Salahuddin Abdul Aziz szultán mecset, Selangor
Salahuddin Abdul Aziz szultán mecset, Selangor
Malajzia legnagyobb mecsete a Kuala Lumpurtól mintegy félórás autóútra, Shah Alamban található selangori állami mecset, a Masjid Sultan Salahuddin Abdul Aziz, mely egyben Délkelet-Ázsia második legnagyobb muszlim imaháza a jakartai Istiqlal-mecset (Indonézia) után. A monumentális, lenyűgöző, kék és ezüst díszítésű kupolájáról és négy minaretjéről ismert dzsámi a modern vallási építészet egyik legszebb példája. Innen ered egyébként közismert elnevezése is: Kék-mecset, bár nem szabad összetéveszteni isztambuli társával, mely abban is különbözik a maláj Kék-mecsettől, hogy kettővel több minarettel büszkélkedik.
De mintha a két Kék-mecset kimondatlanul is versengene egymással: építése idején a Salahuddin Abdul Aziz szultán mecsetnek voltak a világon a legmagasabb minaretjei (egyenként 142,3 méter magasak). Ugyanakkor, amíg a másik hatalmas maláj mecset, a Masjid Wilayah küllemében az iszlám építészettörténet valamennyi példáját felvonultatja a perzsától a mórig és a mogulig, addig a Salahuddin Abdul Aziz szultán mecset stílusát tekintve ötvözi a modern, a maláj és az iszlám jegyeket.
Építését Salahuddin, selangori szultán (1926-2001) rendelte el, amikor 1974. február 14-én Shah Alam lett Selangor állam fővárosa.
Az építkezés hat éven át, 1982-88 között zajlott, s az új mecset nem csak minaretjeit tekintve tört a legek címére, de kecses kupolája is rekordot döntött: a világ valamennyi vallási épülete közül ennek van a legnagyobb átmérője (51,2 méter), de magasságát tekintve is lenyűgöző: 106,7 méter, ami azt jelenti, hogy tiszta időben Kuala Lumpur magasabb kilátó pontjairól is jól kivehető. 1993-ban azonban, amikor megépült a casablancai II. Hassan mecset 210 méter magas minaretje, a Salahuddin Abdul Aziz szultán mecset minaretjei elvesztették Guinness-rekordjukat. 2019-ben pedig elkészült a 265 méter magas algíri Djamaa el Djazaïr-minaret is, így a selangori állami mecset e kategóriában már csak a harmadik, de ha a minaretek csoportját vesszük alapul, még mindig világ első. A Salahuddin Abdul Aziz szultán mecset egyszerre 24 ezer hívet tud befogadni, fő imaterme a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű helyisége.
Bár a mecset a legmodernebb eszközök és technológia felhasználásával épült, az iszlám építészet tradícióihoz való ragaszkodás itt is megfigyelhető:
az ablakokon és ajtókon – akár csak a több száz éves iszlám épületek esetében – bonyolult mintázatú rácsok vannak, ebben az esetben alumíniumból. Az ablakokat kék ólomüvegből készítették, így a mecset belső terei szűrt, kékes megvilágítást kapnak, ami békés, derűs hangulatot áraszt. Az acélból készült kupola külső felszínét üvegszerű, zománcozott acéllemezek borítják, melyeket Korán-versek díszítenek. Kupolája belső felületén és a falak egyes részein finoman kidolgozott arab kalligráfia (khat) látható, mely az egyiptomi kalligráfia mester, Shiekh Abdel Moneim Mohamed Ali El Sharkawi munkája. A faragott mimbar (szószék) helyi, kelantani mesterek munkája. A három szintes komplexumban az imatermek mellett adminisztratív hivatal, irodák, konferencia- és előadótermek, könyvtár, galéria és egy recepció is helyet kaptak.
Az épület körül gondosan megtervezett, 14 hektáros parkot alakítottak ki, mely az Iszlám Művészetek Kertje elnevezést kapta, és amelyet a Korán Paradicsomkertje, a Jannah (keresztény megfelelője a Menny), vagy más néven Éden ihletett. A park – melyben egy dúsan zöldellő növényektől körülölelt mesterséges tavat is kialakítottak – kilenc galériának ad helyet, melyekben iszlám művészeti ágakat ismerhetnek meg az érdeklődők, így például kalligráfiát, szobrokat, festményeket, illetve néha építészeti témájú kiállítást is. Ugyanakkor a park hagyományos iszlám tematikájú előadásoknak is helyet biztosít.
A mecsetbe a belépés ingyenes, a nyitva tartás hétfőtől péntekig 8-17 óra között alakul (13-14 óra között zárva), míg pénteken napközben 12.15 – 14.45 között tart zárva. Az öltözködési előírások hasonlóak, mint a többi mecset esetében.
