Az Erskine-hegy Kuan Yim See temploma

Tanjung Tokong hegyre kúszó lejtőin bújik meg a sűrű, erdei környezetben épült Erskin-hegyi Kuan Yim See kínai templomkomplexum, ahol a buddhizmus és a lótuszvirág kapcsolatával és finom szimbolikájával ismerkedhetnek meg az odalátogatók, miközben elbűvölő környezetben csodálhatják meg a szentély szobrait, és az innen nyíló különleges kilátást.

Már az odajutás sem egyszerű, így ez a templom is az igazi kihívások közé tartozik, akárcsak az Ayer Itam felett található Cheng Kon Sze (vagy Cheng Ji Chan, Ezer és két lépés) templom, de könnyebbséget jelent, hogy ezt a templomot azért autóval egyszerű elérni: Az Erskine-hegy Kuan Yim See templomához egy meredek út, a Lebuh Halia 1 vezet fel a dombon a templomnál található parkolóhoz. A komplexum mintegy 7-8 perces autóútra fekszik a Tanjung Tokong Tua Pek Kong-templomtól, illetve a Penang Avatar Secret Gardentől. A George Town-tól északra, a Penang-sziget északkeleti csücskén elterülő Tanjung Tokong egyébként kínai alapítású település volt, lényegében a sziget fővárosánál is régebbi: mintegy 40 évvel Francis Light előtt itt kötött ki egy bizonyos Zhang Li nevű kínai bölcs hajós, akit a régióban Tua Pek Kong néven imádnak. S bár Tanjung Tokong egészen az 1970-es évekig csak egy álmos kis halászfalu volt, kínai jellegét mindvégig megőrizte. Ezek közé tartozik az Erskine-hegy Kuan Yim See temploma is.

Magaslati elhelyezkedésének köszönhetően a templom egyes részeit hosszú lépcsőzések árán érhetjük el, de megéri az erőfeszítést. Az első lépcső egy használaton kívüli Felszabadító-tó mellett halad el, amely rendeltetése szerint arra szolgálna, hogy az ide érkező bhakták (hívek) teknősöket engedjenek benne szabadon a lelki felszabadulás szimbólumaként. Az állat ugyanis a hosszú életet, az erőt és a kitartást jelképezi, éppen azokat a tulajdonságokat, amelyek a hívek elérni való céljai. A Kuan Yim See templom Felszabadító-tava mellett azonban két tábla figyelmeztet arra, hogy sem teknősöket, sem kígyókat nem szabad itt szabadon engedni. Feltehetően a szárazon álló medence felújításra, korszerűsítésre vár. További lépcsősorok megtétele után az ember eléri a fő templomépületet, melynek fehérre meszelt homlokzata, barna színű faablakai inkább emlékeztetnek a tibeti templomépítészetre, semmint a Délkelet-Ázsiában megszokott kínai templomok stílusára. A fő imaterem előtt egy nagy sárgaréz tömjénégető áll. Innen pompás kilátás nyílik az alant elterülő tengerpartra. 

A fő imaterem oltárát Buddhák, bódhiszattvák képei, kisebb-nagyobb szobrai, illetve rengeteg színes krizantém díszít. A komplexum egyik leglátványosabb eleme a hétemeletes Lótuszpagoda, mely egy mesterséges tó közepén magasodik. A pagoda alapja egy hatalmas rózsaszín lótuszvirág, mely a víz felszínén „nyílik”. Körülötte, a tóban további színes mű lótuszvirágok láthatók. A lótusz már a történelmi Buddha működése előtt is a tisztaság és a szépség jelképe volt, de igazán nagy kultusza a buddhista művészetben alakult ki. A lótuszt a buddhizmusban komoly tisztelet övezi, megjelenik az összes buddhista irányzatban és a buddhista művészet mindegyik ágában. Mivel a növény az iszapban gyökerezik, de levelei és virágja magasan a víz felszíne fölött nyílik, ezért alkalmas a buddhista tanítások szemléltetésére. Bár más vízinövények is hoznak virágot a víz fölött, a lótuszvirág az egyetlen, amelyik erős szárának köszönhetően a vízfelület fölé képes kiemelkedni. A buddhista művészetben a teljesen kivirágzott lótusz a megvilágosodást jelképezi, míg a zárt bimbó a megvilágosodás előtti állapotot. Buddhákat és bódhiszattvákat gyakran lótusz emelvényen ülve, vagy állva ábrázolnak (itt, a templomban is megfigyelhetők ilyen ábrázolások).

Nem messze innen egy nyolcszögletű kerti pavilon található, mely a pihenést szolgálja, valamint egy tágasabb tér közepén Kuan Yin, az irgalmasság istennőjének álló szobra magasodik, akinek az egész épületegyüttest szentelték. Kuan Yin több szálon is kapcsolódik a lótuszvirághoz. Bizonyos buddhisták úgy vélik, ha valamelyik követőjük elhagyja ezt a világot, akkor Kuan Yin egy lótusz szívébe helyezi az eltávozottat, majd végül a nyugati paradicsomba, a Sukhavatiba viszi. Avalókitésvara bódhiszattvát – akit Kelet- és Délkelet-Ázsiában Kuan Yinként ismernek – gyakran ábrázolják négy karral: így ábrázolva mindenre kiterjedő könyörületes tevékenységét. Egyik kezében egy lótuszt tart, amely a bölcsességet szimbolizálja. A térről, ahol Kuan Yin szobra áll, egyébként egészen George Town-ig is el lehet látni. Innen újabb lépcsősorok vezetnek fel a dombra, illetve több kis szentélybe, ahol különböző testtartású Buddha-szobrokat láthatunk: fekvő, ülő, illetve álló Buddhákat is. A fekvő Buddha testtartása a legvégső eltávozására utal, a parinirvána előtt. Gyakran megfigyelhető szimbolikus mudra kéztartása is, ahogy a Kuan Yim See templomban is az álló Buddha szobornál, amely egyébként egy lótuszvirágon áll (ahogy az ülő Buddha is) Az öt meditációs buddha közül Amitábha Buddha szimbóluma a lótusz. Ő a mahájána buddhizmus hagyományai szerint a mennyei buddha. A buddhizmusnak ezt az ágát főleg Kelet-Ázsiában gyakorolják. 

Az Irgalmasság istennője és Buddha mellett a Kuan Yim See komplexumban egy Datuk Nenek (Na Tuk Kong) számára épített kis különálló szentély is található. Ez a helyi földi szellem, amelyet a tengerentúli kínai közösségek Malajziában, Szingapúrban és Indonézia egyes részein imádnak, különösen Szumátrán. Az elnevezés a maláj nagypapa szóra utal, és egy különösen megtisztelő cím. (Érdekes megjegyezni, hogy Malajziában a szellemet általánosságban a Datuk kifejezéssel említik.) Az általános tévhittel ellentétben Datuk Nenek nem egy kínai istenség, hanem sokkal inkább egy maláj-muszlim szellem, mely független az istenek kínai panteonjától. Végül, ha a komplexum magasabban fekvő részeiről visszatérünk a Kuan Yin See főépületéhez, itt látható még egy különleges lótusz szobor, amelyen egy kecses pavilon áll, benne három Buddha-szoborral. A pavilon mögötti sziklán a templom neve látható kínai írásjelekkel: Erskine Kuan Yim See templom.