A Kampung Kling mecset

Akár csak Penangnak, Melakának is van egy Harmónia utcája, ahol különböző vallások különféle kegyhelyei békességben megférnek egymás mellett. Ezek egyike a XVIII. században épült, történelmi Kampung Kling mecset, mely Malajzia egyik legrégebbi muszlim imaháza. A mecset azért is érdekes, mert megőrizte jellegzetesen kevert stílusát, eredeti építészeti kialakítását.

Melaka történelmi központjában, a híres Jonker Streettel párhuzamosan futó, eredeti nevén Jalan Tukang Emas-nak, vagyis Aranyműves utcának két másik nem hivatalos, viszont igazán közkedvelt elnevezése is van, mégpedig a melakai Harmónia, vagy Templom utca. Ahogy a penangi, úgy ez is arról kapta elnevezését, hogy egymás mellett működik itt a muszlim Kampung Kling mecset, a hindu Sri Poyyatha Moorthi-templom, illetve a buddhista, taoista, konfuciánus Cheng Hoon Teng kegyhely. Mellettük van még egy buddhista templom, a Xiang Lin Si is, ez azonban kevésbé híres és látványos, mint az előbb említett három szentély. Persze ennek a hosszú útnak folytatása is van, a Jalan Tukang Besi és a Jalan Tokong, így tulajdonképpen a melakai Harmony, vagy Temple Street három utcából tevődik össze. A Jalan Tukang Emas élő példája annak, hogy a város miért kapta meg az UNESCO Világörökségi védelmet: évszázados történelme során mindvégig megóvta kulturális keveredésének lenyomatát. 

A Harmónia utca ma Melaka kínai negyedében található: az utcán egymást váltják a kis kínai üzletházak, mindegyik előtt piros lámpások lógnak, a boltok eladói pedig békésen csevegnek a szomszédokkal. De ez nem mindig volt így. A Kampung Kling mecsetet 1748-ban indiai muszlim kereskedők építtették, akik saját településükről, Kampung Klingről nevezték el az imaházat: amikor a mecset épült, a holland gyarmati időszakban, a Melaka-folyótól nyugatra elterülő tengerparton még elsősorban dél-indiaiak éltek. A „kampung” malájul falut jelent, míg a Kling a „keling” szóból ered, melyet Délkelet-Ázsiában, különösen a maláj szigetvilágban az indiai szubkontinensről érkezett emberekre használnak. A szó maga a kelet-indiai Kalinga királyság elnevezéséből ered. Jelentése egykor semleges volt, ma azonban pejoratív kifejezés, melyet a malajziai indiaiak sértőnek tartanak. Bár az ország legrégebbi muszlim imaháza címét nem ez a mecset birtokolja (a legrégebbi a szintén melakai Kampong Hulu mecset), azért a Masjid Kampung Kling is a „nagy öregek” közé tartozik.

Az első, eredeti épület még fából készült, melyet 1872-ben váltott fel a ma is látható, fehérre festett téglatemplom. Megjelenésében a szinkretikus építészeti jelleget, a szumátrai, a kínai, a hindu és a maláj architektúra jegyeinek keveredését figyelhetjük meg: míg minaretje a kínai pagodákra emlékeztet, addig a mecset főépületét borító háromszintes, cseréppel borított, kontyolt piramis tetőzet szumátrai stílusú. A minaretek egyébként nem hagyományosak a maláj iszlám építészetben, az utóbbi időben azonban elterjedt szokás lett építeni a mecsetek mellé, ezzel is kiemelve azokat a forgalmas, sűrűn lakott városi környezetből. Az épület tetejét, padlóját és falait díszítő burkolat kínai kerámiacsempe (főleg peranakan hatás), de találunk angol és portugál mázas csempéket is. Az ajtókat, ablakokat díszítő motívumok, a tető záróelemei és a tetődísz szintén keleti hatásról tanúskodnak. A lámpaoszlopok mór öntöttvas munkák, míg a központi helyiség egy viktoriánus csillárral is büszkélkedik, míg az udvarra nyíló iwan, egy nagyobb méretű boltozott csarnok a közép-ázsiai, különösen a perzsa mecsetek sajátossága. Ez a keveredés Melaka XIV-XVIII. századi történetének tökéletes leképeződése az építészetben. 

Ellentétben a hatszögletű és kupolás közel-keleti mecsetekkel, a délkelet-ázsiai muszlim imaházak négyzet alakú alaprajzot követnek, melyet a Kampung Kling mecsetnél is megfigyelhetünk. Az imatermet körülölelő árkádos verandát korinthoszi oszlopok támasztják alá, ahogy a mecset központi imatermét is ilyenek választják el a kínai és hindu faragványokkal díszített minbar (a mecsetek szószéke, ahonnan az imám prédikál) terétől. A főépület tetőzetét koncentrikus körben kialakított oszlopok támasztják alá, míg az egymásra épült tetők közötti rések a szellőzésről és a fény beáramlásáról gondoskodnak. A fedett sétánnyal körülvett udvaron található szökőkútszerű medence – mely a mosdást szolgálja – egy időben épült a mecsettel és a bejárati boltívvel. 1868-ban épült meg a mecsetet és a minaretet körülvevő kerítés is, mely elválasztja azokat az utcától. A mecset ideális példája a keleti és nyugati építészeti stílusok találkozásának. A különböző kultúrák stílusainak és formavilágának harmonikus ötvözete, amely a Kampung Kling mecsetnél esztétikus egészet eredményez, Malajzia és különösen Melaka multikulturális jellegét tükrözi. Az épületkomplexumot 1999-ben restaurálták, majd ezt követően műemlékké nyilvánították.