A kínai holdújév 15 napja

A legismertebb a különféle hőstetteket véghez vivő Nü-va istennőről szóló mítosz. Egyik jelentős tette az ég kifoltozása, a másik, legfontosabb, hogy ő volt a világot megteremtő is. Úgy tartják, hogy az első hat napot az állatokkal, a hetedik napot az emberekkel, a nyolcadik napot pedig a gabona aratásával töltötte az istennő. Egyes kínai mitológiában a gazdagság istenéről beszélnek, aki szerencsét hoz az embereknek, míg másokban a konyha istenéről, aki a háztartásokat figyeli. 2022-ben a holdújév, a Tigris éve, ami február 1-jén kezdődik és 2023. január 21-én ér véget. 

Az ünneplés újév előestéjén – hasonlóan a keresztény szilveszterhez –, az első nappal kezdődik, amikor a családtagok összegyűlnek egy közös, nagy vacsorára, beszélgetésre, hogy aztán együtt koccintsanak az egész évben elvégzett kemény munkára és annak eredményeire. Egyes régiókban a családtagok egész éjjel ébren maradnak, hogy búcsút vegyenek az óévtől és köszöntsék az újév első napját, mivel úgy gondolják, hogy ez áldást hoz az idősekre és meghosszabbítja élettartamukat. Ahol engedélyezett, ott petárdafüzéreket gyújtanak meg éjjel 11 és 12 óra között. Több régióban a házasok piros zsebkendőket adnak a gyerekeknek, hogy tegyék a párnájuk alá, mivel úgy tartják, hogy szerencsét hoz a következő évben. 

Az első nap, mely köszönet az évnek/az év első reggele néven is ismert, a látogatásokról szól. Ezen a napon több millió ember kel útra, keresik fel ilyenkor családtagjaikat, kezdve először a legidősebbekkel. Sokan kora reggel templomokba mennek el, hogy elsőként gyújtsák meg füstölőjüket isteneiknek és istennőiknek, ezzel is tisztelegve előttük. Petárdák durrogtatása, sárkány- és oroszlántáncok, valamint különféle ünnepi rendezvények várnak mindenkit. A cél, hogy minél több zajt csapnak az emberek, hisz annál jobban sikerül elűzni a gonosz Nian szörnyeteget, aki szereti ijesztgetni az embereket az új év első napján. Ezen a napon tabunak számít a padló felsöprése vagy a szemetesek kiürítése, mert ez a szerencse elsöprését jelenti. Hagyománya van annak, hogy teával és édes finomságokkal, például cukrozott gyümölcsökkel fogadják a vendégeket, amelyek a következő év megédesítésére szolgálnak. Az édességeket és a gyümölcsöket kerek vagy nyolcszögletű tálcán tálalják – az összetartozásra emlékeztető forma miatt a tálcát leggyakrabban az „Összetartozás tálcájának” is nevezik. A húsfogyasztástól való tartózkodás az első napon megnöveli a hosszú élettartamot. Ezenkívül a vegetáriánus étel segít megtisztítani és kitisztítani a testet, valamint tiszteletben tartja a buddhista hagyományt, miszerint semmi élőt nem szabad megölni az újév első napján. Természetesen sok más családban ehelyett nagy lakomát rendeznek az újév első napjának megünneplésére. Nü-va legendájában ez a csirke születésnapja.

A második napon a házas asszonyok gyermekeikkel meglátogatják szüleiket, férjük családját, rokonaikat, mivel ennek a napnak a célja a családi kapcsolatok megújítása. Néhányan ünnepi vacsorával készülnek, elsősorban az üzletemberek, hogy jólétet kívánjanak az új évben. Nü-va legendájában ez a kutya születésnapja. Ilyenkor minden kutya jól lakik, és sokan ajándékoznak egymásnak kutyát ezen a napon. 

