Szerecsendió (Myristica fragrans)

Hasonló ízt még sosem éreztem, a finom és a furcsa között van valahol, de nem rossz és tényleg felfrissít. Azóta a juice a mindennapjaim része, ami keverve más gyümölcslevekkel is zseniális. Szerintem. Bár volt barátom, aki lelkes biztatásomra kért egy adag szerecsendió levet, amit aztán majdnem rám borított azzal, hogy ennél undorítóbbat még sosem ivott. Megosztó ital.

Aztán a szigeten autózva többször láttam, hogy van egy nagy kapu, Nutmeg Factory felirattal. Az interneten nem olvastam túl sok jót róla, max. olyan kommenteket, hogy nem is gyár, meg kicsi is. Valahogy úgy alakult, hogy kb. 3 év után jutottam el oda, hogy saját tapasztalatokat szerezzek. Magát a gyárat a sziget közepén találjuk, de sajnos még mindig zárva van, egyedül a fákat, illetve a kis boltot lehet meglátogatni. Az eladó hölgy rendkívül segítőkész, nem sajnálja az idejét, hogy bemutassa a termékeit.

Annyira lelkesen magyarázott, hogy be is vásároltam. (Sosem kentem szerecsendió balzsamot szúnyog csípésre! Most várom, hogy kipróbálhassam … de azt mondják, a legjobb kence, ha már megtörtént a baj.)

Ez egy családi vállalkozás, de talán a legnagyobb szerecsendió termesztő és feldolgozó Penangban (és valószínűleg Malajziában). A gazdaságot 1953-ban alapították, amikor a tulajdonos, Chang Kun Mim otthagyta az iskolát, hogy segítsen apjának új vállalkozásában. Ami kezdetben csak egy farm volt, végül gyárrá nőtte ki magát, amikor is az egyik évben Chang egy bőtermésű szerecsendió hozammal és kevés vásárlóval találta magát. Ahelyett, hogy fillérekért eladta volna a termést, úgy döntött, hogy megalkotja saját szerecsendió-termékeit. Ha nem várunk egy hatalmas gyárépületet gyártósorokkal, akkor egy igazán kellemes programban lehet részünk. Abban egyet kell értenem a negatív kritikákkal, hogy a gyár szó picit megtévesztő, de ennyi férjen bele.

Én még nem voltam ehhez hasonló helyen, szerintem már ezért is megéri idelátogatni. Az biztos, hogy ezentúl messziről is megismerem a szerecsendió fáját.

A Myristica fragrans egy rendkívül ismert és keresett fűszernövény, amelyet a világ számos pontján termesztenek, és széles körben felhasználja az élelmiszeripar és a hagyományos orvoslás egyaránt. A szerecsendió főként terpéneket és fenilpropéneket tartalmaz, de kémiai összetételét nagyban befolyásolják a termesztési körülmények. A szerecsendió számos ipari művelet elengedhetetlen adalékanyaga, kezdve az élelmiszeripartól a kozmetikai iparig. A belőle gyártott gyógykészítmények szintén kedveltek antioxidáns és antimikrobiális tulajdonságainak köszönhetően (Naeem et al. 2016).

Számos tanulmány igazolta, hogy a szerecsendió hatásos a vérnyomás karbantartására, gyomorbántalmakra, elősegíti a szervezet méregtelenítését és jótékony hatással van az agyi funkciókra is. Tápanyagok tekintetében a szerecsendió szénhidrátokban, fehérjékben és étkezési rostokban gazdag. Fellelhetőek benne olyan, a szervezet számára hasznos anyagok is, mint az A-, C- és E-vitamin. Mindezek mellett tartalmaz még elektrolitokat (nátrium és kálium), ásványi anyagokat (kalcium, vas, réz, magnézium, manganáz, cink és foszfor) és olyan növényi anyagokat, mint a β-karotin és β-kriptoxantin. Mindezen sajátosságai teszik a Myristica fragrans-t az ipari termékek egyik népszerű alapanyagává (Agbogidi és Azagbaekwe 2013).

