Merdeka tér (Dataran Merdeka) és a Sultan Abdul Samad palota
Merdeka tér (Dataran Merdeka) és a Sultan Abdul Samad palota
Nem messze a Klan- és a Gombak-folyók összefolyásától, a híres Élet-folyótól (Kolam Biru) terül el Kuala Lumpur talán leghíresebb tere, a 200 méter hosszú Dataran Merdeka, vagyis a Függetlenség tér, mely szinte egyidős a várossal. KL alapításának idején a Klang-folyótól keletre kínai és maláj közösségek telepedtek le, az attól nyugatra fekvő területek viszont a kínai Yap Ah Loy, egy magas rangú kormányzati tisztviselő (Kapitan China) birtokában voltak, és leginkább zöldségtermesztésre használták. 1880-ban a gyarmati adminisztráció Selangor állam fővárosát Klangból Kuala Lumpurba költöztette. Az akkori brit resident (egy állandóan helyben tartózkodó kormányzati tisztviselői cím), William Bloomfield Douglas úgy döntött, hogy a kormányzati épületeket a folyótól nyugatra kell elhelyezni, hogy ezzel is elkülönüljenek a meglehetősen rossz közegészségügyi helyzetű városrészektől, illetve a helyiek esetleges lázongásaitól.
A Dataran Merdeka ekkoriban még egy egyenetlen felületű, mocsaras terület volt, melyet hamarosan lecsapoltak és feltöltöttek, hogy a rendőrség számára megfelelő gyakorlatozó tér lehessen, s a Parade Grund elnevezést is ekkor kapta. 1882-ben brit tulajdonba került: Frank Swettenham, a brit resident vásárolta meg Yaptól hektáronként 50 dollárért, s ismét átnevezték: ezúttal Padangra, mely annyit tesz, mező. Tíz évvel később, 1892-ben Ernest Birch krikett kedvelő brit diplomata látta meg benne a lehetőséget, hogy a terület milyen jó lenne sportpályának is, akár a krikettet, akár más sportokat figyelembe véve. Így hamarosan megépült a Royal Selangor Club épülete is (előbb a Padang északkeleti sarkán, majd áthelyezték a terület nyugati oldalára, ma ismert külsejét 1910-ben nyerte el, amikor Arthur Benson Hubback Mock Tudor- (ál Tudor) stílusban építette újjá). 1895-ben pedig elkészült a Szűz Mária anglikán templom is a tér északi részén.
1894-97 között a Padang mellett, annak keleti oldalán megépült a látványos Sultan Abdul Samad palota, ami az egyik legfontosabb épület, melyet a britek Kuala Lumpurban építtettek. Az elegáns, neo-mogul (vagy mór) stílusú kúriát Arthur Charles Norman, Regent Alfred John Bidwell, és a korábban már említett Arthur Benson Hubback tervezte, s megépülte után azonnal a gyarmati adminisztráció épülete lett. 1974-ig egész egyszerűen kormányzati hivatalnak nevezték, s csak ekkor kapta meg ma is használt elnevezését Selangor negyedik szultánjának, Sultan Abdul Samad ibni Almarhum Raja Abdullah tiszteletére, aki a palota építése idején uralkodott. Ma a maláj Hírközlési és Multimédia Minisztérium, valamint a Turisztikai és Kulturális Minisztérium működik az épületben, korábban pedig a legfelsőbb bíróság helyiségeinek adott otthont.
A kétszintes, F betűt formázó palota építése idején a legnagyobb épület volt egész Malajziában, az akkori Malayában. Központi óratornya – melyet a londoni Big Ben mintájára, de neo-mogul stílusban építettek – 41 méter magas, és egy egytonnás harangot rejt. Emellett az épület kecses szamárhátívekkel díszített, balkonos homlokzatát egy-egy spirális lépcsővel ellátott, hagymakupolával fedett torony is megtöri. Furcsán hathat, de néha a „vér és kötszer” jelzővel illetik az épület stílusát, amely a vörös téglákra és a fehérre vakolt boltívekre utal. A régi gyarmati építészet eme szép példája – a közeli Masjid Jamek mecsettel, valamint a Kuala Lumpur vasútállomással és a szomszédos maláj vasúti adminisztrációs épülettel (valamennyit Hubback tervezte neo-mogul stílusban) izgalmas kontrasztot alkot a futurisztikus, de mégis elegáns Petronas-tornyokkal, vagy a Menara KL tévétoronnyal.
Malaya, pontosabban az 1826-ban alapított British Malaya 1957-ben kivívta függetlenségét, ettől fogva nevezik az országot Malajziának. Ekkor, augusztus 30-án éjfélkor a Padangon engedték le utoljára az Egyesült Királyság zászlaját, az Union Jacket, s vonták fel helyette először Malajzia nemzeti lobogóját, Jalur Gemilangot, a tizennégy ágú csillaggal, a félholddal (melyek az iszlámra utalnak) és az államszövetség tizennégy tagállamát képviselő, tizennégy sávval ellátott zászlót (bár Szingapúr 1965-ben kilépett az államszövetségből, a zászlót később sem módosították). Másnap, augusztus 31-én a Padangon tartották meg a malajziai függetlenség ünnepségét és olvasták fel a függetlenségi nyilatkozatot. Malajzia első miniszterelnöke Tunku Abdul Rahman lett. 1987-ben a Padangot visszavette a városháza (a Royal Selangor Club a Bukit Kiara területén kapott egy darab földet, ahol sporttevékenységet lehet folytatni), s 1989-től – amikor ma ismert nevét, a Dataran Merdekát is megkapta – elsősorban nemzeti és polgári rendezvények helyszíneként szolgál.
