintegy fűzérre fűzve érdemes felkeresni, ha az ember a sziget déli részét akarja felfedezni. A környék turisztikai nevezetességei közé tartozik a penangi Kígyó-templom, mely a Kampung Seronok mecsettől alig 10 perces autóútra található, illetve a Batu Maungban található Cheng Chooi Keong-templom (autóval 5 perc), vagy a Sam Poh lábnyomának temploma (7-8 perces autóútra). Szintén Batu Maungban található a Penangi Háborús Múzeum, mely egy az 1930-as években épített erődből átalakított szabadtéri múzeum bunkerekkel, alagutakkal, géppuskákkal és más XX. századi katonai létesítménnyel. A Háborús Múzeum nagyjából 7-8 perces autóútra fekszik a Kampung Seronok mecsettől. De térjünk vissza Kampung Seronokra, mely a Jalan Permatang Damar Laut mentén található Kampung Binjai és Bayan Lepas központja között.

Kampung Seronok neve „élvezetes falut” jelent, s 1946-ban hozták létre egy brit gyarmati mérnök, DW Grehan javaslatára, aki egy helyi ünnep alkalmával látogatott el a faluba. Kampung Seronokot aztán a tradicionális falusi életet bemutató mintatelepüléssé fejlesztették, aminek eredményeképp gyakran érkeznek ide turisták szervezett látogatások keretében. Olyan tradicionális falusi eszközökkel, játékokkal lehet itt megismerkedni, mint a pörgettyű, vagy a congkak, amely egy speciális, Délkelet-Ázsiában használatos stratégiai társasjáték, de gumiültetvényre is ellátogathatunk és a batikolás titkaiba is be lehet pillantani. Szintén a falu egyik nevezetessége a gólyalábakon álló Rumah Tradisional Kampung Seronok, amely a XX. század első felében épült hagyományos maláj ház mintájára felépített, helyreállított faluház, ahol tradicionális mezőgazdasági berendezésekkel és gépekkel is megismerkedhetünk. 

Kampung Seronok másik látnivalója a környék legnagyobb mecsete, a hófehér homlokzatú, kék tetőzetéről és gyarmati stílusáról felismerhető Masjid Kampung Seronok. A bájos falusi mecset már azelőtt itt állt, hogy DW Grehan, a brit gyarmati mérnök a falu vénjeinek tanácsolta Kampung Seronok létrehozását, megalapítását. A helyiek úgy vélik, hogy az épület több mint száz éves: bejárata feletti timpanonja alatt egy arab nyelvű felirat látható, mely az 1327-es hidzsrára utal (Mohamed kivonulása – 622 szeptembere), vagyis ez alapján számolva 1909-ben nyithatták meg a mecsetet. A zöldellő növényzettel borított domb előtt álló fehér épület egyetlen, arany hagymakupolás minarettel rendelkezik, a főbejárat feletti félköríves, legyezőszerű ablak más, régi mecset építészeti kialakításán is megfigyelhető, így például a Kampung Bukit Musalla homlokzatán, Jalan Teluk Kumbarban (Bayan Lepas). A mecset tetejének szarufáin egyszerű, de elegáns díszítés vonul végig, míg növényi motívumait a Teluk Memali mecset szószékének és a peraki Ahmadiyya mecset szószékének díszítő stílusából kölcsönözték – ez utóbbi bugis hatást tükröz (a buginéz vagy bugis etnikum az indonéz Sulawesin él; 1605-ben tértek át az iszlám hitre).