Taxonómia

A szerecsendió (Myristica fragrans) egy örökzöld növény, amely az Ázsiában, Afrikában, Csendes-óceáni-szigeteken és Amerikában őshonos, virágzó növényeket összefogó Myristicaceae családba sorolható, amelybe 17 nemzetség és 370 faj tartozik. Ezek közül 4 nemzetség és 15 faj található India területein, míg a maláj régióban a Myristica nemzetség 120 fajával képviseli magát (Koperuncholan 2011). A Myristica nemzetség feltételezhetően Új-Guineából ered, innen terjedt azután el, miközben több termesztett fajtája alakult ki. Malajzia a keleti szerecsendió (East Indian Nutmeg) fő termelője. A Myristica fragrans Houtt. azonban Indonéziából származik, elterjedését főként az ember általi termesztésnek köszönheti (‎H. Veenman 1966). A fűszerkitermeléshez leginkább alkalmazott faj a Myristica fragrans, de mellette számos más fajt is termesztenek a trópusi régiókban, mint a M. malabarica (India), a M. argentea és a M. fatua. Habár megjelenésük hasonló az M. fragranshoz, ízük kevésbé intenzív (Naeem et al. 2016).

Elterjedése

Bár a szerecsendió a meleg klímát kedveli, a kifejezetten száraz évszakot nem bírja, ezért termesztéséhez meleg, de párás körülmények szükségesek. A fagyra is rendkívül érzékeny. Főként a homokos, agyagos termőtalajokat kedveli. Termesztése széles körben elterjedt főként Kínában, Indonéziában. Tajvanban, Malajziában, Indiában, Dél-Amerikában és Sri Lankán (Naeem et al. 2016).

A világ éves szerecsendió termelése 10–12 ezer tonnára tehető, míg a kereslet körülbelül 9 tonnára becsülhető, melyből Grenada a 20%-át, míg Indonézia a 75%-át adja mindezeknek.

A szerecsendió megjelenése, morfológiai sajátosságai

A Myristica fragrans főként a tengerszint feletti 1300 m-es magasságban fejlődik megfelelően. A szerecsendió meleg és párás, trópusi klímát kedvelő növény. Az általános napi hőmérséklet a megfelelő növekedéshez 22–34 ºC közé tehető, azonban a növény képes elviselni a 12–38 ºC közötti hőmérséklet-változást is. A szerecsendió talajigényeit tekintve kedveli a magas szervesanyag-tartalmú talajokat, melynek pH-értéke 6.5–7.5 közötti. Optimális növekedését 2000–3500 mm csapadék mellett figyelhetjük meg (Naeem et al. 2016). 

A szerecsendió fa körülbelül 12 m magasra nő, és 6 éves kora körül válik termővé. Az érési folyamat során a szerecsendió gyümölcse sárgássá válik, majd felnyílik, hogy elszórja a fényesen sötét barna színű magját, amelyet vöröses magház vesz körül (Abdullah, Ch’ng és Lim 2010).A fa ágai örvösen elágaznak. A levélnyelek hossza elérheti az akár 1,5 cm-t is, levelei átellenes elrendeződést mutatnak. A levéllemez fényes és sötétzöld, míg fonákja fénytelen, alakjuk elliptikus. Kétlaki fa, melynek termős virágai csomókban, míg a porzós virágai kisebb fürtökben láthatók a fán. Gyümölcse, mely érés során sárgásbarnává válik, kerek, csonthéjas, bő terméshúsú, melyben egyetlen kemény, fehéres színű mag található, melyet élénk, vörös színű magköpeny vesz körül (amit szerecsendió virág néven árusítanak). A magbélben vörösesbarna erek futnak keresztül, amelyek olajban gazdagok. A fának erős, sajátos illata és fűszeres aromája van.

A fiatal csemeték gondozása egyszerű. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a szerecsendió körüli talajfelszínen ne nőjön más növény, vagy azt időben el kell távolítani, mielőtt a gyökerek között kompetíció alakul ki a víz felvételéért. Gyökérzete főgyökérből és a hozzá kapcsolódó mellékgyökerek hálózatából áll, amely rendkívül kiterjedt része ennek az örökzöld fának (H. Veenman 1966).

A szerecsendió magját főként az abban megtalálható olajok kinyerésére használják. Az olajok a mag 30–55%-át teszik ki, míg a maradék 45–60%-át főként az olyan szilárd anyagok adják, mint a cellulóz. A magból kétféle típusú olajat nyernek ki: az egyik az esszenciális olaj, amely a magban 5–15%-ban van jelen; a másik az ún. fixált olaj vagy másik nevén a szerecsendió vaj, amely a mag 24–40%-át teszi ki (Abdullah, Ch’ng és Lim 2010).

A magok fizikai sajátosságainak megismerése, mint a méret, alak, tömeg, felszíni terület, denzitás, rendkívül fontos információkkal szolgálnak a magok kezeléséhez, feldolgozásához és a tárolásához szükséges berendezések tervezéséhez. A szerecsendió magok szüretelése és feldolgozása Malajziában jelenleg is manuálisan történik, amely rendkívül lassú és nagy fizikai igénybevételt jelentő munka (Abdullah, Ch’ng és Lim 2010).