A harmadik nappal kapcsolatban, melyet Chigou napjának is szoktak nevezni, van egy mondás, miszerint ezen a napon könnyen vitába keverednek az emberek. Ezért inkább nem látogatnak meg másokat, otthon maradnak, hogy elkerüljék a veszekedést. Azok a családok, akiknek az elmúlt három évben közvetlen rokonuk hunyt el, nem járnak ismerősökhöz a halottak iránti tisztelet jeléül, ők a sírokat látogatják meg. Egy legenda szerint ez az a nap, amikor a patkányok összeházasodnak, ezért az emberek hagyjanak ajándékul rizst a konyhában és az erkélyen, és korán menjenek aludni, hogy ne zavarják a patkányokat. Cserébe a patkányok békén hagyják a családot a következő évben. A Nü-va legenda szerint ezen a napon van a disznó születésnapja. 

A negyedik nap a 3. nap folytatása, mely a konyha istenének tiszteletéről szól, aki egy legenda szerint 6–7 nappal az újév előtt visszatér a mennybe, hogy beszámoljon a családi állapotokról a Jáde császárnak, majd az új év negyedik napján tér vissza a családokhoz, hogy továbbra is vigyázzon rájuk. Az emberek ilyenkor ételt és bort vesznek elő, hogy üdvözöljék a konyha istenét, és balesetmentes konyhai tevékenykedést kívánjanak egymásnak. A Nü-va legendában ez a nap a bárány születésnapja. Ezen a napon folytatódik a megszokott üzleti élet, a vállalatok pedig ekkor tartanak ún. tavaszi vacsorát.

Az ötödik nap a gazdagság istenének a születésnapja, így a szerencsével van összefüggésben. Ismert olyan szokás, miszerint ezen a napon csak rövid ideig szabad elhagyni a házat, mert hátha a gazdagság istene meglátogatja a családot. Olyan hagyomány is létezik, ami szerint ez a nap az intelligencia, a tanulási képesség, a műveltség, az élet és a kapcsolat, továbbá az öt balszerencse megtörésének a napja. Az emberek ezen a napon korán kelnek, hogy kitakarítsák a házukat és petárdákat gyújtsanak, mindezt azért, hogy így mintegy „eldobják” az öt balszerencsét. Vannak, akik arra használják ezt a napot, hogy meglátogassák a barátaikat és az osztálytársaikat. Az ötödik nap az ünnepi zárva tartás utáni újrakezdés napja is. A Nü-va legendában ez az ökör születésnapja. 

Egyes régiók szerint a lakomának és az ünneplésnek a hatodik napra kell véget érnie, és az embereknek készen kell állniuk a munkába való visszatérésre. Néhányan a napot templomok, rokonok és barátok meglátogatására használják fel. Egy legenda szerint a fürdőszobák istene ekkor látogat el a házakba, hogy ellenőrizze a higiéniai állapotot, így az emberek ezt a napot a fürdőszobájuk tisztítására fordítják. Egy másik legenda szerint ez a nap a szegénység szellemének az elűzésének a napja. Az emberek általában kidobják a rongyos ruháikat és egyéb elhasznált holmikat, hogy elküldjék az istennel. Ennek a napnak az a célja, hogy eltűnjön a régi és helyette jöjjön valami új. Egyes vállalkozások és éttermek ekkor nyitnak ki hivatalosan az ünnepek után. A Nü-va legenda szerint ezen a napon van a ló születésnapja.

A hetedik nap hivatalos neve Renri, ez az a nap, amikor minden halandó egy évvel öregszik. Napjainkban a kínai újév szerves része lett, amikor a kínai emberek szerencsét hozó ételeket készítenek. Egyes régiók úgy ünneplik ezt a napot, hogy hétféle zöldséget kevernek egy levesbe, míg egyesek nyers halat esznek, hogy áldást kapjanak az üzletükben; mások tésztát esznek, hogy hosszú életük legyen, mint a tészta. A világos és tiszta idő ezen a napon békét és jólétet jelent a következő évben, míg a felhős és esős idő a betegségek és járványok évét jelenti. A Nü-va legenda szerint az ember születésnapja ez a nap, míg egyes régiókban mindenki születésnapjaként ünneplik. 

