Bukit Mertajam és környéke

A település Seberang Perai városának kerület székhelye és egyben közigazgatási központja Penangban, Malajziában. 2010-ben Bukit Mertajam lakossága kb. 13 000 fő volt, aminek döntő többsége kínai nemzetiségű, mellettük kb. 13% maláj és 9% indiai származású alkotja a népességet. A település a Mertajam-hegy közelében terül el, amit egy hordalékos síkság vesz körbe. A mertajam egy maláj kifejezés, ami hegyeset jelent, és erről a dombról kapta a település is az elnevezését. 

Bukit Mertajam kialakulása, története

Bukit Mertajam térsége a történelmi időkben az ún. Bujang-völgyi hindu–buddhista civilizáció része volt, ami a mai Kedah állam területén egészen az i. sz. 6. századig virágzott. Ezt a 19. század óta feltárt régészeti leletek – többek között az 1845-ben megtalált feliratok – is alátámasztják. Maga a település a 19. század folyamán született meg, amikor a Brit Kelet-indiai Társaság felvásárolta a területet. Akkoriban maláj és sziámi gazdálkodók éltek itt. Az angolok ösztönözték a fűszertermesztést az újonnan megszerzett területeken, hiszen abból jóval nagyobb haszonra lehetett szert tenni a hagyományos gazdálkodáshoz képest. A fűszertermesztéshez viszont szükség volt megfelelő munkaerőre, amit a többnyire hakka származású kínai telepesekben találtak meg a britek. A 19. század közepén a terület déli részén cukornád-ültetvények is megjelentek. Az egyre növekvő  gazdasági tevékenységek szükségessé tették az úthálózat kiépítését az egész területén. Mivel pedig ezen utak közül sok Bukit Mertajamban találkozott össze, a terület hamarosan a mezőgazdasági termékek Penang kikötője felé történő szállításának a tranzitpontjává vált.

A település szerepe akkor kezdett lényegesen erősödni, amikor 1899-ben megépült a tengerparti kikötők irányába a vasútvonal, ami lehetővé tette a különféle áruk, például a gumi és az ón olcsó és gyors szállítását a kikötők felé. Ezzel párhuzamosan olyan fontos létesítmények is épültek, mint pl. iskolák,  törvényszék, kórház, és a századfordulóra a Straits Settlements hatóságai Bukit Mertajamot választották a Wellesley körzet központi tartományának és közigazgatási központjának. 1953-ban a településen létrejött a városi tanács, ami a tartomány öt önkormányzatának az egyike volt. A helyi önkormányzatokat idővel összevonták, és 1976-ra a ma is működő Seberang Perai Községi Tanáccsá szervezték át. 2006-ban viszont az önkormányzati tanács székhelye Bandar Perda településre került át. Bukit Mertajam városában működik a 6 penang-i állami kórházak egyike. Maga az épület még a 19. század végén épült, és több mint 200 férőhellyel rendelkezik. A kórház viszont csak korlátozott mértékben tud vállalni kezeléseket (ún. szakorvos nélküli kórház), így a nőgyógyászat mellett csak gyermekgyógyászat, szemészet, fül-, orr-, gégészet és pszichiátria működik az intézményben. A városban egy magánkórház is található.

Bukit Mertajam nevezetességei

„Heritage” épületek

Bukit Mertajam, az egykori agrárfalu napjainkban már inkább egy nyüzsgő város. Míg Penang- szigetét a hokkien és fujianese kínai közösségek lakják, az itt élő kínai közösség tagjainak többsége a fűszer- és cukoripar korai telepeseinek leszármazottja, akik Kína más részeiből származnak. Ez alakította a városka mai legendás ételvilágát. A Penang-szigeten élő ún. „penangiták” gyakran átkelnek a szoroson a szárazföldre, mert a szigeten nehéz beszerezni olyan ételeket, mint a Hakka tészta, a Teochew koay chiap és még sok más alapanyag. A Pek Kong Cheng Tua Pek Kong templom mellett a Jalan Pasar mentén elhelyezkedő kifőzdék és kávézók jó helynek számítanak Bukit Mertajam különleges ételeinek a felfedezésére. 