E kétlaki növényt mind ivarosan, mind ivartalanul szaporítják. A magról nőtt növények 50%-a nem képes reprodukcióra. Mivel nincs megbízható módszer a növény nemének meghatározására a 6–8 éves kor között bekövetkező első virágzás előtt, ezért az ivaros szaporítása főként epikotil oltással történik, aminek 35–40% közötti sikerességi rátája sajnos elég alacsony (Agbogidi és Azagbaekwe 2013).

A hímivarú fák esetében egyszerre több, eltérő fejlődési állapotban lévő virág megjelenése jellemző, míg a női ivarú fa esetében általában néhány virág jelenik meg. Mivel a termős virágok axilláris (levél hónalji) elhelyezkedésűek, a porzós virágok pedig bugákba rendeződnek, így a különbség a két eltérő ivarú növény között igen szembetűnő. A beporzást éjjeli lepkék végzik. Számos női ivarú virág hullik le a szerecsendió fáról, egyes vizsgálatok szerint Új-Guineában ez mintegy 50% is lehet. Az, hogy ez a beporzás következménye lenne vagy más oka van, nem ismert. Azt azonban megfigyelték, hogy mesterséges beporzás után ez az arány még magasabb; 20 virágból 19 biztosan lehullik a virágzás utáni néhány napban, míg a maradék az elkövetkező 3 hónapban. A fán maradó, beporzott virágból 9 hónap alatt fejlődik ki a gyümölcs, azonban minél több a termés a fán, ez annál hosszabb időt vesz igénybe ( H. Veenman 1966).

A szerecsendió magjának összetétele

 Mint már említettem, a szerecsendió rendkívül gazdag tápanyagban, nagy mennyiségben tartalmaz szénhidrátot, fehérjét és étkezési rostot. Természetesen a szervezet számára hasznos vitaminok, elektrolitok, ásványi anyagok is megtalálhatóak benne. Mindemellett illékony olajokat (6–16%), keményítőt (4–24%) és pektint (0,6%) is tartalmaz. Illatát és terápiás hatásait főként az illóolajainak köszönheti. A szerecsendió olaja színtelen vagy opálos sárga folyadék, melynek legfőbb alkotói a β–pinén és β–kamfén. A növényből készült szerecsendió gyomorkeserű igen gazdag aromás zsírokban, így az ételkészítés egyik gyakran alkalmazott alapanyaga (Agbogidi és Azagbaekwe 2013).

Rokonfajok bemutatása

Indiában endemikus faj a Myristica malabarica, melynek íze eltér a M. fragranstól. Előfordul, hogy a szerecsendió fűszerként való hamisításához használják. Széles körben elterjedt elnevezése a Malabar vagy a Bombay szerecsendió. A növény 15–25 méter magasra is megnőhet. Főként erdős területeken fordul elő 800 méter tengerszint feletti magasságig. Törzse vaskos, szürkésfekete színű. Virágzási és termési időszaka februártól augusztusig tart (Chelladurai et al. 2017). Számos kémiai anyagot izoláltak belőle sikeresen (malabaricanal, izoflavonok). A népi gyógyászat főként fekélyek kezelésére; szedatív, antimikrobiális és anti-inflammatórikus szerként alkalmazza. 

Pápua Új-Guinea Fakfak tartományában egyaránt elterjedtek a Myristica argentea Warb. vadon növő és termesztett egyedei. Főként homokos-agyagos talajú elsődleges erdőkben gyakori, 250 m tengerszint feletti magasságig. A kifejlett fa 5–20 m magas, de elérheti az akár 40 m-t is. Elterjedését főként a magokkal táplálkozó madaraknak köszönheti. Ennek a fajnak a termőképessége alacsony (122–175 kg/ha). Évente 300–4000 gyümölcsöt szüretelnek egy-egy fáról, azonban a helyi önkormányzatok törekednek a termelés növelésére és új ültetvények kialakítására (Wahyuni és Bermawie 2020). Ezt a fajt is előszeretettel használják fel az illatos szerecsendió hamisítására.

