A melakai Xavéri Szent Ferenc-templom

Melaka és Xavéri Szent Ferenc története szorosan összefonódik, jóllehet az „Ázsia apostolának” is nevezett misszionárius csak igen rövid időt töltött a gyönyörű délkelet-ázsiai városban. Mindazonáltal neki köszönhető az első helyi iskola létrejötte, valamint nagyrészt az is, hogy a katolicizmus gyökeret vert a Maláj-félszigeten. Így aztán teljesen érthető, hogy a város egyik legfontosabb katolikus templomát is neki szentelték.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a portugálok megérkezte előtt a kereszténység teljesen ismeretlen lett volna a világ ezen felén. Már kialakulásának hajnalán, a Fűszerút legelső arab, perzsa, majd örmény keresztény kereskedőivel megérkezett a hit a messzi Keletre, azokkal, akiket még a legelső apostolok térítettek meg. Mégis, egészen 1511-ig, Melaka portugál meghódításáig kellett várni arra, hogy a katolicizmus gyökeret is eresszen a Maláj-félszigeten. Igaz, ez a meggyökerezés meglehetősen kemény, ellentmondást nem tűrő és a helyi muszlimok számára fájdalmas volt. Amikor ugyanis Afonso de Albuquerque 1511. augusztus 11-én elfoglalta a várost, bár a hindu, kínai és burmai lakosokat megkímélte, az iszlám követőit lemészárolta, vagy eladta rabszolgának, mecsetjeiket földig rombolta, és betiltotta az iszlám vallás gyakorlását. De honnan eredt a portugálok ilyen mérvű iszlamofóbiája? 

Ebben az időben Európa még csak nemrég hagyta maga mögött a keresztes háborúkat, ugyanakkor maga a kereszténység a portugál imperializmus egyik legfontosabb alappillére volt, így a portugál hódítók szemében az iszlám és a katolicizmus éles ellentétben állt egymással. A keleti fűszerkereskedelem megszerzése ugyanakkor kereskedelmi monopóliumhoz is juttatta őket, mely szintén erősítette pozíciójukat. S bár 1511-ben Melaka még csak alig száz esztendeje tért át az iszlámra, a helyi lakosság körében ekkorra már olyan mélyen rögzült a muzulmán hit, hogy hiába alakult meg 1557-ben a melakai püspökség és hiába érkeztek a jezsuita hittérítők hirdetni az igét, a keresztény vallást leginkább az itt letelepedett portugálok, és az ő vegyes családjaik gyakorolták. Ettől függetlenül az első iskola megalapítása – mely a Melakán 1545 és 1552 között többször is megforduló Xavéri Szent Ferenc nevéhez köthető – hasznos és időtálló dolog volt Melaka történetében.

Noha a kereszténység sosem lett többségi vallás az országban (a 2020-as népszámlálás során a maláj lakosságnak csupán mintegy 9,1%-a vallotta magát kereszténynek, és ezek is leginkább a borneói Sabahból és Sarawakból származó bennszülöttek, akik főként a protestáns irányzatokat követik), a kozmopolita Melakában a lakosság 3%-a keresztény, mely így a negyedik legnagyobb vallás a városban (2010-es cenzus). Hozzá kell azonban tenni, ahogy a katolikus portugálok a muszlimokkal bántak a város meghódítása után, hasonlóan bántak velük is a hollandok Melaka holland megszállása után: templomaikat protestáns imaházakká alakították és tűzzel-vassal tiltották a katolicizmus gyakorlását. 1824 után azonban, a brit fennhatóság alatt az angolok amnesztiát hirdettek. Így ma a városban – ahol a 130 éves portugál gyarmatosításnak köszönhetően a legelterjedtebb volt a katolicizmus – több keresztény felekezet imaháza is megtalálható. Közülük is az egyik legismertebb az óvárosban található neogótikus stílusú, római katolikus Xavéri Szent Ferenc-templom.