A látogatók egy kiadós tál Hakka tésztával kezdhetik. Egy másik kötelező étel a koay chiap, ami egy gyógynövényleves, melyben rizstészta, kacsahús, bőr, bél, alvadt vér és párolt kacsatojás található. Bár az étel egyedülálló Penangban, a Bukit Mertajam koay chiap ízét könnyedebbnek tartják, mint a George Townban kaphatót. A főtér környéki standok rojakot kínálnak, egyfajta gyümölcssalátát, amely friss helyi gyümölcsökből, például mangóból, guavaból és ananászból, valamint uborkából és fehérrépából készül. Vékonyra szeletelve, házi rojak masszába keverve, ropogósra pirított földimogyoróval és szárított garnélarákkal megszórva, önmagában is nyerő ételnek számít.

A Jalan Danby mentén található híres kifőzdében a rizst megpárolják egy fémtálban, ráfordítják egy tányérra, majd csirkeszeletekkel és sült sertéshússal megszórják, majd utána forró mártást öntenek rá. Csakúgy, mint a Hakka tészta és a Teochew koay chiap, ez az étel kevés helyen kapható Penang-szigetén. A Bukit Mertajam óvárosában tett séta visszalépés Malajzia múltjába. George Town felújított műemléki üzletházaival éles ellentétben állnak Bukit Mertajam üzletházainak szőlővel borított falai, rozoga faablakai, rusztikus, régi bájt kölcsönöznek a városnak. A látogatók gyalogtúrát tehetnek a Jalan Datuk Ooh Chooi Cheng, Jalan Teh Cheok Sah, Jalan Pasar és a környező területek mentén, hogy felfedezzék az óvárost és annak örökségi helyszíneit. Penang első főminiszterének, Tan Sri Wong Pow Nee-nek régi családi otthona egy 1907-ből származó ház, aminek a tetejét benőtték a növények, a falakat pedig szőlő borítja. A Seberang Perai Városi Tanács elismerte a ház történelmi értékeit azzal, hogy emléktáblát helyezett el itt. Sajnos maga a ház nagyon rossz állapotban van.

Cheok Sah Cinema

Az 1960-as és az 1980-as évek közötti időszakban a mozik olyan filmeket játszottak a telt házas közönségnek, amelyekre a jegyek alig 40 centbe kerültek. Az egyik ilyen mozi a Cheok Sah mozi volt – ami mára egy történelmi nevezetesség az óvárosban. A videokazetták megjelenésével és elterjedésével, majd később a műholdas televíziózás bevezetésével a mozi üzletág hanyatlásnak indult. A Cheok Sah Cinema Bukit Mertajam egyik legnagyobb földbirtokosának, Teh Cheok Sahnak a tulajdona mind a mai napig.

Bukit Mertajam pályaudvar

Ennek a pályaudvarnak a különlegessége, hogy a fővonalat a Butterworth pályaudvarra vezető mellékvonallal összekötő vasúti csomópontjaként szolgál. A jelenlegi pályaudvar 2013-ban épült, a villamosvonat szolgáltatás ezen keresztül történő bevezetésére számítva. Az új állomás Permatang Rawa városában található, a régi állomástól nyugatra.

The Sin Weng Heng traditional clayware shop

Csak egy rövid sétára Tan Sri Wong Pow Nee házától található a Sin Weng Heng hagyományos agyagedénybolt. A szintén 1907-ből származó üzletben még mindig látható az eredeti tamil, jawi és mandarin nyelvű cégtábla, ami Penang multikulturalizmusának a bizonyítéka. A tulajdonos, Teoh Teik Seng már több mint 90 éves is elmúlt, de mind a mai napig nem hajlandó felhagyni vállalkozásával, mivel hisz a cserépedény használatának létjogosultságában a főzés során. Üzletét családi és egyben élő örökségnek tekinti.

