Macskák Malajziában és a Cat Beach

A malajziai Penang-szigetén Teluk Bahang halászfaluban található a Cat Beach, amit a Cat Lovers International Society nevű helyi nonprofit szervezet hozott létre és működteti. Célja, hogy javítsa a penangi macskák jólétét, és az általuk megmentett macskáknak szállást és gondozást biztosítsanak.

Cat Beach

A helyi halászok már több évtizede gondoznak kóbor macskákat a környéken. Ehhez nagy mértékben járult hozzá az a tény is, hogy Penang kormánya 2014 júliusában hatályba léptette a  Zero Strays Policyt, (zéró tolerancia politikáját), miszerint megmentett macskákat nem lehet visszavinni az otthonukba, menhelyeken pedig nincs elég hely a macskák hosszú távú tartására.  Mivel a macskák és más állatok utcákról való eltávolítását többen támogatták, de nem támogatták azok elpusztítását, ezért a macskaszerető önkéntesek kis csoportja 2014 nyarán döntött úgy, hogy Barbara Janssen munkájától inspirálva, aki több mint 600 kutyát tart a PAWS menhelyen, létrehoz egy menedékhelyet a macskák számára, mely biztonságot, rendszeres és szeretetteljes ellátást nyújt a megmentett és hajléktalan kóbor macskáknak a szigeten. Napjainkban több mint 300 macska él a Cat Beach Sanctuaryban, akik várják, hogy végleges otthonukba kerüljenek.

Amennyiben valaki ellátogat a szigetre, és azon belül útba ejti a Cat Beach Sanctuaryt, akkor a látogatás mellett lehetőség van önkéntes munkára is a telepen. Amellett, hogy segíthet a személyzetnek a takarításban, a macskák gondozásában, néhány aranyos ölelést is élvezhet közben az imádni való macskáktól. Eközben, alig egy óra távolságra, George Town városában hajléktalan macskákat találnak nap mint nap az utcákon, árkokban és a lefolyókban, a piacokon és éttermekben.

A tervezett, jövőbeni projektek között szerepelnek kiadványok és oktatási programok, szakmai gyakorlatok állatorvosi hallgatók számára, illetve képzések azoknak, akik többet szeretnének megtudni a macskák gondozásáról, valamint művészeti projektek támogatása, létrehozása. A Cat Beach Sanctuary területén többek között találhatunk egy Cat Cafe-t és egy jótékonysági üzletet is, melyek bevételükkel segítik az itt élő macskákat. Sok látogató, amellett, hogy kóbor macskákat hoz a „szentélybe”, önkéntesként órákat dolgozik a menhelynek, vagy állatklinikáknak és más macskákat gondozó szervezeteknek is. Bár az itt dolgozók mindennap kint vannak reggel 7-től este 10-ig, este 9 után a látogatók előtt zárva van a hely. A Cat Beach szívesen lát csoportokat is, amihez azonban mindig előzetes időpontfoglalás szükséges. A látogatók és az önkéntesek sokféle tevékenység közül választhatnak. 

Lehet simogatni a macskákat, vagy csak egyszerűen játszani velük, de az ügyesebbek megpróbálkozhatnak egy-egy macskajáték készítésével is. A menhelyen rendszeresen szerveznek macskaápolási tréningeket, ahol rövid idő alatt szinte képzett macskagondozóvá lehet válni. Meg lehet tanulni a gondozást, a parazitaellenes kezeléseket, bundájuk ápolását és egyebeket. Nyugodtan lehet kérdezni, mert a hozzáértő önkéntesek és dolgozók szinte minden kérdésre tudnak válaszolni. Ha valaki a nagyon kis cicák iránt érdeklődik, akkor az önkéntesek az ún. cica óvodába is felkísérik a látogatókat. A kiscicáknak sok tisztításra, fésülésre és állapotfelmérésre van szükségük, amibe be lehet kapcsolódni, valamint tanulni is lehet a kiscicák gondozásáról. Mindig szívesen látnak művészeti projekteket is, így pl. lehet festeni a helyszínen, vagy más kézműves tevékenységbe is bele lehet kóstolni. Lehetőség van a helyi kis macskákkal kapcsolatos könyvesboltban vagy egy jótékonysági áruházban vásárolni. De megtekinthető a helyi műgyűjtemény, és arra is van alkalom, hogy a menhelyen forgalmazott pólók között mindenki kedvére válogasson és vásároljon. Mindezek mellett lehet kérni egy hideg italt, aminek elfogyasztása közben macskák társaságában lehet élvezni a tengerre nyíló kilátást.