Egyesek szerint a nyolcadik napon, a befejezés napján kell végződnie az újévi fesztiválnak. Az embereknek pedig be kell fejezniük az újévből megmaradt ételek fogyasztását. Van olyan legenda, amely szerint az istenek és az istennők meglátogatják ilyenkor a világunkat, ezért rendezvényeket tartanak tiszteletükre. Egyes területeken ilyenkor az emberek visszaengedik kedvenceiket, pl. halakat és madarakat a természetes élőhelyeikre, hogy így is tiszteljék a természetet. Ez a nap a  Nü-va legendája szerint az öt gabona megjelenésének napja, valamint a köles születésnapja, amely az ókori Kínában fontos növény volt. 

A kilencedik nap Jáde császár, a Menny és Föld Ura születésnapja, akinek tiszteletére egész nap ünnepségeket tartanak. Egyes területeken ilyenkor illatos virággyertyákat visznek a tavakhoz és a folyókhoz, és úgy imádkoznak az istenekhez.

A tizedik napon van a Földanya születésnapja. Sokan ilyenkor sült kenyeret szolgálnak fel, abban a reményben, hogy könnyebb lesz a következő évük. Ez a nap a kőisten születésnapja is, ezért ilyenkor tabunak számított bármilyen kő mozgatása. A tizenegyedik napon a házas lány szülei meghívják vejüket, hogy jöjjön haza a lányukkal, és hozzák el a gyereket vagy gyerekeket is a látogatásra. Vannak, akik felajánlásokat tesznek Zi Gu-nak, a nők őrangyalának – Zigu shennek, a WC kínai istennőjének. A tizenkettedik napon kezdődik a felkészülés a Lámpás Fesztiválra, az újév utolsó napjának az ünnepére. Egyes régiókban ezen a napon a család vejének a felesége ősei előtt illik tisztelegni. 

A tizenharmadik nap a Lámpás Fesztivál világító dekorációinak a napja. Egyesek szerint ez az a nap, amikor Guan U császár az istenek egyikévé, a hűség és az igazlelkűség megtestesítőjévé vált. Egyes régiókban ez a nap a lámpák napja is, ilyenkor az emberek lámpákat gyújtanak a konyhai tűzhely mellett. Tizennegyedik nap a különböző templomok látogatásával, valamint a különféle tevékenységek és műsorok, például a sárkány- és oroszlántáncok hagyományával folytatódnak. Az emberek felajánlásokat tesznek Linshui istennőjének, a születés és termékenység istennőjének, hogy védje meg őket a szülés során, valamint azért imádkoznak hozzá, hogy fiú utódokat szüljenek.

Az első hónap tizenötödik napján tartják az újévi ünnepeket lezáró Lámpás Fesztivált, valamint olyan hagyományos rejtvényfejtő játékot is, ahol a játékosoknak meg kell fejteniük a lámpákra írt rejtvényeket, hogy megszerezzék a lámpást. Ezt tekintik a kínai Valentin-napnak is. Régen, amikor a nők alig hagyhatták el a házat, a Lámpás Fesztivál volt az a nap, amikor kimehettek lámpást gyújtani és emberekkel találkozni. Ez jelzi az első holdtöltét a holdújév kezdete után, valamint az ünneplés befejezését. A fesztivál az elveszett és gonosz szellemek hazavezetéséhez is kapcsolódik, miközben ünnepli és ápolja az emberek, a családok, a természet és a magasabb rendű lények közötti pozitív kapcsolatot, mivel úgy gondolják, hogy ők felelősek a fény elhozataláért és visszaadásáért minden egyes évben.