Guan Yin (vagy Kuan Yin) templom

Guan Yinről úgy tartják, hogy életét annak szentelte, hogy eljusson a Nirvanába, hogy elnyerje az üdvösséget. Egy ponton azonban úgy döntött, hogy inkább visszatér a földre, és segít másoknak, akik a megvilágosodás, a Nirvana felé tartanak. E nagy áldozata és alázatos lelke miatt az idegen földre induló bevándorlók védőszentjeként tekintenek rá. A szentély legérdekesebb látnivalója a három arany buddhista szobor: legfontosabb alakja a központi helyen álló Shakyamuni (Gautama Buddha), tőle jobbra a Dél-tengeri Guan Yin, míg balján Qianshou Guan Yin (az ezerkarú irgalmas istennő): ez a szobor Guan Yin együtt érző oldalát ábrázolja, mivel állítólag az istennőnek ezer keze és ezer szeme van, hogy nagylelkűen szolgáljon a bhakták számára. A „kegyelem istennője” meghatározást a Délkelet-Ázsiába érkező jezsuita misszionáriusok használták először Guan Yinre.

Guan Yin indiai megfelelője Avalókitésvara, akit Indiában férfialakban ábrázolnak, míg Kínában, Koreában, Thaiföldön, Japánban és Vietnamban nőnemű, bár Japánban néha férfias vonásai is vannak. Ezer karjának legendája onnan ered, hogy Guan Yin/ Avalókitésvara egyszer fogadalmat tett, mi szerint addig nem fog megpihenni, míg a föld valamennyi érző lényét meg nem szabadítja a szamszára, a „létkerék” összes szenvedésétől. A buddhisták hite szerint a szamszára a folyamatosan ismétlődő születések és halálok sorozata. Elmélkedés közben, ahogy a hatalmas nehézségekkel szembesült, tizenegy darabra esett szét a feje. Ezt látva Amitábha Buddha tizenegy fejet adott neki, hogy jobban meghallhassa a szenvedők hangját. Ezt követően Guan Yin/ Avalókitésvara valóban jobban meghallotta mindenki panaszát, de ezúttal két karja nem bírta, és darabokra szakadt a nagy igyekezetben. Ekkor kapta Amitábha Buddhától az ezer kart.