A macskák a legtisztább és valószínűleg a legkönnyebben tartható háziállatok. A legegyszerűbb mód az adoptálás, az örökbefogadás. Amennyiben valaki macskát szeretne otthonra, annak legegyszerűbb módja az örökbefogadás, adoptálás, melyben sok hasznos tanáccsal tudnak segíteni a menhely munkatársai és az önkéntesek. „A ház nem egy ház, macska nélkül!” tartja egy helyi mondás, melynek szellemében el lehet vinni egy vagy akár több macskát is. 

Ha valaki az örökbefogadáson gondolkozik, akkor arra a menhely oldalán lévő letölthető ellenőrzőlista segítségével tud felkészülni, ami komoly elkötelezettséget jelent, főleg egy már elég idős állat esetében. Egy másik lehetőség a nevelőszülői rendszer, ami azoknak tud segítséget nyújtani, akik valamilyen ok miatt nem tarthatnak tartósan macskát. A nevelőszülők értékes segítséget tudnak nyújtani a macskák gondozásával, amíg egy örök otthont nem találnak számukra. Egyesek még olyan beteg vagy sérült macskát vagy cicát is elvállalnak, akiknek különös gondozásra van szükség. A harmadik lehetőség a donáció (adományozás), amikor pénzeszközökből vagy tárgyakból származó ajándékokkal segítenek, hogy a menhelyen élő macskák ellátása megoldható legyen. Az étel a legdrágább és legfontosabb költség, ezért a macskaeledelt, mint természetbeni ajándékot is nagyon szívesen elfogadják. Az is megoldható, hogy a támogató megrendeli a világhálón a Tesco vagy más helyi áruház oldalán az általa kiválasztott eledelfajtát és mennyiséget, amit azután a cég kiszállít a menhelyre. Meg lehet határozni, hogy ki mennyi pénzeszközt és mire kíván fordítani, ami lehet kifejezetten oltás, sterilizálás, egyéb állatorvosi ellátás, ingatlanfelújítás vagy bármilyen más különleges projekt. Mint önkéntes menedékhely, az önkéntesektől függ a létezés is, hogy a hely zavartalanul tudjon működni. A napi takarításra és a macskák gondozására, vagy a gyógyításban történő segítségre, szinte bármikor – éjjel-nappal – szükség lehet. Arra is van lehetőség, hogy akár a tengerparton maradva együtt eltöltsön valaki egy-egy éjszakát a macskákkal. Az önkéntesek vezető szerepet töltenek be rendezvények, ismeretterjesztő programok, felújítások és egyéb projektek lebonyolításában is.

A menhely a Macskabarátok Nemzetközi Társaságával is kapcsolatban van, mely 2015-ben jóváhagyta a Cat Lovers International Society, Penang bejegyzést. Az ekkor megalkotott dokumentum szerint az intézmény célkitűzései közé tartozik a lakosság figyelmének felhívása a macskák megfelelő gondozására, a kóbor macskák számára menedékhely biztosítására, a nyilvánosság figyelmének felkeltése az örökbefogadással, otthonteremtéssel, gondozással, megfelelő otthoni gondozással és táplálkozással, állatorvosi ellátással, oltással, ivartalanítással kapcsolatban. Mindezek mellett fontos a tudás és tapasztalat megosztása, valamint az együttműködés szellemének elősegítése a Társaság tagjai között. Az intézmény különféle nonprofit tevékenységek, például rendezvények, oktatási programok, promóciók, ismeretterjesztő tevékenységek stb. révén nyújt támogatást a macskajólét ügyéhez.