Praise the Lord at St. Anne’s Church

A templom eredete a 19. századra nyúlik vissza, amikor az 1830-as években kínai és indiai munkások érkeztek, akik között szép számban voltak katolikus vallásúak is. Ekkor a közeli Batu Kawanban már működött egy kis plébánia, amit francia misszionáriusok létesítettek korábban, és innen költöztek át páran Bukit Mertajamba. Ekkoriban kb. 200 katolikus élt a településen, és egy francia parlamenti képviselő közbenjárása nyomán sikerült a településtől 2 km-re egy kis kápolnát felépíteni a Szent Anna-hegyen. A plébánia hivatalos megalakulásának 1846-ot tekintik, mert ebből az évből származnak az első, keresztelésekről szóló hivatalos és fennmaradt iratok. A népesség, valamint a katolikus közösség növekedése miatt 1865-ben egy nagyobb kápolna építését határozták el, aminek az alapkövei mind a mai napig megtekinthetőek a Szent Anna-kút mögött. A mai templom a 19. század végén épült, ami Sorin plébános nevéhez köthető, aki pontosan Szent Anna ünnepén halt meg, 1907. július 26-án, akit azután az általa építtetett templom főfolyosójában temették el. A II. világháború után, 1948-ban a brit kormány szükségállapotot rendelt el az országban megjelenő polgárháborús helyzet miatt. A Bukit Mertajamban lévő katolikus templom területét tiltott területté nyilvánították. A helyi lakosságot is több korlátozás szabályozta, kijárási tilalmat vezettek be. A Mertajam-dombot pedig a brit hadsereg bombázta, mert azt gondolták, hogy kommunista felkelők bujkálnak ott. A kormányzat úgy hitte, a helyi kínai közösségen belül sok kommunista szimpatizáns lehet, ezért sok „gyanús” családot más falvakba telepítettek ki szerte az országban. A templom területét a kommunista felkelés miatt „fekete területnek” nevezték el, ahova senki nem tehette be a lábát, ezért az istentiszteletek a Kisgyermek Jézus kolostor kápolnájában kerültek megtartásra. Ez az állapot egészen 1960-ig, a tilalom feloldásáig így volt, és csak 1977-ben tudott a templom visszaköltözni a Szent Anna kegyhelyre, és indultak meg a több évtizedes elhanyagoltság miatti helyreállítási munkálatok. Még 1957-ben Teng plébános vezetésével egy 700 férőhelyes templomot építettek, ami a köztudatba az „új” templom néven vonult be, és egészen 2002-ig volt használatban, amikor is a plébánia visszatért az eredeti helyére. Az elmúlt évtizedekben a „régi” templom sok átalakításon, felújításon ment át. Így nyerte el a mai arculatát, és lett 2200 férőhelyes. A felújítás során ügyeltek arra, hogy az épület külső jegyei visszatükrözzék a malajziai kultúrát. Ezen munkálatokkal párhuzamosan egy új sugárút is létesült, és megépítésre került a plébániahivatal, egy kultúrház, valamint egy presbitérium is. 2006-ban a keresztút állomásait ábrázoló „Szenvedély szobrait” állították fel, 2 évvel később pedig megnyitották a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt barlangot is. 2019-ben a római katolikus pápa a „Kis bazilika” címet adományozta a Szent Anna templomnak. Napjainkban egyre több zarándok érkezik ide, ám nem csak Szent Anna ünnepén, hanem egész évben. Penang állam kormánya a bazilikát az állam hivatalos turisztikai helyszínévé nyilvánította. Szent Anna ünnepe július 26-án van, de Bukit Mertajamban 10 napig ünneplik, és ilyenkor akár 100 000 zarándok érkezik Malajziából, valamint a szomszédos, illetve távolabbi országokból is. Az ünnepségek közé tartozik a 45 perces gyertyafényes körmenet, a kilencnapos ájtatosság és az Oltáriszentség imádása. 

Pek Kong Cheng Temple

Tua Pek Kong egy taoista istenség a peranakai népi vallás panteonjában, amelyet a kínai etnikumuak gyakorolnak Malajziában, Szingapúrban és Indonézia egyes részein. Délkelet-Ázsiában Tua Pek Kongot a „jólét isteneként” emlegetik, ahol a „jólét, szerencse és hosszú életet” képvisel. Egy helyi legenda szerint „Fu” isten egyik reinkarnációja a hakka klánból származó Zhang Li volt, akinek Szumátra szigetére tartó csónakját a szél Penang-szigetére vitte, amelynek akkoriban még csak pár tucat lakosa volt. Feltételezések szerint 40 évvel korábban érkezett a szigetre, mint Francis Light. Halála után a helyiek imádni kezdték, és felépítették a Tua Pek Kong templomot. A Bukit Mertajamban található Pek Kong Cheng Templom 1886-ban épült, és amely Tua Pek Kong mellett egy titokzatos harcos, Xuan Wu templomának is számít. A téglából épült templom ívelt tetőgerinccel rendelkezik. Az eresz felfelé mutat, és a gerincen egy sárkánypár áll egymással szemben, középen tűzgömbbel. Az előcsarnokot két kék színű sárkányoszlop tartja. A Pek Kong Cheng elülső homlokzata három ajtónyílással rendelkezik, amelyeket arany felirat szegélyez. A keresztfák és ajtókeretek között falfestmények láthatók, amelyek a taoista mitológia jeleneteit mutatják be. A főajtót egy pár kerek ablak díszíti, bonyolult szobrokkal. Az ajtókon ajtóistenek képei láthatók. A fő imatermet a bejárattól egy légnyílás választja el, ami némi megvilágítást biztosít az oltárnak, mely mögött vannak a szentélyek, ahol az istenségek képei vannak felszerelve. Mint egy tipikus kínai templomban, itt is három szentély található, a középső a templom főistenének szentelve. Érdekes módon a Tua Pek Kong szentélye a bal oldalon van, és nem a közepén.

