Putrajaya botanikus kert és a Marokkói Pavilon

A Malajzia adminisztratív központjaként is ismert, Kuala Lumpurtól fél órás autóútra délre elterülő Putrajaya elragadó mecsetjén kívül is több érdekes látnivalóval büszkélkedik, amiért feltétlenül érdemes egy napos kitérőt tenni ezért a tervező asztalon megszületett, de mégis igen hangulatos városkáért. Noha Putrajayában nyolc park is található, nevezetességeinek egyik leglátványosabb – és túlzás nélkül mondhatjuk, kötelező – állomása a Putrajaya botanikus kert (Taman Botani Putrajaya), illetve a mellette található Putrajaya Marokkói Pavilon (Astaka Morocco). A növénykert – mely 93 hektáros területével a legnagyobb ilyen jellegű intézmény Malajziában – gyűjteményével és lehetőségeivel vetekszik a Perdana botanikus kert kínálatával, míg a szomszédos, ékszerdoboznak is beillő Marokkói Pavilon – mely részleteiben a granadai Alhambra mása – építészetileg nyújt felejthetetlen élményt.

Mivel maga Putrajaya sem túl régi alapítású város (1995-ben alapították), így az itt található botanikus kert is egészen fiatalnak mondható, 2001. augusztus 31-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A növényparkot 230 hektár mezőgazdasági terület helyére telepítették, így fái még messze nem olyan idősek, mint a patinás penangi vagy szingapúri botanikus kert öreg fái. S noha a növényzet még növő félben van, a fák és cserjék ügyes elhelyezésnek és a jól megtervezett tereprendezésnek köszönhetően a kert panorámája igazán szemet gyönyörködtető. Persze ennek tükrében azért a több helyen is olvasható „Minden kertek anyja” szlogen elég viccesen hangzik.

A kert rendszerezését tekintve három területre tagolódik: virágok, dísznövények és megőrzési, kutatási rész, ugyanis a Tamam Botani oktatási és kutatási központ is egyben. Elrendezését illetően viszont öt szakaszra osztható: Kutató ösvény (Explorer’s Trail), Pálma domb (Palm Hill), Napkert (Sun Garden), Virágoskertek (Floral Gardens) és a Tópart (Lakeside).

 

A botanikus kert igazi büszkeségei a japán cikászok (sago pálma), melyek igazán hosszú múltra tekinthetnek vissza: az ősi növények több mint 230 millió éve jelen vannak a földön, s egy időben még a dinoszauruszok táplálékául is szolgáltak. A cikászokat a botanikus kert Napkert részében találjuk. A másik közönség kedvenc a farkasalmák nemzetségébe tartozó Aristolochia ringens, egy évelő dél-amerikai futónövény, melynek angol elnevezése meglehetősen mókás – szabad fordításban ’tátogó holland csöve’ – amelyet furcsa formájú virágának köszönhet. A növény gyökere állítólag jó kígyómarás ellen, azonban magas toxin- és karcinogénszintje miatt rákkeltő és mérgező hatású is. A gyűjtemény szintén említésre méltó növénye a bódhifa, amely egy Indiából származó füge féle – a kertben a fikuszoknál található – melyet a hinduk és buddhisták szentként tisztelnek, mivel hitük szerint e fa alatt világosodott meg Gautama Sziddhártha Buddha. A fát Aswattha faként is említik a szent iratok.

Az itt található növényeket földrajzilag, illetve fajtánként is tematikus elosztásban telepítették, így a többi között találunk itt helyi, afrikai, valamint, Ázsia-csendes-óceáni gyűjteményt, heliconia és orchidea ösvényt, szőlőkertet, bougainvillea alagutat, csavarpálma, fikusz-, hibiszkusz- és páfránykertet, valamint kannavirág ágyásokkal kísért sétautat (csak virágos növényfajok közül több, mint 700 található a kertben). Az egyik legnagyobb érdeklődés természetesen az igen kedvelt, 170 méter hosszú lombkoronasétányt kíséri, amely egy látványos völgy felett ível át. Emellett gyönyörű panorámát kínáló, a tó felszínére épített sétány, a Napkertben az ősi időmérési módszerrel is megismertető hatalmas napóra, fedett sétautak, pavilonok és piknikezésre alkalmas helyek is bőven akadnak a Taman Botaniban. A modern látogatói központban – mely stílusában egy hagyományos maláj cölöpházhoz hasonlít – interaktív kiállítást kínálnak a látogatóknak.