A macskák eredettörténete

A macskák a ragadozók rendjébe (ordo Carnivora) tartoznak, amin belül a macskafélék családjának (familia Felidae) Felis neméhez tartoznak. A ragadozók két alrendje a kutyaalkatúak (subordo Caniformia) és a macskaalkatúak (subordo Feliformia). Ebből a kutyaalkatúak ősei megközelítőleg 42 millió évvel ezelőtt jelentek meg Eurázsia és Észak-Amerika területén, míg a macskaalkatúak az oligocén korban, kb. 38–26 millió évvel ezelőtt alakulhattak ki Dél-Ázsiában és Afrikában. A nyestfélékhez, cibetmacskákhoz hasonló állatok voltak, melyek a talaj- és a lombkoronaszinten egyaránt éltek. A modern macskafélék közös ősének a Pseudaelurus genus egyik ázsiai faját tekintik, mely mintegy 12–2 millió évvel ezelőtti időszakban élt. A macskafélék családjába egyesek 37, mások 41 fajt, továbbá 8 leszármazási ágat is elkülönítenek. Leszármazottjaik napjainkra szinte minden életteret, éghajlatot és kontinenst meghódítottak. Ez pedig nem sikerülhetett volna, ha nem rendelkeznének változatos morfológiai, fiziológiai, életmód- és viselkedésbeli sokféleséggel.

A macskák evolúcióját nagyban befolyásolta az ember, ami közé tartozik a természetes élőhelyeik csökkenése, átalakulása, a vadászat, végső soron pedig a háziasítás, ami a legjelentősebb genetikai és viselkedésbeli változásokat idézte elő a fajban. A domesztikáció az emberiség által alkalmazott tervezett és irányított mesterséges szelekció folyamata, amely során a macskafélék egy része átformálásra került az emberi faj igényei szerint. A macskák háziasítása egy többlépcsős folyamat volt, amivel kapcsolatban sok esetben csak találgatásokra hagyatkoznak a tudósok is. A macskafélék a helyhez kötött életmódra áttérő emberek megjelenésekor kezdtek közelebb húzódni a településekhez, ahol a rágcsálók pusztítása mellett az emberi maradékokkal együtt elegendő zsákmányt találtak maguknak.

Ezt a viselkedést napjainkban az ökoszisztéma szolgáltatás kifejezéssel illetik, és ennek eredményeképpen a macskákból fokozatosan lakótárs vált. Földrajzi szempontból a nagy folyamvölgyi civilizációk területein, így Egyiptomban, Mezopotámiában, az Indus völgyében, Kínában kezdődött el a macskák háziasítása. A második lépésnek azt az időszakot tartják, amikor a macskák és az emberek egy asztalközösséget alkottak, ami kölcsönösen hasznosnak bizonyult mind a két félnek. Az embereknek égetően szüksége volt egy ingyenes kártevőirtásra, míg a macskák számára az elfogadás, a megfelelő zsákmányállatok jelenléte bizonyult hasznosnak. A legidősebb régészeti leletek Ciprus szigetéről kerültek elő, ahol együtt tártak fel macskafélék és emberek csontjait, majdnem 10 ezer évesek, és majdnem ilyen korúak a jerikói maradványok is.

Szakértők megállapították, hogy a macskák háziasítása időben és térben egymástól függetlenül, több helyen és több származási vonalon ment végbe. A vadmacska (Felis silvestris) két alfaja közül az afrikai vadmacska (F. s. lybica) a Közel-Keleten, Afrikában és Európában, míg az ázsiai vadmacska (F. s. ornata) Ázsia nyugati és belső területein terjedt el. Időben később, mintegy 5000–5500 évvel ezelőtt jelent meg a kelet-ázsiai vérvonal, de az itt megjelent fajok háziasítása nem bizonyult sem sikeresnek sem tartósnak.