Bukit Mertajam’s Traditional wooden shoemaker

A fatalpú cipők minden egyes lépésnél jellegzetes hangot adnak ki. Kínában 3000 éves múltra tekint vissza. A hagyományos geta papucs felépítése egyszerű: alapja egy fatalp és az azt tartó kettes fogak, majd V alakú ujjrögzítés van rajta, ami többféle anyagból is készülhet. Praktikus viselet párás melegben, az esős évszakokban, hiszen könnyebben át lehet lépni a tócsákon, nem lesz a láb vizes, sáros. A hagyományos cipőkkel ellentétben nedvességálló, csúszásmentes és szárazon tartja a lábat, miközben csökkenti a baktériumok elszaporodását. Bár népszerűsége napjainkban lecsökkent, néhány mindennapi tevékenységet végzők, például utcai árusok, konyhai és mezőgazdasági dolgozók, még most is szívesen viselik. A klasszikus, teljesen vörös papucsot a malajziai kínai közösség idősebb generációja szereti, mivel megfizethető, tartós és praktikus, és Chaoshan papucs néven ismert. Bukit Mertajam régi utcái között, egy sikátorban található az az üzlet, amelynek mestere, Tan Yang Ling még mindig kézzel készíti ezeket a getákat. A fa lefűrészelésétől, a formába gyalulástól, csiszolástól és festéstől, a bőr körmöléséig a tucatnyi eljárást Tan mester egyedül végzi el. Az 1950-es, 1960-as évek a fapapucsok virágkora volt, amikor a kínálat nem tudta kielégíteni az igényeket, rendkívül virágzott az üzlet. Az idő múlásával, ahogy a gumi és a műanyag használata egyre elterjedtebbé vált, egyre több anyagválasztási lehetőség nyílt a cipőgyártásban. Emellett a fapapucsban járáskor kiadott hangos hangokat nem tartják összeegyeztethetőnek a modern „szépségszabványok” irányzatával. Így az életmód és a különféle elvárások változásával nehéz visszaállítani ennek az ősi fapapucsnak az egykori pompáját, ezért a régi mesterek is fokozatosan visszavonulnak. A geta papucs és a kultúra közötti kapcsolat csak a hagyományőrző ünnepeken, esküvőkön vagy temetéseken látható leginkább. 

Bukit Mertajam Art Walk

A Molido Eatery and Gallery melletti kis gyalogátkelőhely Bukit Mertajam kísérlete arra, hogy utolérje George Town művészi hírnevét. Itt néhány installációt (többek között egy nagy kávéskannát és játszó gyerekeket ábrázoló figurákat) lehet megtekinteni, valamint számos képet és információt a város hőséről: a pokol királyáról, Tai Su Yeah-ről, akinek az ún. Éhes Szellem Fesztiválon van nagy jelentősége, amit évente megtartanak a holdnaptár 7. hónapjában. Ilyenkor a helyi kínaiak azt hiszik, hogy megnyílnak a pokol ajtajai, és minden szellem visszatér a földre, hogy élvezze azokat a világi élvezeteket, amelyek hiányoznak az alvilágban. A pokol királyának bambuszból és papírból készült figuráját a fesztivál csúcspontjaként szokták elégetni.