A szerecsendió felhasználása

A szerecsendió kínálta felhasználási lehetőségek széles skálán mozognak a kulináris élvezetektől egészen a gyógyászatig. Fűszerként számos étel esetében alkalmazzák, levesek, zöldségek és húsok ízesítésére egyaránt. A szerecsendió esszenciális olaját lágyítószerek, oldószerek, illatszerek gyártásánál egyaránt felhasználják. A szerecsendió számos olyan kémiai anyagot tartalmaz, amelyek antioxidáns és betegség megelőző hatással bírnak. A fűszeres diókban az olaj trimirisztin és esszenciális illékony formában kötött, amely a szerecsendió édeskés ízét adja. Ezen aktív anyagokat számos gyógyászati célra alkalmazzák, például a népi gyógyászat antidepresszánsként, antifungális, emésztési panaszokra alkalmas szerként és afrodiziátumként egyaránt felhasználja. A kínai és indiai kultúrában ősidők óta alkalmazzák a szerecsendiót és annak olaját az emésztőrendszerrel és idegrendszerrel kapcsolatos betegségek kezelésére. A fűszer elemicin és miriszticin nevű anyagai stimuláló hatással bírnak, ezáltal képesek az idegrendszerre nyugtató hatást kifejteni. Olaját a lokális masszázs során is felhasználják reumatikus és izomfájdalom enyhítésére (Naeem et al. 2016).

Gyógyászati felhasználás

a) Antioxidáns aktivitás

A szerecsendió ß-kariofillinben és eugenolban gazdag, amely antioxidáns hatást kölcsönöz ennek a fűszernek. Az eugenol hatása főként abban nyilvánul meg, hogy serkenti a szuperoxid-dizmutáz, kataláz, glüköz-6-foszfát dehirdogenáz, glutation peroxidáz és glutamin transzferáz enzimek működését, melyek a káros szabadgyökök és reaktív oxigénformák (ROS) eliminálásáért felelősek (Naeem et al. 2016).

b) Immunmoduláló és radioprotektív aktivitások

A friss szerecsendióban jelenlévő lignan immunmoduláló sajátosságokkal és a sugárzással szembeni protektív hatással rendelkezik. Az emlősök splenocita sejtjei (lépben megtalálható specifikus fehérvérsejtek) a poliklonális T-sejtek ConA kibocsátásra válaszul proliferációba kezdenek. Mindezt a folyamatot gátolja a lignan, amely a sejtciklus G1 fázisában növeli az apoptózist. A lignan által indukált sejthalál emelkedése dózisfüggőnek mutatkozik. A splenocitákat a lignan megvédi a sugárzással szemben, és nem fejt ki citotoxikus hatást a limfocitákra. Másrészről, splenociták esetében, a sugárzás indukálta DNS-károsodásokat a DNS-fragmentáció csökkentésével gátolja (Naeem et al. 2016).

c) Antimikrobiális aktivitás

Az esszenciális olajok és különböző extraktumok más növények esetében is jelentős antimikrobiális hatást mutatnak különböző gombákkal és baktériumokkal szemben is. A szerecsendió kloroformos extraktumáról már igazolták, hogy antibakteriális hatással bír mind Gram-pozitív, mind Gram-negatív baktériumok esetében. A kutatási eredmények alapján ezen hatásért főként a szerecsendió magjából izolálható mirisztinsav és trimirisztin felelősek. Kutatók három olyan lignant is izoláltak (mezo-dihidroguaiarétsav, nektandrin-B és eryhtro-austrobailignan-6) a mag metanolos extraktumából, amelyek antifungális aktivitással rendelkeznek (Naeem et al. 2016).

d) Antikarcinogén és hepatoprotektív aktivitás

A szerecsendió teljes extraktuma aktiválja az ún. AMP-aktivált proteinkináz enzimet, amely számos terápiás kezelés potenciális targetje; ezáltal képes az olyan metabolikus szindrómák kezelésére, mint a II. típusú diabétesz és elhízás. Ezen extraktumból hét összetevő izolálható, amelyek aktivitásuknak köszönhetően hozzájárulnak a kimutatott hatáshoz. A szerecsendiót és a benne található aktív anyagokat természetesen más metabolikus rendellenességek kezelésére irányuló hatóanyagok kutatásában is alkalmazzák (Naeem et al. 2016).

e) Koleszterin csökkentő hatás

Az M. fragransból készült etanolos kivonat koleszterincsökkentő hatást mutatott albínó nyulakkal végzett kísérletekben. Amennyiben az állatok 500 mg/kg dózisban kaptak 60 napon keresztül az extraktumból, akkor a lipoprotein lipidek szintje szignifikánsan csökkent náluk. A magas koleszterinszintű állatoknál végzett kísérletek során a szérum koleszterin és az LDL-koleszterin szintje 69%, illetve 76,3%-kal csökkent, valamint alacsonyabb koleszterin/foszfolipid arány volt megfigyelhető. Mindezen hatások hozzájárulnak a máj, a szív- és érrendszer egészséges állapotának fenntartásához (Jaiswal et al. 2009).