Közép- és Dél-Amerikában a macskafélék közül a jaguárt és a pumát tartották házi kedvencként, vagy áldozati állatként, míg a többi macskaféle megmaradt a természetes élőhelyén, és nem kereste az ember társaságát. Az, hogy nem minden macskaféle lett háziasítva, az egyes alfajok eltérő viselkedése, alkalmazkodóképessége, az emberiség civilizációs különbségeiben kereshető. A ma is velünk élő macskafélékkel kapcsolatban sokszor élnek az öndomesztikáció kifejezéssel, de ezzel nem ért mindenki egyet. Az egyes macskafélék emberhez való kötődése alapvetően az állatok saját döntése volt, ami egyben az evolúciójukra is hatással volt, az egyes alfajok pedig idővel önálló fajokká alakultak.

A háziasított macska

A sikeres domesztikáció egyik fokmérője, hogy az adott faj milyen mértékben fogadja el az embert, és milyen mértékben tud alkalmazkodni az épített antropogén környezethez. Az emberrel való együttélésnek köszönhetően a macskák hosszabb és jóval egészségesebb életmódot folytatnak, mint  vadonbeli társaik. Másik fontos következmény a szaporodási ciklus megváltozása, melynek következtében a szaporulat exponenciálisan növekedik. A házimacskák esetében ez nagyon magas egyedszámot eredményezett, ezért is becsülik a számukat több százmillióra, de egyesek szerint ez a szám egymilliárd felett is lehet, melyből kb. 2–3%-a élhet zárt otthonokban. Döntő többségükre az önmegvalósítás a helyes kifejezés, ezek a kijáró, a kóbor és a természetbe visszatért, visszavadult macskák.

A háziasítás következtében a macskák szőrzete, színvilága is hihetetlen változáson ment keresztül, olyan mértékű sokféleséget teremtve, ami korábban nem volt jellemző a fajra. Egy másik hozadék lett a macskák esetében a hangjuk, azzal összefüggésben pedig a nyávogást érintő változás. A nyávogás a természetben az újszülött cicák figyelemfelkeltő üzenete, míg a felnőtt, kifejlett vadmacskák a nászidőtől eltekintve ritkán nyávognak. A vadon élő macskák többnyire magányosak, ha csak lehet, elkerülik egymást, és leginkább szagokkal és más jól észlelhető-értelmezhető vizuális üzenetekkel kommunikálnak. A házimacskák azonban idővel rájöttek arra, hogy mennyire fontos a mélyreható, tartalmas, érzelmekkel fűszerezett és gyakori kommunikáció a gazdával is, ezért „fejlesztették” a nyávogás művészetét. Amennyiben pedig nem egyedül élnek, hanem más macska vagy macskák társaságában, akkor az egymással való kommunikációban is szerepet kap a nyávogás. Akusztikai vizsgálatok során több száz különböző hangzást sikerült elkülöníteni, amelyek frekvenciája széles tartományban, 25–1100 Hz között mozog. A természetben élő macskák territoriális viselkedésű, magányosan élő és középméretű ragadozóknak számítanak. Ez a terület alapú viselkedési mód több előnnyel is jár, így többek között hatással van a populáció méretére is. A nőstények territóriuma jóval kisebb, a hímeké akár a többszöröse is lehet, ami több nőstény területével is átfedésben lehet. A házimacskák territoriális viselkedése sokkal enyhébb, szexuális kapcsolatrendszerük is eltérőbb. A nőstények több hímmel is párosodhatnak, így fokozva a genetikai variabilitást.

