A melakai Kampung Hulu mecset

Nem csak Melaka, de egész Malajzia egyik legrégebbi mecsete a történelmi Masjid Kampung Hulu, mely a holland gyarmati időszak alatt épült a Melaka-folyó közelében, egy kis halászfaluban, Kampung Huluban. Különleges építészeti stílusa a szumátrai, a hindu és a nyugati építészet egyedülálló keveréke.

Az ország harmadik legöregebb és Melaka legrégebbi mecsete 1720-1788 között épült egy kínai származású muszlim, Datuk Haji Samsuddin bin Arom irányításával. Egyes források szerint amellett, hogy ő volt az épület tervezője, a mecset teljes költségét is ő állta, míg más források szerint csak a földterületet adományozta ő, az építkezést a Holland Kelet-Indiai Társaság (VOC) támogatta anyagilag. Ez a tény azért is érdekes, mert korábban, amikor a hollandok elfoglalták Melakát a portugáloktól, valamennyi katolikus templomot bezáratták a református kegyhelyek javára. Idővel azonban a hollandok vallási toleranciát hirdettek, s ennek szellemében bízták meg Datuk Haji Samsuddin bin Aromot, a gazdag közösségvezetőt a Masjid Kampung Hulu megtervezésével és felépítésével (nevében a Haji cím azt jelenti, hogy részt vett a mekkai zarándoklaton, ami abban az időben, amikor jóval embert próbálóbb volt megtenni ekkora távolságokat, nehezebben teljesíthető pillére volt az iszlámnak, mint ma). 

Melaka első mecsetét még a portugálok rombolták le, amikor 1511-ben elfoglalták a várost és elrendelték minden nem keresztény kegyhely elpusztítását. Az a mecset a Stadthuys, a holland városháza épületével szemben állhatott. Amikor a hollandok átvették a város irányítását, úgy nevezett „kapitanokat” jelöltek ki a különböző nációk ügyeinek irányítására. Ilyen „Kapitan Cina”, vagyis a kínai közösség elöljárója volt Datuk Haji Samsuddin bin Arom is. Samsuddin édesapja, Arom volt az, aki egykor úgy döntött, hogy maga mögött hagyja Kínát, és a maláj szigetvilágban keres új lehetőségeket. Hajója azonban Melaka partjainál viharba került és elsüllyedt. Az édesapát a legenda szerint a helyi müezzin mentette ki a tengerből, majd ő volt az, aki menedéket nyújtott neki. Idővel, miután maga is felvette az iszlám hitet, Arom feleségül vette a müezzin lányát és sikeres üzletember lett, aki nagylelkűen támogatta a rászorulókat és földadományokkal támogatta a vallási ügyeket. Samsuddin is apja példáját követte, és ahol csak tudott, ott segített a szegényeken. Ő volt az, aki Kapitan Cinaként földterületet adományozott egy mecset, a későbbi Masjid Kampung Hulu megépítéséhez, melyet a Holland Kelet-indiai Társaság finanszírozott. Így ma ez az ország legrégebbi, eredeti helyén, a Jalan Masjid Kampung Hulu és a Jalan Masjid sarkán működő mecsete.

Az épületet aztán 1892-ben Wazir Al Sheikh Omar bin Hussein Al-Attas sejk újíttatta fel. A mecsetet egyébként úgy tervezték meg, hogy a különböző vallások szinkretizmusa, összefonódása, illetve a vallási és kulturális szimbólumok is érvényesüljenek benne. Ilyen például a hindu és buddhista eredetű lótuszvirág, amely a maláj kultúrát, de Istent is jelképezi. A Maláj-félszigetet pedig egykor olyan királyságok uralták, amelyek hindu, illetve buddhista vallásúak voltak. A mecset építésének általános koncepcióját pedig Istenhez való utazásként lehet definiálni. Az imacsarnokba vezető ajtók szerkezete az iszlám öt pillérét szimbolizálják, a mecset hat ablaka pedig a hit hat elvét jelenti. Amíg a mecset szimbolikájában a vallási szinkretizmus jelenik meg, addig építészeti stílusában szintén jelen van a kulturális sokszínűség: alapjegyei a jávai mecsetekre hasonlítanak, de megtalálhatók benne a szumátrai, a hindu, és a nyugati elemek is. A három, egymásra helyezett, felfelé keskenyedő, kifelé szélesedő piramistető (meru tető) ugyanakkor nagyon jellegzetes sajátossága a melakai mecseteknek. Az egyes tetőzeteket rés választja el egymástól, mely a fény beengedésére és szellőzésre szolgál. A mecset szerkezete egyszerű, szimmetrikus négyzet alaprajzú. 

A mecset díszítésében azonban már a kínai elemek dominálnak: ilyen a koronaszerű csúcsdísz (amely megint csak szimbolikus elem: a mecset, az univerzum és a Teremtő kapcsolatát jelzi), az ívelt ereszek, de például a kerámiatetőt és a padlócsempéket a kínai Csing Birodalomból importálták. Kínai hatást tükröz a mecset jellegzetes minaretje is, mely külsőleg egy pagodára emlékeztet. E kínai hatás egyébként a XIII. századi kereskedelmi és kulturális kapcsolatoknak köszönhető. A minaret egyébként egy időben épült a mecset épületével, a bejárati boltívvel, valamint a mosakodó medencével (utóbbiban egy dekoratív szökőkút is látható). A mecset eredeti fa szerkezetét idő közben beton födémre cserélték. Fő imaterme 12 × 12 méteres, s itt áll az a négy, soko guruként, vagy tiang seriként ismert, 225 x 225 milliméteres, borneói vasfából készült oszlop, amely a tetőzetet támasztja alá. Az épület körül részben veranda fut körbe. Az imaterem előtt található a falba süllyesztett, 1 x 1,5 méteres mihráb (a mekkai Kába és egyben az imádkozás irányát, más néven kiblát jelző falfülke), ettől jobbra egy díszesen faragott minbar áll, melyet prédikációk tartására használ a mecset imámja. Ennek szárny alakú faragványai jávai hatást tükröznek, míg a minbar belsejében látható felhőmotívumok kínai eredetűek. A mecset mellett egy régi temető is található, ahol néhány elismert vallástudóst helyeztek végső nyugalomra. 

A régi kínai üzletházak között megbúvó Kampung Hulu mecset csak egy pár perces sétára fekszik a híres Jonker Streettől, illetve a másik nevezetes mecsettől, a Masjid Kampung Klingtől, így érdemes őket egyszerre felkeresni (az óvárosban ez a két mecset az egyedüli, amelyeket műemléki épületként kezelnek). A környék hangulatos városképe, a mindent belengő történelmi múlt igazán kellemes élményeket kínálnak egy kiadós csavargáshoz Melaka ezen részén.