Kuala Lumpur-torony (Menara KL) és a Bukit Nanas Erdei Természetvédelmi Terület

A Kuala Lumpur-torony (Menara KL) és a Bukit Nanas Erdei Természetvédelmi Terület

Bár messze nem olyan híres, és jellegzetes formájú építmény, mint a Petronas-ikertornyok, a Kuala Lumpur-torony kecses sziluettje épp úgy hozzátartozik a maláj főváros panorámájához, mint az előbb említett kettős torony emblematikus épülete. Az 1995-ben, a Bukit Nanas (Ananász-hegy) Erdei Természetvédelmi Terület közepén épült 421 méter magas KL tévétorony ma a világ 7. legmagasabb önmagában álló tornya. Tetején, 282 méter magasban egy körben forgó étterem (Atmosphere 360), és kilátó terasz működik mely lenyűgöző látképet kínál a városra (ez KL legmagasabban fekvő kilátóhelye). A torony egyben tradicionális iszlám obszervatórium is, ahonnan a félhold alakulását figyelik a Ramadan, a böjthónap előtt.

Története 1991-ben kezdődött, ekkor tették le az alapkövet az akkori maláj miniszterelnök, Tun Dr. Mahathir bin Mohamad jelenlétében. Építése három fázisban zajlott; ennek első lépéseként a főváros legrégebbi természetvédelmi területét (ahová a tornyot építeni tervezték), a Jalan Bukit Nanas területét ki kellett szélesíteni és a talajt előkészíteni az építkezés számára, mindezt úgy, hogy a természetvédelmi terület ökológiája lehetőleg ne sérüljön. A második szakaszban a torony alapjait készítették el, míg a harmadik szakaszban magát a felépítményt, ez utóbbi 1994-ben kezdődött. Legutoljára a toronyhoz kapcsolódó turisztikai célú épületrész készült el.

A Menara KL – mely eredeti funkcióját tekintve telekommunikációs torony – végül 1996. július 23-án nyílt meg a nagyközönség számára.

Bár a torony a modern építészet és technológia tökéletes példája, tervezői szem előtt tartották a tradicionális iszlám architektúra szabályait és megszokott formavilágát is – ahogy ez több malajziai épület esetében is igaz. A földszinti lobbi tetejét például üvegcsempe borítású kupolák díszítik, melyeket a perzsa építészetben megszokott muqarnas formában (cseppkőboltozat) alakítottak ki iszfaháni díszítőmunkások, ettől az egésznek olyan hatása van, mintha hatalmas gyémántok lennének. A toronyfej alulról szemlélve hatalmas lótuszvirág bimbóhoz hasonlít. A toronyban, illetve magában a fölfelé szélesedő toronyfejben összesen három étterem, két színház, ajándékboltok, valamint két kilátórész (Observation Deck – 276 m, és a nyitott Sky Deck – 300 m), és egy Sky Box nevű üvegkalitka van, utóbbiból 300 méteres magasságból szintén izgalmas kilátás nyílik az ember szeme elé Kuala Lumpurra.

A 22 emeletes toronyban négy lift működik (54 másodperc alatt érnek fel az Observation Deck szintjére, és 52 másodperc alatt onnan le), de ha valakinek az az ötlete támadna, hogy gyalog jusson fel az éttermekhez, akkor 2058 lépcsőfokot kell legyűrnie. Erre egyébként évente versenyeket is szerveznek. Csak összehasonlításként: a Batu-barlangok főbarlangjához „csak” 272 lépcsőfok vezet, s már ezt sem könnyű abszolválni, igaz, a Menara KL-ben legalább a magas páratartalom és a lopkodó majomhad nem gyötri az embert. A toronyfej legfelső szintjén vannak a telekommunikációs és műsorszóró állomások, valamint a 86 méter hosszú antenna. Széleskörű kihasználtságát jól tükrözi, hogy nem csak televíziós, rádiós és mobiltelefonos hálózati kommunikációs cégek használják, de még tengerészeti és meteorológiai szolgáltatásokat is képes nyújtani.

 

A Menara KL meglátogatása nem csupán egy szimpla, rövidke panoráma élmény; ha összekötjük a torony és környékének további látnivalóival, akár kisgyermekes családok számára is érdekes program lehet. A szomszédságban ugyanis mini állatkert (a többi között hüllőkkel, mókusmajmokkal, nyulakkal, papagájokkal, hörcsögökkel), illetve egy akvárium is van (Blue Coral), ahol bohóchalakat, kisebb cápafajokat, tengeri rózsákat és csillagokat láthatunk. Az Upside Down House, vagyis fordított ház a KL torony egyik legújabb érdekessége. A valóságban feje tetejére állított kis hagyományos angol vidéki házikóban a szobaberendezések, a bútorok is fejjel lefelé vannak, sőt, a kis Cottage House előtt még egy citromsárga ’Morris 1974’ táblát is elhelyeztek – persze ezt is fordítva. A Fordított ház kortól függetlenül az egész család kedvence lehet.

 

A KL Erdei Ökopark, vagy más néven a Jalan Bukit Nanas természetvédelmi terület – melynek közepén a KL torony magasodik – lényegében egy valódi, kicsi őserdő a felhőkarcolókkal teletűzdelt metropolisz kellős közepén.

Mondhatjuk, hogy ez KL zöld tüdeje: máig őrzi a város eredeti dús, trópusi növényzetének sok faját. Kuala Lumpur kialakulásának elején ezen a területen egy erőd állt, melynek környékét ananász ültetvénnyel vették körül (ananász malájul nana, innen ered az elnevezés: Bukit Nanas, vagyis Ananász-hegy). A ma 9,3 hektáron elterülő rezervátumot 1906-ban alapították, eredeti kiterjedése 17,5 hektár volt, de ennek nagy részét a torony építésekor felhasználták. Emellett tiltott fakitermelés, sőt, még háborús tevékenység is csonkította az erdő méretét, ennek ellenére máig számos száz év körüli famatuzsálem megtalálható itt. Ezek egyike a torony építésekor megerősített, ritka jelutong-fa (Dyera Costulata).

 

Az ökoparkban számos túraútvonal közül lehet választani, ezek egyike a Jelutong-ösvény, mely nevével összhangban több jelutong-fa mellett vezet el. A Bamboo Walk, vagyis bambusz sétány értelemszerűen bambuszok mellett visz, de van banánültetvény is (Suboh-ösvény), illetve őserdei ösvény is (Merawan Trail) – mind-mind deszkával, járólapokkal kirakott, fahidakkal tarkított kényelmes sétautak. Az ökopark egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó attrakciója a 20 méteres magasságban vezető lombkoronasétány (Skywalk), ami lényegében egy igazi esőerdőben vezet végig, s amelynek hátterét fel-felbukkanó felhőkarcolók pettyezik. Egészen szürreális élmény. Emellett gyógynövénykert, orchideagyűjtemény, és egy arborétum is megtalálható a Jalan Bukit Nanas területén. Egy ideig ezüstös langurok (egy majomfajta) egy kisebb csoportja is élt a Jalan Bukit Nanas területén, de mivel ez nem őshonos faj itt, pontosabban nem az ilyen jellegű erdőket kedvelik, ugyanakkor félnek az embertől is, betelepítésük nem volt túl jó ötlet, végül átköltöztették őket egy nekik megfelelő környezetű rezervátumba. Ezen kívül csak mókusok, kisebb hüllők, kígyók és madarak élnek meg ebben a betondzsungellel körbevett erdőben, melyet azonban így is feltétlenül érdemes bebarangolni, ha valaki egy pihentető napra vágyik a város lüktető forgataga közepette.