A házimacskák esetében több kategóriát is el lehet különíteni. A tipikus szobamacskák kizárólag a lakásban élnek, az az életterük. Ennél fogva nem tudnak párt keresni, és élelem után sem kell menniük, mozgáskörzetük megegyezik a lakás méretével, ahol élnek. A kóborló macskák közé tartoznak az ún. kijáró macskák, amelyek részlegesen kötődnek az emberhez. Ezek a macskák magányosak, leginkább nappal aktívak, sokszor hazajárnak, táplálkozásukat tekintve nagy mértékben önellátóak. Lakóhelyük közelében van a mozgáskörzetük, attól nem távolodnak nagyon messzire. A kóbor macskák teljesen függetlenek az embertől, teljesen önellátóak, de igénylik az emberi környezet nyújtotta előnyöket, pl. az élelemszerzés miatt. Az ilyen típusú macskák viszont nem magányosak, sokszor nagyméretű összetartó csoportokat, kolóniákat alkotnak, amiknek  mozgáskörzete már igen nagy, és az emberi épített környezet mellett a települések környékén lévő zöld területekre is rendszeresen ellátogatnak élelem után kutatva. A macskafélék, így azon belül a házimacska is, a ragadozók közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a táplálékuk kb. kétharmadát állati fehérje kell, hogy adja. Az ún. fakultatív ragadozók közé tartoznak, amelyeknek a fogazata és a szervezetük évszakosan és az élőhely függvényében képes alkalmazkodni az aktuális kínálathoz a táplálékok terén. A kutyaalkatúak génállománya megőrizte azt az enzimet, ami miatt azok képesek keményítőtartalmú táplálékok, így növények elfogyasztására is, ami miatt mindenevők lehetnek. Ezzel szemben a macskaalkatúaknak mindent állati fehérjéből kell pótolniuk. Mind a vadmacskák, mind a kijáró és a kóbor macskák esetében a táplálékukban az ún. kisemlősök a dominánsak, amik mellett nyulak, kisebb madarak, számos hüllőfajta, kisebb gerinctelenek és némi növényi táplálék is szerepelhet az étrendben.

A lakásban élő vagy kertes házból időnként kijáró házimacskákra jellemző a kevesebb mozgás, és sok esetben kizárólagos táplálékuk a macskatáp és/vagy házi maradékok. Az étkezés sokszor egyfajta pótcselekvéssé is válhat, ami következtében felesleges zsírtartalékok halmozódhatnak fel a szervezetükben.

Macskatartás Malajziában

Malajziában a legalább egyféle háziállattal rendelkező háztartások száma évről évre folyamatosan növekszik. A malajziai háziállat-tulajdonosok kedvelt állatai közé tartoznak a kutyák, macskák, hörcsögök, nyulak, siklók, néhány hüllő és madár. Az ünnepi időszakokban a menhelyek, állatpanziók iránt nagy a kereslet, mert az állattartók a különféle ünnepek alatt, pl. kínai újév, Hari Raya, a macskák és kutyák számára szállást keresnek. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kedvencek számára fent tartott szállások, iskolák, gondozási szolgáltatások. Malajzia számos településén a házi kedvencek nem járhatnak felügyelet nélkül, szabadon engedve, némely kutyafajta esetében szájkosár is kötelező. Számos városi tanács harmadik fél privát kutyafogóival szerződik e szabály betartatására, és pénzjutalmat fizetnek nekik a kóbor kutyák és macskák befogására, ártalmatlanítására és megölésére. Általában a háziállatok tartásával kapcsolatban a törvények jórészt igen megengedőek. Az állatok bántalmazásával, a kegyetlenséggel és a lakosság közti kellemetlenséggel kapcsolatban viszont léteznek törvények, amelyeket érdemes szem előtt tartani.

A kutyák és macskák a leggyakoribb háziállatok, melyekkel – pl. megfelelő hordozóval – a tömegközlekedésben is részt lehet venni. Az embereket arra ösztönzik, hogy felelősek legyenek a háziállatok nevelésében, tartásában. A kutyák és macskák kellemetlenséget jelenthetnek közös helyiségekben, ezért az apartmanokban szigorúbb szabályok vonatkozhatnak tartásukra. Lakótelepeken és bérlakások esetében előfordulhatnak korlátozások, ezért, ha valaki ilyen helyen lakik vagy szeretne lakni, akkor érdemes egyeztetnie a bérbeadóval, ha valaki háziállattal rendelkezik, vagy szeretne tartani. A kormány által előírt egészségügyi és biztonsági előírások miatt sok helyen az éttermekbe sem lehet bevinni magunkkal semmilyen háziállatot. A macskaalmot a fürdőszobában kell tartani, a közös helyiségekben ez nem lehetséges az előírások szerint. Fontos az is, hogy a háziállatok regisztrálva legyenek, és nyilvános helyen azonosító bilétát viseljenek. Néhány macska szeret játszani a növényekkel, a miket gyakran meg is eszik, ezért fontos a nem mérgező növények tartása a lakásokban. Fontos, hogy a háziállatként tartott macskák esetében is meglegyenek a megfelelő orvosi vizsgálatok, oltások, ne legyenek semmilyen betegségnek a hordozói. Malajziában a kutya mellett a macska a második legfontosabb háziállat. Törvényi szinten van különbség a két állat tartása között. Az 1955-ös kisebb bűncselekményekről szóló törvény meghatározza az apró bűncselekmények büntetéseit, és kimondja, hogy a lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék vagy sertések által az állami/magántulajdonban okozott károkért legfeljebb mekkora összegű bírság megfizetése lehetséges.

