Kepong botanikus kert
Kepong botanikus kert
A Batu-barlangoktól egy negyedórás autóútra nyugatra, Kuala Lumpur északnyugati részén fekszik a Kepong botanikus kert (Taman Botani Kepong), mely főként őshonos hazai, maláj növények gyűjteménye. A park kiváló lehetőséget nyújt a növénytan, a kertészet, a tájépítészet és más kapcsolódó területek kutatását illetően is. Területén egykor ónbánya működött, melyet akácia erdők és elhagyott tavak pettyeztek. 2000-ben a területet rendezték és a Forest Research Institute Malaysia (FRIM – Maláj Erdészeti Kutató Intézet) saját botanikus kertjét – mint ex-situ (eredeti élőhelyen kívüli) megőrzési központot – hozta létre itt, mely a nagyközönség számára is látogatható. Koránál fogva a botanikus kert még nagyon fiatal, így növénygyűjteménye jelenleg is fejlődésben, növő félben van.
Amikor 1965-ben Szingapúr kilépett a Malajziai Államszövetségből, Malajzia elvesztette legértékesebb botanikus kertjét, a Szingapúri botanikus kertet, mely ma az egyetlen ilyen jellegű intézmény, ami UNESCO Világörökségi státusszal rendelkezik. A kert egyébként arról is nevezetes, hogy itt forradalmasították a gumigyártáshoz elengedhetetlenül szükséges kaucsuk előállítását, de emellett természetesen híres hatalmas, széleskörű növény gyűjteményéről is, és nem utolsó sorban helyszíne a különböző botanikai kutatásoknak. Egykor a maláj növényvilág dokumentálásában és leírásában is vezető szerepet játszott. Így jelenleg a brit gyarmati időkben alapított Penangi botanikus kert az ország legrégebbi ex-situ védelmi, megőrzési helyszíne, de az elsősorban az oktatásra, a rekreációra és a turizmusra fókuszál, kutatási szerepe alig van. Ezért a Forest Research Institute Malaysia (FRIM) kutatási és megőrzési céllal létre hozta a Taman Botani Kepongot (illetve két további parkot, a Putrajaya botanikus kertet és a Sungai Buluh kertet), mint nemzeti botanikus kerteket.
A Kepong Botanikus kert 2000-ben történt tereprendezése és beültetése előtt ez a helyszín egy elhagyatott ónbánya és használaton kívüli mezőgazdasági terület volt, melyet bokrok, akácia ligetek nőttek be, és számos kisebb-nagyobb bányató szabdalta. Kuala Lumpur születése idején a környékbeli kínai közösség zöldségeket termesztett a környező dombokon, illetve disznókat tartottak a területen. A tereprendezés után a parkot tematikus részekre osztották; a botanikus kerthez nyugatról a Millenium Park csatlakozik, mely a nagy tó mellett egy lejtőn nyúlik el gondozott bokraival, futónövényekkel befuttatott romantikus pergoláival, a tóparton virágágyásokkal és cserjékkel. De találunk itt Gyógynövénykertet (Herbárium), és Gyömbérkertet is. A botanikus kert infrastrukturális fejlesztése jelenleg is folyik: burkolt utakkal, pavilonokkal, nyilvános illemhelyekkel látták el a park területét. Sajnos azonban a növények nincsenek információs táblákkal ellátva, így aki laikusként szeretne valamit megtudni az adott növényről, nem fog sikerrel járni.
A botanikus kert – mely a zsúfolt metropolisz határán túl, a Kuala Lumpurtól északra elterülő dombok lábánál fekszik – friss levegővel és elbűvölő zöld környezettel várja a látogatókat. A Kepong botanikus kertet körülvevő erdő a Bukit Lagong erdőrezervátum része, amely a Templer Park (Kanching erdőrezervátum) és a Titiwangsa hegység területén húzódik. A park természetesen rekreációs céllal is látogatható, több kilométer hosszú séta- és túraútvonalai a kirándulókat, kerékpárosokat, kocogókat is várják – természetesen a FRIM szabályainak betartása mellett. Aki csak a természetben szeretne gyönyörködni, annak a Kepong botanikus kert ideális helyszín, hiszen a védett növények mellett számos állatot, madarakat, rovarokat, halakat, teknősöket, de akár mókusokat, cibetmacskát és majmokat is megfigyelhetünk a parkban.
