MIÉRT ÉPPEN IRÁN? MIÉRT ÚJRA ÉS ÚJRA?
MIÉRT ÉPPEN IRÁN? MIÉRT ÚJRA ÉS ÚJRA?
Irán az az ország, amelyről az emberek többsége alig tud többet annál, mint ami a napi híradásokban szerepel; leginkább az ország geopolitikai helyzetéből adódó konfliktusokat, melyek azonban szerencsére ritkán élesednek kritikussá. Pedig akinek volt szerencséje egyszer ehhez a lenyűgöző, ősi kultúrával megáldott országhoz, az mindörökké visszavágyik. De mi a titka Perzsiának, mi az a végzetes vonzerő, ami végül annak ellenére rendre győzedelmeskedik, hogy Irán sokszoros hátránnyal indul, ha egy nyugati ember lehetséges úti célokat keresgél?
A legtöbben az általános iskola történelem könyveiben találkoznak először Perzsiával; a görög-perzsa háborúk okán, amikor Nagy Dareiosz, majd fia, Xerxész megtámadták Hellaszt. Olvasunk nagy csatáikról Marathonnál, Szalamisz mellett, vagy a legendás Thermopülainál. Aztán a makedón Nagy Sándorról, aki a százötven évvel korábbi eseményeket megbosszulni indult a Perzsa Birodalom ellen, s alig tíz esztendő alatt el is foglalta a hatalmas országot, örökre beírva nevét a történelemkönyvekbe. Persze más kérdés, hogy a perzsák mosolya nem olyan őszinte, ha a nagy világhódító neve kerül szóba, ami érthető is, ha csak Perszepolisz, a birodalom szakrális fővárosának sorsára gondolunk is.
Aztán hosszú évszázadok, sőt évezredek telnek el, mire a nyugati ember ismét „találkozik” Iránnal a történelemben. 1978, az iráni iszlám forradalom éve, amikor az elégedetlen nép megelégelte a sahok uralmát, elkergették az uralkodót, s végül Ruhollah Khomeini ajatollah síita klérusa jutott hatalomra. Két esztendővel később pedig kitört a nyolc hosszú évig elhúzódó Irak-iráni háború, mely mindkét részről rengeteg áldozatot követelt. Nagyjából ennyi az az ismeret, amit Iránról a nyugati emberek tudnak. Sokan csak annyit látnak az országból, hogy iszlám vallási vezetése van, szigorú és értelmetlen törvényekkel, hogy a nőknek csadorba burkolózva kell létezniük, és hogy állandó a kakaskodás az Egyesült Államokkal.
De tegyük félre ezeket a kliséket, a sablonokat és pillantsunk bele a részletekbe. Aki elutazik ebbe a hatalmas, gyönyörű országba, az megismeri annak a nagyjából 2300 évnek a perzsa történelmét is, ami a görög-perzsa háborúk és Khomeini hatalomra kerülése között történt. Az rájön arra is, hogy Iránnak sokkal gazdagabb az öröksége annál, mint amit a felületes szemlélő esetleg egy odavetett pillantással elkönyvel az országról. Az utazó előtt feltárulnak Perzsia újabb és újabb dicsőséges korszakai, lenyűgözik elképesztő műemlékei, és rájön arra, hogy amit eddig olvasott, vagy hallott az országról, az meglehetősen egyoldalú ismeret. Aki megismeri Iránt, a perzsa embereket, az rájön, hogy ez az ország alig az, amit a híradásokból hallunk róla.