A macskák nem szerepelnek a törvényben, a hatóságok a kisebb bűncselekményekről szóló törvény alapján nem büntethetik a tulajdonost, hanem maximum pert indíthatnak ellenük. Ennek értelmében, ha egy macska anyagi kárt okoz, a gazdáját a törvény értelmében megbüntetni nem, csak perelni lehet. Szélsőséges esetekben, pl. a házi kedvenc megmérgezése esetében, ami már bántalmazásnak minősül, a 2015. évi állatjóléti törvény értelmében felelősségre lehet vonni az elkövetőt. Ilyen esetben a bíróság pénzbeli büntetést vagy szabadságvesztést is megítélhet. A törvény szigorítja az állatokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó szabályozásokat is. A 2017-ben életbe lépett törvény végrehajtására új Állatvédelmi Testületet hoztak létre, melynek sok feladata van, beleértve az állatjóléttel kapcsolatos tudatosság előmozdítását, és az illetékes minisztereknek való tanácsadást állatjóléti kérdésekben. Az új törvény értelmében minden olyan magánszemélynek és vállalkozásnak, aki állatokat megélhetés céljából tenyészt, engedélyt kell kérnie az Állatvédelmi Testülettől. Ez nem vonatkozik az állatbarát szállodákra, az állatkereskedésekre, az állatmenhelyekre. Mind az állattartók, mind az engedélyek birtokosai számára az állatvédelmi törvény 24. szakasza előírja, hogy gondoskodnia kell minden egyes állat szükségletéről.

A törvény értelmében a bűncselekményben bűnösnek talált háziállattartók háziállatait elvihetik, és legfeljebb 1 évre eltilthatják az állatok tartásától. Az engedélytulajdonosok esetében ezzel szemben legfeljebb 5 évre elvehetik az engedélyt, valamint legfeljebb 1 évre a személyes háziállatok birtoklását. Az állatkínzás fogalma magában foglalja a megcsonkítást, az elhanyagolást, a kegyetlen eszközök használatát, a sportlövészetet és az állatharcokat. Az e szakasz szerinti elkövetőkre 20 000 és 100 000 RYM (maláj ringgit) közötti pénzbírság és/vagy 3 év szabadságvesztés szabható ki. A törvény 30. cikke értelmében egyetlen állatot sem lehet puskával megölni, hacsak az állat-egészségügyi hatóság vészhelyzet vagy esetleges betegség terjesztése miatt azt nem engedélyezi. Malajziában egy fajtiszta macska megvásárlása igencsak drága, pl. egy perzsa ára 600–1500 RYM, míg a skót lógófülű macska ára már 2200–3800 RYM körül szokott mozogni. A fajtiszták esetében néhány faj egészségügyi kockázata magas, amit figyelembe kell venni, mivel tartásának költségvonzata is magasabb. Ezzel szemben egyre jobban propagáljak napjainkban az örökbefogadás lehetőségét, amiért csak egy csekély díjat kell fizetni, és amivel meg lehet menteni egy-egy macska életét.

