A Saloma-híd

Kuala Lumpur egyik legkedveltebb és leghálásabb fotótémája a 2020 februárjában megnyílt, és esténként pompás színekben tündöklő Saloma-híd. A gyalogosok és kerékpárosok számára készült átjáró a Klang-folyón és a hatsávos Ampang–Kuala Lumpur autópályán ível keresztül.

A mérnöki csodának is beillő modern híd – melynek maláj neve Pintasan Saloma – északnyugatról Kampong Bharut (Lorong Raja Muda Musa 3) köti össze a délkeleti oldalon található KLCC-vel (Jalan Saloma), vagyis a Kuala Lumpur városközponttal, és azon belül a híres Petronas ikertornyokkal. A híd tervezésekor az egyik legfontosabb szempont a Petronas-tornyokra nyíló festői panoráma, fotózás szempontjából ideális rálátás volt. A híd amellett, hogy így a főváros egyik új turisztikai vonzereje lett, régi hiányosságot is pótolt, a két városrész összekötésével lerövidítette az utat Kampung Baruból KLCC-be: a korábbi több, mint 30 perc helyett immár kevesebb, mint 10 perc alatt lehet elérni egyik negyedből a másikba. 

Az építészetileg a Sireh Junjung (az egység szimbólumaként az esküvőkön szokásos bétel diólevél elrendezés) formáját idéző átjáró formája a két, egymással összekötött városrész egységét, illetve a múlt és a jövő kapcsolatát is szimbolizálja. A 3 méter széles hidat a VERITAS Design Group tervezte (Farah Yusof építész tervei alapján), építése két évig tartott, és a projekt teljes megvalósítása 31 millió MR-be került. A híd teljes területe 370 négyzetméter, a különleges építészeti megoldású, acélrács szerkezetű, üvegpanelekkel ellátott hídtest pedig 69 méter hosszú. A színpompás éjszakai megvilágításról LED-lámpák százai gondoskodnak. A híd, melynek hátterében a KLCC futurisztikus épületei magasodnak, ennek köszönhetően igazi fotótéma lett. Így nem meglepő módon a Saloma-hídról nyílik Kuala Lumpur éjszakai kivilágításának egyik legizgalmasabb panorámája, mely 2021. október 23-án a magyar 1956-os forradalom tiszteletére piros-fehér-zöld kivilágítást kapott.

A híd egyik oldalát egy rámpán keresztül, míg másik oldalát lépcsőkön és lifttel lehet megközelíteni. Az átjáró megépítésének szükségességét a Kampong Bharu Development Corporation (PKB – Kampong Bharu Fejlesztési Társaság) szorgalmazta, az építkezés során pedig úgy építették át a Jalan Salomát, hogy az helyet adjon egy kisebb térnek, köztéri bútorokkal kísért néhány szélesebb sétaútnak, illetve egy a hídra vezető megemelt sétánynak, vagy rámpának. A rámpa itt az 1819-ben alapított Jalan Ampang muszlim temető felett vezet át. Itt nyugszik a híres maláj színész, rendező, énekes és dalszerző, Tan Sri Datuk Amar P. Ramlee, valamint felesége, Puan Sri Datin Amar Salmah Ismail (művésznevén Saloma), akiről magát a hidat is elnevezték. Rajtuk kívül többek között P. Ramlee fiát, Nasir P. Ramleet, az első maláj orvosnőt, Tan Sri Dr. Salma Ismailt, vagy éppen Tun Abdul Malek Yusufot is itt temették el, aki Melaka állam második kormányzója (Yang di-Pertua Negeri) volt.

A híd túlsó oldalán, a pálmafák között megbújó kis házairól ismert régi városrész, a Kampong Bharu is érdemes a látogatásra, hiszen ennek a negyednek messze földön híres éttermei, illetve egy éjszakai piaca is van, ahol feltétlenül érdemes a malajziai street food-ot megkóstolni. Ez az éjszakai piac csak szombatonként, este 18 és hajnali egy óra között tart nyitva. Kampong Bharut 1899-ben alapították Selangor akkori szultánjának, Alaeddin Szulejmán Shah szultánnak a támogatásával, és azzal a céllal, hogy az itt élő malájok megőrizhessék falusi életmódjukat, így egyfajta maláj enklávéként működik Kuala Lumpur központjában, ugyanakkor városképét tekintve éles ellentétben áll a Klang-folyó túloldalán kiépült modern KLCC városrésszel. Emellett ez Kuala Lumpur egyik legértékesebb földterülete is, mely a becslések szerint akár 1,4 milliárd dollárt is érhet. A Kampong Bharu területén számos régi, tradicionális maláj házat is megfigyelhetünk, melyek szép példái a hagyományos maláj építészetnek.

A Saloma-hidat helyi idő szerint 19 órakor szokták kivilágítani, így a látogatás legideálisabb időpontja (amennyiben nem esik az eső) az esti órák körül van, azonban egyben ez a legzsúfoltabb időpont is. Napközben – amikor nincs kivilágítva – sokkal kevésbé látogatott helyszín. Sajnos azonban az utóbbi időben meghibásodott LED-lámpákat nem sűrűn cserélik, így a kivilágított híd látképben már jó néhány „foghíj” is megfigyelhető, ráadásul az esti kivilágítás menete is elég rapszodikus, egyik nap percenként változik a kivilágítás színösszeállítása, másnap akár egy órát is kell várni az újabb színre, vagy formára (az egyik leglátványosabb kivilágítás a maláj zászló képe).