A templom helyén egykor szintén egy katolikus kegyhely állt: a domonkosok Rózsafüzér-kolostorát még Gasper de Cruz atya építtette 1553-ban. A kolostorhoz tartozó Rózsafüzér-kápolna romjai ma a Szent Péter-templom közelében találhatók. S bár a katolicizmust a hollandok üldözték, a Gasper de Cruz atya által 1549-ben létrehozott  „Irmaos De Igreja”, magyarul az Egyház Testvérei (más néven a Szent Rózsafüzér Konfraternitása) – egy, a melakai portugál közösségből származó, férfiakból álló egyházi testvériség – fontos szerepet játszott a katolikus hit életben tartásában a holland megszállás idején. 1669-ben aztán csatlakoztak a Szent Péter-templom közösségéhez, amelynek keretében a mai napig működnek. A malajziai katolikusok a skarlátvörös, fekete, fehér öltözéket viselő testvériséget tekintik a Szentheti ünnepek egyedüli őrzőinek és szervezőinek. A Szent Rózsafüzér Konfraternitása ma a legősibb katolikus testvériség (egyházi hatóságtól hivatalosan jóváhagyott, többnyire laikus hívekből álló vallásos társulat) Malajziában.

De térjünk vissza a Xavéri Szent Ferenc-templomhoz. A Melaka-folyó partján, a Holland tértől alig 3 perces sétára, míg a Szent Pál-templomtól (ahol Ferenc rövid melakai tartózkodása alatt prédikált, majd kis időre eltemették) nem egészen 10 perces gyaloglásra, a Jalan Laksamana mentén található templomot 1849-ben Jean Barbe tiszteletes tervei alapján egy francia pap, Farvé atya építtette a montpellier-i Szent Péter-székesegyház mintájára. A két tornyos épület immár Allard atya vezetésével 1856-ra készült el teljesen, míg a presbitériumot 1874-ben építették hozzá. Ma ez Melaka legnagyobb keresztény temploma, melynek kriptájában három úttörő papot helyeztek végső nyugalomra. Közülük kettőt, Thomas Bourlier atyát (1855-ben halt meg) és Charles Desbonst (1876-ban halt meg) bízták meg a bennszülött Mantra Orang Asli törzs megtérítésével. Ennek érdekében 400 hektár földet kaptak a britektől, ahol létrehozták Kampung Ayer Salak katolikus falut, ahol megkezdhették missziós munkájukat. S bár az Orang Aslikat, akik kitartottak animista hitük mellett, nem sikerült megtéríteniük, nagyobb sikert értek el a kínaiak keresztény hitre térítésével.

A templom mellett két szobor látható, az egyik magát Xavéri Szent Ferencet ábrázolja, míg a másik egy távol-keleti vonású, de katolikus reverendába öltözött férfit. Ő volt Anjiro (Yajiro Anjero), a legelső japán keresztény. Az eredeti neve Yajiro lehetett, a keresztségben a Paulo de Santa Fé nevet kapta, de a portugálok az Angelo becenevet adták neki, melynek elferdítése az Anjiro. Anjiro eredetileg szamuráj lehetett, aki Satsumában élt, és egy verekedés során véletlenül megölt valakit, amiért menekülnie kellett. Kagosimában sikerült feljutnia egy portugál hajóra, amely Melakába tartott. 1547-ben itt találkozott Xavéri Szent Ferenccel, aki megtérítette őt. Anjiro tanácsolta azt a portugál misszionáriusnak, hogy Japánba menjen terjeszteni a kereszténységet, így 1549-ben útnak is indultak. Ferenc Anjirot vitte magával tolmácsnak. Azonban a szigetországban csak kisebb sikereket értek el, és a maroknyi keresztény közösségeket mindvégig üldözték. Ferenc végül visszatért Melakára, majd onnan 1552-ben Kínába hajózott, ahol még az év végén meghalt. Anjirot viszont hátrahagyta Japánban a hit további terjesztésére, de őt is elűzték hazájából, így haláláig kalózkodással foglalkozott.

A Xavéri Szent Ferenc templom bejáratát borító portikuszt csak 1963-ban építették az épülethez, így napjainkban némileg eltér a franciaországi templom homlokzatának stílusától. A háromhajós templom belső tere meglehetősen dísztelen, csupán színes ólomüveg ablakai törik meg a fehérre meszelt falak szigorúságát. A ma látható cementezett padlózat 1920-ban készült el. A templomot építtető Farvé atya missziós munkája közben igen szoros kapcsolatot alakított ki a malájokkal, Párizsban a maláj nyelv és kultúra professzoraként is ismerték, és számos könyvet írt a jávai és a maláj nyelvekről. 

A Xavéri Szent Ferenc templom minden nap 09:00 és 17:00 óra között várja a látogatókat, a belépés ingyenes.