Az örökbefogadási díj összege menedékhelyenként és az örökbefogadott macska életkorától függően változik, de átlag maximum 50 RYM. Egyes menhelyeken már ivartalanított és beoltott macskák is lehetnek, ami csökkenteni a gazdák kezdeti kiadásait. Malajziában 2017-ben a háziállatok 56%-át adták a macskák, melyek jelentős része kóbor macskaként él a településeken. A PetFinder Malajzia egyik legátfogóbb és digitálisan is elérhető háziállat-befogadási portálja, mely vezető állatjóléti platformként átfogó állatmentési szolgáltatásokat kínál. Megmenti a kóbor macskákat (más állatokkal együtt), menedéket ad, gondozza őket, és szerető otthont próbálnak találni nekik. Ez a nem kormányzati állatmentő szervezet közel 160 000 állatot gondoz Malajzia különböző államaiban. A Kuala Lumpurban vagy Selangorban élő emberek számára egy másik állatjóléti szervezet az SPCA (Társaság az állatokkal való kegyetlenség megelőzésére) az, ahol különféle állatokat, természetesen macskákat is, örökbe lehet fogadni. A szervezet megvizsgálja az állatokat, beoltja, mielőtt örökbe adnák. Az örökbefogadókat az SPCA munkatársai meghallgatják a felelősségteljes tartás érdekében. Egy-egy állatellenőr meg is látogatja a macska lakóhelyét az örökbefogadás utáni első hetekben. Az SPCA-nak Penang-szigetén is van egy fióktelepe. A Selangorban található J Jay Pet állomást magánszemélyek üzemeltetik, ahol minimális örökbefogadási díj ellenében lehet örökbe fogadni macskákat, de lehetőség van fajtiszta példányok megvásárlására is a Malajziában kedvelt fajok közül. A selangori Subangban található PAWS egy civil állatjóléti társaság, ahol szintén lehet macskákat örökbe fogadni.

Macskatartás előnyei, jelentősége, az állattartás aranyszabályai

A macskával élő gyermekek kevésbé hajlamosak az allergia kialakulására, fokozza immunrendszerüket és védelmet nyújt a poratka és a fű elleni allergiák ellen. A macskák szórakoztatóak és nincsen szaguk mindaddig, amíg tisztán tartják az alomdobozukat. A kutyákkal ellentétben a macskák elég kevés gondozást igényelnek, de komoly elkötelezettséget igényelnek, ugyanakkor a beltéri macskákra több időt és figyelmet kell fordítani. A macskák nagyszerű társai az introvertáltaknak, és tökéletesen helyettesítik az emberi szobatársat. Alvásproblémák esetén javíthatja az alvást, ha a macska is az ágyban van. A macskák hozzájárulnak a hangulat és általában a mentális egészség javításához. A háziállatok általában segítenek a szorongásban, a depresszióban és a magányban. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a macskákkal folytatott rendszeres interakció csökkentheti a stressz szintjét és a kardiovaszkuláris események kockázatát.

A macskatartás, ugyanúgy, mint bármilyen háziállat tartása, nagy felelősséget jelent gazdája számára. Hiszen ennek az élőlényeknek el kell látni minden igényét, biztosítani kell a mindennapi szükségleteit, amin belül az étel és az ivóvíz mellett a biztonságérzet is nagyon fontos tényező. Biztosítani kell egy olyan környezetet, ahol sokat és változatosan mozoghat, kalandozhat a macskánk. Az ivartalanított példányok sokkal nyugodtabbak, jelentős mértékben kiegyensúlyozottabbak, kevésbé jellemző rájuk a kóborlás, továbbá a hímek sem jelölik a területük határait magas hormontartalmú vizelettel, nem verekszik fajtársaival, így a fertőző betegségeket is elkerüli. A lakásban tartott nőstény macskák folyamatosan tüzelnek, és előbb-utóbb méhgyulladást kapnak, ezért az ivartalanításuk elengedhetetlen. A rendelkezésre álló statisztikák szerint a malajziai kijárós macskák életkora csak 2–4 év között mozog, szemben a megfelelő gondozással, helyes táplálással, lakásban vagy zárt udvaron tartott példányok átlagéletkorával, mely meghaladhatja a 10–15 évet is. A macskáknál is, a kutyákhoz hasonlóan, fontosak a különböző védőoltások, a rendszeres féreghajtás, melyek növelhetik az élettartamot is. Vannak bizonyos ételek, amik egyáltalán nem adhatóak macskáknak, ezek közé olyanok tartoznak, mint pl. a csokoládé, a hagymafélék, a diófélék és a zsíros ételek.