A Miao Xiang Lin

Ayer Itam, George Town-nak a Penang Hill lankáira kúszó külvárosa számos buddhista szentély otthona. Noha nem a legismertebb, mégis, a Miao Xiang Lin-templom talán az egyik leghangulatosabb, legszebb panorámát kínáló szentély közülük, melyet semmiképpen nem szabad kihagyni, ha a környéken járunk.

Ayer Itam (más néven Air Itam), a George Town történelmi belvárosától délnyugati irányban mintegy 6 kilométerre található, s a Bukit Bendera (más néven Penang Hill) dombjain elterülő külváros lényegében egyidős a sziget székhelyével, hiszen ez volt az a terület, ahol a Francis Light kapitánnyal érkező brit tisztviselők elsőként hoztak létre fűszerfarmokat. A XIX. század során Air Itam mezőgazdasági területe tovább virágzott, a környező dombokat hatalmas szerecsendió és borsültetvények terítették be; még napjainkban is Air Itam termeli George Town gyümölcs és zöldség kínálatát, melyet a város piacain értékesítenek. 1890-ben aztán elkezdődött Malajzia (sőt, talán egész Délkelet-Ázsia) legnagyobb buddhista templomának, a Kek Lok Si-templom komplexumnak az építése, melyet több kisebb szentély is követett, így például Thai Seong Loh Koon, a Sin Fah Thoong, a Tua Peh Kong denevérbarlang templom, a Jade Császár Pavilonja (Tien Kong Than), vagy éppen a Miao Xiang Lin-templom, melyet hokkien dialektusban Beow Hiang Lim-templomként ismernek. Ez utóbbi buddhista templom és kolumbárium a Hill Railway Road mentén található, félúton a Penang Hill sikló alsó végállomása felé.

Ayer Itam történelme során mindig egyfajta menedékhelyként szolgált a különböző erőszakos események elől menekülők számára, így például az 1867-es penangi zavargások, később a második világháború, illetve a japán megszállás üldözöttjei is rejtekhelyként tekintettek a dús növényzettel benőtt, lankás területre. Nem volt ez másként a Miao Xiang Lin-templom építésének oka esetében sem, melyet két testvér, Lim Bing Zhao és Lim Bing Kun alapított szeretve tisztelt mesterük, Hui Quan (1875-1943) számára. Hui Quan Fujian tartomány Tong Ann körzetében született a Teoh klán tagjaként. 14 éves korára mindkét szülőjét elvesztette, s a veszteség rádöbbentette az élet rövidségére, amely arra késztette, hogy szerzetesnek álljon. Ettől kezdve egész életét ennek a célnak szentelte, s 19 éves korára minden tanulmányát elvégezve szerzetes lett belőle. Az elkövetkező időkben társaival bejárta egész Kínát, hogy prédikáljon, valamint, hogy más mesterek tudását is megismerhesse. Útja végén visszatért Fujianba, ahol ráébredt arra, hogy az emberek mennyire elhanyagolják a vallást. Ettől kezdve arra törekedett, hogy visszatérítse honfitársait a buddhizmus útjára. Ekkorra már olyan megbecsülésnek örvendett, hogy Hsziamen város három nagy buddhista mesterének egyikeként ismerték. 

1938-ban a második kínai-japán háborúban (1937-1945) Hsziamen is a japánok kezébe került. Japán stratégiája, a három pusztítás (mindent felgyújtani, mindenkit megölni, mindent elrabolni) miatt Hui Quan mester a menekülés mellett döntött; Délkelet-Ázsiába ment, ahol több országot érintve végül Penangon telepedett le 1940-ben. A kellemes klíma, a penangiták szívélyes fogadtatása meggyőzte őt a maradásról. Először a Jade Császár Pavilonjában élt, majd Lim Bing Zhao és Lim Bing Kun megépítették számára a Miao Xiang Lin-templomot. Sajnos azonban Hui Quan már nem tudta kiélvezni új hajléka békéjét és biztonságát, 1943-ban, 70 éves korában, ötven évnyi szerzetesi szolgálat után elhunyt. Ereklyéit ma a penangi Beow Hiang Lim-templom (Miao Xiang Lin) Hui Quan emlékművénél, illetve a hsziameni Wan Shi Yan templomban őrzik. 

A Miao Xiang Lin-templom halvány pirosra festett főbejárata egy kettős, ívelt tetejű kapuív, melyet aprólékosan kifaragott sárkányok, színes kínai lampionok díszítenek. A komplexum nagytermét szintén kettős, ívelt tetőzet borítja a klasszikus kínai templomépítészet stílusában. Az imacsarnokban a bhakták (hívek) Buddhát és más istenségeket imádják. A közelben található a szerzetesek lakrésze, illetve a Miao Xiang Lin-templomhoz tartozó két kolumbárium, más néven temetkezési hely. Manapság ez a hamvasztásos, urnás temetkezés egyre elterjedtebb Penangon a helyhiány és a magas földárak miatt, valamint azért is, mert a kínaiak alapvetően idegenkednek a temetőktől. E kolumbárium dobozokon az elhunytak teljes genealógiai információját (az elhunyt születési és adott esetben férjezett nevét, születési és halálozási időpontját, fiai, lányai és unokái nevét) feltüntetik. Jóllehet, az épületegyüttes meglehetősen új építésű, azon a klasszikus kínai templomépítészet valamennyi struktúrája megfigyelhető: az íves, díszes tetőzetek, a pagodák, sztúpák, díszesen faragott sárkányoszlopok, s ami a legfontosabb, a szerzeteseknek köszönhetően ápolt, tiszta környezet és jól karbantartott templom fogadja a híveket, illetve az ide érkező vendégeket is. A közeli Kek Lok Si templomhoz képest azonban itt jóval kevesebb a turista, így a békés, csendes környezet szintén a templom egyik fontos vendégcsalogatója.