Sin Huat Hin Coffee Factory

Ha Bukit Mertajam óvárosában teszünk egy sétát, érdemes ellátogatni a Sin Huat Hin kávéüzembe, amely 1956 óta működik. Meg lehet tekinteni a gyártási folyamatot, ami hagyományos módon, régi gépekkel történik. A cég híres feketekávéjáról és a népszerű Betta márkájáról, amelyet országszerte és azon kívül is nagyra értékelnek. Bár jelenleg éppen új helyre költözik a gyár, remélhetőleg hamarosan újra élvezhetjük kávéjukat. 

Sun Yat Sen Memorabilia at Kin Cho Hong association

Szun Jat-szen, a Kínai Köztársaság első ideiglenes elnöke és a Kuomintang első vezetője kapcsolatban állt Malajziával. Penang-szigetén lakott, de a legenda szerint megszállt Bukit Mertajamban is. A Tan Sri Wong Pow Nee házához közeli Kin Cho Hong egyesület összegyűjtött néhány ritka emléktárgyat, ami hozzá köthető – köztük egy nagy szekrényt, amelyen Szun Jat Szen portréja áll.

Mengkuang Dam

A Mengkuang-gát Penang legnagyobb gátja, ami 1982 és 1984 között épült. A gát magassága 24,7 m, míg a tározó kapacitása 23,5 millió m3. Amellett, hogy Penang lakosságának fő ivóvízforrása, a Mengkuang-gát a közelben élők kedvenc rekreációs területe is. Vannak mellette kocogópályák és padok, pihenőhelyek. A gát hosszú évekig a sárkányhajó versenyek helyszíne is volt.

Mertajam Recreational Forest, Cherok Tokun

A 37 hektáron elterülő rekreációs erdő 457 m tengerszint feletti magasságban terül el. Fontos turisztikai célpont, ahol piknikezőhelyek, erdei ösvények, zuhatag és patak színesíti a látnivalókat. Egy díszes függőhíd, valamint egy teakioszk is található, ahol különféle kínai teákat és gyógynövényes tojásokat lehet fogyasztani. Azok számára, akik az erdőben szeretnének éjszakázni, 6 fürdőszobás faház, valamint egy kemping áll rendelkezésre.

Frog Hill

Frog Hill régen egy különleges hely volt Seberang Peraiban, amely az Instagramnak köszönhetően lett ismert. Nagyjából 30 percre északra található Bukit Mertajamtól. A Békadomb néven ismert helyen régen ónbányászat folyt, ahol a víz vörös földgerincek által határolt medencékbe gyűlt össze. A csipkézett, vörös sziklák miatt olyan, mint egy holdbéli táj. A Békadomb napkeltekor a leglenyűgözőbb.

A Bukit Berapit vasúti alagút

A malajziai kormány 2008-ban elindította a Double Track Project (EDTP) villamosítási projektet, amely Malajzia északi régiójában 4 államot érintett – Perakoo, Penangot, Kedah és Perlis. A projekt egy 329 km hosszú kétvágányú sínpár lefektetését és villamosítását foglalta magába a meglévő egyvágányú közelében, amely a peraki Ipohtól a perliszi Padang Besarig tart. Ennek keretében készült el az ország leghosszabb vasúti alagútja a Bukit Berapit, Bukit Gantang közelében.

Az alagutat a régi kanyargós, sok alagutat tartalmazó vágányok alternatívájaként építették. Az építkezés 2008-ban kezdődött és 2013-ban fejeződött be. Az így elkészült 3300 m-es ikeralagút a leghosszabb lett Délkelet-Ázsiában. Az alagútban egy olyan szintetikus makroszálas betonpálya-lemez kialakítást használtak, ami számos előnnyel rendelkezik a hagyományos rendszerhez képest, különösen a hosszabb élettartam és a karbantartási költségek tekintetében.

Berapit Hill thai buddhista kolostor

Ez a kolostor (kínai nevén Chanxiu Jingshe) a Bukit Mertajam domb nyugati lejtőin található. A helyiek meglehetősen jól ismerik, míg turisták alig, így ideális turistacélpont azoknak, akik nem szeretik a tömeget. A kolostor 25 perces túrával érhető el a domb alján található parkolóból. A kolostorba érve egy ülő Buddha nagy szobra látható a fő imaterem mellet, melyben több kicsi Buddha szobor, füstölő kapott helyet. 

