Time Tunnel Múzeum, Cameron Highlands

Bár Cameron Highlands nem büszkélkedik számottevően hosszú történelemmel, hiszen először 1885-ben járt arra a régió feltérképezője, William Cameron, így szigorúan számolva is csupán 135 év telt el azóta, az első telepesek pedig még később, az 1920-as években érkeztek meg a felföldre. Mégis, Cameron Highlands már egy „történeti múzeummal” is várja az érdeklődő turistákat, ahová belépve mintha az ember visszarepülne a XX. század első felébe, derekára.

A Brinchang és Tanah Rata között, a Kok Lim Eperfarm épületének alagsorában található Time Tunnel Museum, vagyis Időalagút Múzeum igazán plasztikus elnevezés a Cameron Highlands rövidke, de annál látványosabb történelmének bemutatására: ide belépve valóban egy időutazásnak tűnik az elénk táruló látvány. Mintha egy szempillantás alatt az 1930-40-es években termettünk volna. A falakat korabeli poszterek, lemez- és filmborítók díszítik, rajtuk a XX. század ikonikus színészeivel és zenészeivel, tovább lépve korabeli konyhabútorok sorakoznak, polcaikon pedáns rendben az ódon edények, tányérok, 70-80 éves címkékkel ellátott kakaós dobozok, üdítős üvegek. De találunk itt pin-up lányokkal reklámozott narancsleves plakátot is, míg a kisasztalon úgy láthatók a kávéscsészék, mintha csak most álltak volna fel onnan a vendégek. Vannak itt régi televíziók, gramofonok, vasalók, tűzhelyek, sőt, ékszerek is. Még a levegőben is az a jellegzetes régiség szag érződik, de mégsem kellemetlenül, sokkal inkább azt fejezi ki, hogy itt a régi tárgyaknak értéke van. A Time Tunnel Múzeum Malajzia első, eredeti emléktárgyakból összeállított gyűjteménye. 

A 2007-ben megnyílt múzeum ötlete egy 45 éves lelkes gyűjtő, See Kok Shan fejéből pattant ki, akinek meggyőződése, hogy a régi tárgyak bizony aranyat érnek (pompás kifejezés erre az angol ’old but gold’). See maga is tősgyökeres Cameron Highlands-i lakos, így – bár a 4000 darabos gyűjteményhez sok kiállítási anyagot vásárolt – számos saját relikviával is rendelkezik, ezek közül felbecsülhetetlen értékkel bírnak a korabeli fényképek, melyekből sok olyan is van, ami egy bizonyos helyszínt ábrázol más-más időpontokban, így lehetőséget nyújtanak az összehasonlításra. Az egyik fotó a Tanah Rataban található szép, régi katolikus iskolát ábrázolja, mely az 50-es években brit katonai kórházként szolgált azoknak a katonatiszteknek, akik a maláj síkvidék maláriája elől menekültek Cameron Highlands egészségesebb levegőjű vidékére. Egy bekeretezett, kézzel írt feljegyzés szerint azonban az épület 1935-41 között, a japán megszállás előtt bentlakásos iskolaként működött európai gyerekek számára. A gyűjtemény anyagát nyolc külön tematikájú galériában mutatják be, melyek segítségével az ember bepillantást kaphat a háború előtti Cameron Highlands életébe.