f) Antidepresszáns aktivitás

Az M. fragransból kivont n-hexán antidepresszáns hatással bír, melyet egerekkel végzett kísérletekben igazoltak. Mindössze 10 mg/kg dózis esetében már jól látható a depresszió tüneteként tapasztalható immobilitás csökkenése a kontrollcsoport egyedeihez képest. Mindezen hatás feltehetően az adrenerg, dopaminerg és szerotonerg rendszereken keresztül érvényesül (Jaiswal et al. 2009).

g) Memória támogató aktivitás

Több olyan kísérletet végeztek egereknél, amelyekben a mag anyagainak a tanulási képességekre és a memóriára való hatását vizsgálták. Az n-hexán kivonat legalacsonyabb, 5 mg/kg dózisban 3 napig alkalmazva jelentősen növelte mind a fiatal, mind az idős egerek tanulási képességeit és memória kapacitását. Mindez feltételezhetően több kifejtett hatás kombinációjának eredménye, mint az antioxidáns, anti-inflammatórikus vagy feltételezhetően a prokolinerg hatások (Jaiswal et al. 2009).

Habár a szerecsendió számos egészségügyi problémánál hatékonynak bizonyult, az ajánlott maximális napi mennyisége 30 g (körülbelül 6 teáskanálnyi). Túlzott fogyasztás esetén toxikus hatást fejthet ki és súlyos egészségügyi károsodást okozhat (Agbogidi and Azagbaekwe 2013).

A szerecsendió, mint inszekticid

Az M. fragrans magok inszekticid hatását a német csótánnyal (Blattella germanica) és egyéb csótányfajokkal végzett kutatások igazolták. Rovarölő képessége a magban található, erősen toxikus miriszticinnek köszönhető. A szerecsendió esszenciális olaja inszekticid aktivitást mutat a Lycoriella ingenua (gombaszúnyogféle) és a tehénborsó-zsizsik (Callosobruchus chinensis) lárváival szemben is (Jaiswal et al. 2009).

Puhatestűekkel szembeni hatás

Az M. fragrans magja és magháza egyaránt hatásos a Lymnaea acuminata-val szemben is. Ezek az édesvízi csigák a Fasciola hepatica és F. gigantica májmételyek köztes gazdái, amelyek az Észak-Indiában élő bivalypopulációnál előforduló faszcioliázis 94%-ában felelősek. A szerecsendióból és a magköpenyből kinyerhető puhatestű irtó hatóanyagok kloroformban, acetonban és alkoholban oldódnak, azonban nem nyerhetőek ki szén-tetraklorid és éter segítségével. Az L. acuminata esetében a magköpenyből készített por nagyobb toxicitást mutat, mint a szerecsendióból készült őrlemény. Kísérletes bizonyítékokkal igazolták, hogy a puhatestűekkel szemben hatásos anyagok a trimirisztin és miriszticin. 96 óra kezelés esetében a miriszticin toxicitása mintegy 44%-kal magasabb, mint a trimirisztiné (Jaiswal et al. 2009).

A szerecsendió jelentősége Malajziában

A szerecsendió fogyasztása és a legkülönfélébb termékek gyártása főként Malajziához és Indonéziához kötődik. A szerecsendió egy szezonális gyümölcs ezeken a területeken. Lédús gyümölcsének íze édeskés és jellegzetesen fűszeres. Bár a szerecsendió nem a diófélékhez tartozik, fogyasztása az arra érzékenyek számára mégis lehetséges. Malajziában a szerecsendió gyümölcse a háztartások fontos kelléke, főként szezonális levesek, szószok, zöldséges ételek elkészítésénél, míg az élelmiszeriparban számos terméket állítanak belőle elő. Ilyen például a jam, juice, szirup, olaj és vaj. A szerecsendió olajának számos jótékony hatást tulajdonítanak, segíti a vesekő feloldódását és a húgyúti fertőzések megelőzését, feloldja a mentális stresszt, jó hatással van az emésztőrendszerre, növeli a vérkeringést, jótékony hatást fejt ki a keringési rendszerre, segíti a máj méregtelenítését és hatásos izomfájdalom esetén.

A szerecsendió az 1800-as évek elején jelent meg Penang területén, ahol termesztése azóta is folyik, mivel a hegyvidéki táj és a tenger közelsége egyedülálló környezetet biztosít ehhez. Az ültetvények hegyoldalra történő telepítésének köszönhetően a fák folyamatosan kitettek az állandóan változó, tenger felől fújó szélnek. A területen a szerecsendió ültetését más gyümölcsfákkal kombinálva végzik. Penangban a legnagyobb terméshozam a júliustól decemberig tartó időszakra jellemző.