A Taman Botani Putrajaya területén környezetbarát ajándékokat kínáló ajándékboltot és éttermet is találunk, sőt, kerékpár és csónakbérlési lehetőség is akad, ha két keréken fedeznénk fel a parkot, vagy a tó vízéről is körbepillantanánk e földi paradicsomnak is beillő helyen. A botanikus kert minden nap 09-19 óra között várja a látogatókat, míg az interaktív kiállítás 10-18.30 között van nyitva. A botanikus kert területén találjuk a lenyűgöző Marokkói Pavilont is, ha ezt a kis ékszerdobozt is meg szeretnénk nézni, mindkét helyszín (Taman Botani + Astaka Morocco) belépőjegyét is a botanikus kert jegyirodájában lehet megvenni!

A természeti szépségek után következzen egy kis kulturális esztétikum, az építészettörténet egyik legszebb, legkifinomultabb stílusa. Mintha csak egy szempillantás alatt a marokkói Fez, Meknes, Marrakesh, Rabat palotái, netán a granadai Alhambra falai között találnánk magunkat…

A Putrajaya botanikus kert és a Putrajaya-tó közé ékelődve, gyönyörűen ápolt parkkal körülölelve található a lenyűgöző, mór stílusú Marokkói Pavilon. A 18 ezer négyzetméteren elterülő épület mintha csak a spanyolországi Granada Alhambrájának kistestvére lenne: a komplexum három nagy udvar – a bejárati udvar, a Királyi udvar, valamint a Granada udvar – köré épült. Valamennyit gazdagon faragott kapuk (bab) díszítenek: a Városkapu, a Palotakapu, illetve a Ragyogás-kapu. A Granada udvar közepén látható díszkút az Alhambra oroszlános udvarában található kút mása, a falakat pedig a Koránból vett idézetek, iszlám kalligráfiák díszítik. A mennyezetek, az oszlopok és a falak részletesen kidolgozott, apró és filigrán díszítésű paneljeit marokkói kézművesek készítették, majd ezt követően szállították őket Putrajayába. Természetesen az összeállítást és a végső simításokat is marokkói mesterek végezték, hogy a végeredmény, a fényűző, varázslatos marokkói atmoszféra is tökéletes legyen. Az épület két év alatt készült el.

A komplexumon belül kialakított szobák, termek szintén marokkói hangulatot árasztanak, s nevüket is ez alapján kapták, így találunk itt a királyi városokról elnevezett Rabat Galériát, Fez Galériát, Essaouira Galériát, Meknes Galériát, és Marrakesh Galériát is (a termekben tilos fényképezni, csak a folyosókon és udvarokon lehet).

Az elegáns termek a legfinomabb marokkói díszítőművészet iskolapéldái, ahol megfigyelhetjük a jellegzetes zillij terrakottacsempék tradicionális színvilágát és motívumait, az ablakokat díszítő részlet gazdag rácsozat, a mashrabiya eleganciáját, illetve a mennyezetet díszítő muqarnast, vagyis cseppkőboltozást.

Az ajtók, a bútorok és a falburkolatok is cédrusfából készültek, melyek kellemes aromát árasztanak a helyiségekben. Az ápolt, szimmetrikus kialakítású udvarokon szökőkutas medencéket helyeztek el, melyeket geometriai mintás apró csempelapok burkolnak – a kerttervezés művészete szintén fontos az iszlám filozófiájában, a kert a Paradicsomot szimbolizálja.

A pavilon Malajzia és Marokkó szoros diplomáciai kapcsolatainak szimbóluma: felépítése maláj ötlet volt, viszont marokkói támogatásból készült el. Célja, hogy bemutassa Marokkó és a mórok gazdag művészetének és építészetének hagyományait. Az épület tervezésekor az eredeti marokkói szokást vették figyelembe, ami a pavilon helyiségeinek elrendezését illeti (jóllehet, ez a tradíció a legtöbb középkori iszlám uralkodói rezidencia elrendezésében, pl. az isztambuli Topkapi szerájnál is megfigyelhető): nyilvános – félig nyilvános – privát helyiségek, s valamennyit az udvarok és kapuk sorozata köti össze. Az iszlám építészetben mindenütt fontos elemként számon tartott víz (ez esetben csatorna) jelképezi a kapcsolatot Marokkó és Malajzia között. A pavilon kialakítása két ellentétes négyzetből áll, melyek a Kelet ’yin-yang’ hagyományát szimbolizálják. Érdemes a Marokkói Pavilont (ahogy a botanikus kertet is) hétköznap felkeresni, amikor kevesebb látogatót kell kerülgetni.

A Marokkói Pavilon minden nap 07-19 óra között van nyitva.