Az egyik galéria az itt élő őslakos Orang Asli nép egykori mindennapjait mutatja be (mely mára már nagyon megváltozott), megismerkedhetünk az általuk használt szerszámokkal, kézműves termékekkel, életmódjukkal, használati eszközeikkel. De találunk itt fodrász, illetve borbély szalont is az ötvenes évekből, ahol komoly gyűjteményt lehet megcsodálni borotvákból, ollókból, tükrökből, hajcsavarókból, hajlakkokból, hajszárítókból és fésűkből, valamint egy több mint 50 éves fodrászszéket. A falakon különböző frizurákat ábrázoló plakátok láthatók, melyek a vendég és a fodrász dolgát könnyítették meg, ha a betérő nem tudta eldönteni, milyen stílusú hajat szeretne. Van aztán egy gyereksarok is, ahol az 50-es évek kisiskolásainak mindennapjait bemutató tárlat látható, iskolai egyenruhákkal, bútorokkal, abakuszokkal, játékokkal, töltőtollakkal, radírokkal, ceruzahegyezőkkel, vonalzókkal, tankönyvekkel, és más iskolai apróságokkal. Egy korabeli kávézót (kopitiam) is megismerhetünk az egyik galériában, ahol pénztáros pult, székek, asztalok, hamutartók, kávéskészletek, üdítőitalok láthatók, miközben a háttérben nosztalgikus zene szól. Érdekesség, hogy az itt látható italok ma már nincsenek forgalomban.    

A múzeum egyik legérdekesebb galériája kétség kívül a Jim Thompson sarok, amelyet annak az amerikai üzletembernek szenteltek, aki 61 éves korában, 1967. március 26-án Cameron Highlands-en tűnt el nyomtalanul egy vasárnapi séta során. Thompson élete legalább annyira különleges volt, mint amennyire rejtélyes az eltűnése. A Delaware-i születésű férfi a második világháborúban kém volt, majd az 1950-60-as években részt vett a thai selyemipar újjáélesztésében. Ismert volt hatalmas, délkelet-ázsiai művészeti gyűjteményéről is, mely ma Bangkokban, a Jim Thompson Házban látható. Eltűnése után több mint ötszázan keresték a rendőrségtől és katonaságtól kezdve Orang Asli nyomkövetőkig, de nem derült ki, hogy mi lett vele. A tizenegy napos kutatás során egyetlen nyomra sem bukkant senki. Spekulációk születtek arról, hogy elrabolták (bár váltságdíjat soha senki nem kért érte), hogy megölték (bár a holtteste soha nem került elő), sőt arról is, hogy önként tűnt el egy titkos megbízatás miatt, hogy a vietnami háború befejezésére találjon megoldást, illetve, hogy az üzleti riválisai tették el láb alól (bár e két utóbbi lehetőségre semmiféle bizonyíték nem merült fel). A kiállítás anyagának nagy része Thompson személyes tárgyaiból került ki. 

Egy másik galéria Cameron Highlands történelmi eseményeit, múltját vonultatja fel kronologikus sorrendben, kezdve William Cameron 1885-ös felfedezésétől egészen a vidék 1920-30-as évekbeli üdülővárossá való alakulásáig. Egy külön részt szenteltek a Malajzia történetében 1948-60 közé tehető Maláj vész, vagy Anti-Brit Nemzeti Felszabadítási Háború elnevezésű gerillaháború korszakának is, melyet korabeli fotókról, plakátokról ismerhet meg az érdeklődő. Ugyanakkor az e korszakból fennmaradt fekete-fehér Cameron-felföldi képek egyfajta idilli nosztalgiát tükröznek, így teljesen érthető azoknak a maláj és szingapúri látogatóknak az elérzékenyülése, akik ekkoriban születtek, vagy élték fiatal korukat. Külön kollekció mutatja be a XX. század derekának ismert reklámanyagait, logókkal ellátott plakátjait kezdve a különböző sör- és cigarettamárkáktól egészen az üdítő-, és forró italokig. De még olyan szekcióra is bukkanhatunk itt, amire álmunkban sem gondolnánk; ilyen például a mozgó élelmiszerárus, ahol egy biciklire szerelt valóságos tészta-kifőzdét fedezhetünk fel, rajta mindenféle edényekkel és fűszerekkel.

A Time Tunnel Múzeum – ahol engedélyezett a fotózás – naponta 9.00 és 18.00 óra között tart nyitva. A belépő felnőtteknek 6, gyerekeknek 4 MR.