A penangi úszó mecset
A penangi úszó mecset
Penang számos érdekes kegyhellyel büszkélkedik, legyen szó bármelyik, az országban megtalálható vallásról is. Némelyik templom építészeti stílusával hívja fel magára a figyelmet, máshol különös állatok leltek menedéket, vagy éppen izgalmas legenda kapcsolódik az épülethez. A muszlim imahelyek egyik legszebb példája is itt található, ez pedig a penangi úszó mecset, a Masjid Terapung Pulau Pinang.
A George Town külvárosában, Tanjung Bungah strandszakaszán, az öbölben található mecset földrajzi elhelyezkedésére utalva kapta másik nevét, a Masjid Terapung Tanjung Bungah-t, (Tanjung Bungah Úszó Mecset). A sziget muszlim lakossága pedig igen büszke a 2007-ben megnyílt, festői látványt nyújtó imaházra, jóllehet nem ez az ország legelső úszó mecsete, hiszen a Kuala Terengganuban található, 1993-95 között vízre épült Tengku Tengah Zaharah mecset jó pár évvel megelőzte. Igaz, ez a mecset még nem a tengerre, hanem a Kuala Ibai folyó torkolata közelében, a Kuala Ibai lagúna vizére épült, míg a penangi úszó mecset már a Melakka-szoros vizére. Persze a hangzatos elnevezés ellenére ezek az épületek nem úsznak, hiszen – bár vízre épültek – erős cölöplábakon állnak, magasabb vízállás esetén azonban optikailag olyan hatást nyújtanak, mintha a vízfelszínen lebegnének.
Tanjung Bungah-ban persze nem ez volt a legelső mecset; a Masjid Terapung Pulau Pinang helyén (igaz, ekkor még a szárazföldön) 1967-ben épült a legelső muszlim imaház, mely alig pár száz hívet tudott csak befogadni. Ezt az épületet 1977-ben ötszáz fősre bővítették, azonban a város muszlim lakosságának növekedésével hamarosan ismét szűknek bizonyult az épület, ráadásul a 2004-es nagy cunami komolyan meg is rongálta a mecset szerkezetét. Ekkor született meg az a javaslat, hogy a teljesen újjáépülő, és a korábbinál sokkal nagyobb Masjid Terapung Pulau Pinang immár a tengerre épüljön. A 15 millió MR-be kerülő építkezés 2003-ban kezdődött, s nem egészen két év alatt fel is épült a festői látképet kínáló úszó mecset. Hivatalosan azonban csak 2007. március 16-án nyitotta meg kapuit a hívek előtt. A megnyitó ünnepségen jelen volt az ötödik malajziai miniszterelnök, Datuk Seri Abdullah Ahmad Badawi is.
Az 1295 négyzetméter alapterületen 1500 hívőt is befogadni képes épület stílusában a helyi és a közel-keleti, főleg mór és oszmán török jellegzetességeket vegyíti. Az épületben egy fő imaterem, egy nők számára fenntartott imaterem, ruhatár, illetve egyéb helyiségek is megtalálhatók, illetve négy sarkában egy-egy pavilon, ahonnan a kilátásban lehet gyönyörködni. A mecsetben természetesen nem csak imádkozni lehet, az épület szinte minden nap más és más vallási programnak is otthont ad: tajwid-ot (’ékesszólás’, a Korán szövegei kiejtésének tudománya), hadísz-magyarázatokat, fardu ain-t (kötelező tudományok) és más, az iszlámmal kapcsolatos tudást lehet elsajátítani az ország elismert vallástanítóitól. Az épület mellett egyetlen, hét emelet magas minaret magasodik, mely jellegében a casablancai II. Hassan mecset tornyára emlékeztet modernebb kialakításban.
A mecset teraszáról lélegzetelállító panoráma nyílik a tengerre, mely főleg naplemente idején igazán látványos. A mecsetbe nem muszlim hitűek is beléphetnek, a belépés ingyenes.
A penangi úszó mecset az utóbbi években új színt kapott: míg falait fehérre mázolták, a kupolák kék színben tündökölnek.