A fő imaterem mellett számos Luang Pu Thuatnak és Na Tuk Kongnak szentelt szentély is található. Luang Pu Thuat egy 16. századi buddhista szerzetes volt. Dél-Thaiföld korai regionális történelme említi, de életét főként szájhagyományok őrzik. A híres szerzetes történetei évszázadokon át szájról szájra terjedtek. Thaiföldön, Szingapúrban és Malajziában sokan úgy vélik, hogy a Luang Pu Thuatot ábrázoló amulettek nagy védő erővel bírnak, biztonságot nyújtanak vészhelyzetekben, pl. megmentik a hívők életét a végzetesnek tűnő autóbalesetektől.

A Na Tuk Gong egy helyi védőszellem, amelyet a tengerentúli kínai közösségek tisztelnek Malajziában, Szingapúrban és Indonézia egyes részein. A kultusz egy alternatív, általánosabb elnevezése a Datuk Gong, amely egyesíti a Dato vagy Datuk szót a helyi maláj nagyapa szóból, amelyet szintén tiszteletbeli címként használnak, és a kínai Kong vagy Gong szót, amely szintén tiszteletbeli címet takar. A legtöbb malajziai kínai számára a Datuk Gong egy helyi védőszellem, amely fákban, hangyadombokban, barlangokban, folyópartokon és furcsa kőképződményekben él. A Datuk Gong sokféle formában jelenhet meg; egy bálvány, amelyen az ő képmása látható, egy tábla nevének feliratával, egy szikla, egy halom tömjén és zászlók mind a szellem jelenlétét jelezhetik. A legtöbb datuk maláj-muszlim szellem. A vidéki Malajziában néhány apró, pirosra festett szentély található az út mentén vagy egy fa alatt, melyeket általában a környéken élők imádják.

A Berapit Hill thai buddhista kolostor területén egy ötszintes pagoda is található, ami alatt egy meditációs pavilont is kialakítottak, ahonnan szép kilátás nyílik Bukit Mertajam városára és a távolban lévő Penang-szigetre.  

Flower Fruit Hill és a 328 Rainbow lépcsője

A Rainbow Stairs Bukit Mertajam közelében található túraútvonal, amely 2021 elején nyílt meg. A közelben található egy parkoló, ahol a gépkocsikat otthagyva lehet túrázni, és körülbelül fél órás sétával érhető el ez a 328 lépcsőből álló szivárványösvény a domboldalon. A lépcső bal oldalán egy kínai templom található, és az ösvény éjszaka lámpásokkal van megvilágítva. Kb. 45 perces kényelmes séta után lehet a csúcsot elérni, ahol gyönyörű kilátás fogadja a kirándulókat. A Virágos Gyümölcsdomb egy másik különlegessége, hogy az út során különféle élethű állatfigurákkal találkozhat a túrázó. Így pl. lovakat vagy akár tigrist is lehet látni a lépcsőn közlekedve. Az út felénél van egy kis bódé, ahol friss gyümölcsöt és szerecsendió-levet árulnak.

Berapit Market Hill

A Berapit Market Hill egy 4,7 km-es, közepes forgalmú és nehézségű, egész évben használható túraútvonal Bukit Mertajam közelében. Az egyik legjobb kirándulóhelynek számít a környéken.

A Berapit két különböző túrát kínál, amelyeket egy körben is meg lehet tenni: egyet egy thai–burmai buddhista templomhoz, amely a hegyoldalban található, és egyet a már fentebb ismertetett Flower Fruit Hill 328 szivárványlépcsőjéhez. Van egy thai buddhista kolostor, amely a nyugati lejtőn található, és meglehetősen jól ismerik a helyiek, míg a turisták körében még kevésbé felfedezett. Ez a kolostor 25 perces túrával érhető el a domb aljáról. A másik buddhista kolostor a Vivekavana Solitude Grove, amely a thai kolostorhoz képest magasabban fekvő betonúton keresztül közelíthető meg.

A csúcsra jutva a látogatók szép kilátásban gyönyörködhetnek, és jó időben nemcsak Bukit Mertajam városka, hanem Penang-szigete is megpillantható. Népszerű helynek számít a napkelte és a naplemente megörökítésére a helyiek és a turisták számára is.

Bukit Mertijamtól északkeleti irányban található Penang egyik legnagyobb kínai temetője. A temető Tua Pek Kong (Tudigong) nevéhez köthető, aki a kínai népi vallásban egy gyámolító istenséget jelent, akihez a temetés előtt imádkoznak, hogy az elhunytat a gondozásába vegye. A legalacsonyabb rangú istenségek közé tartoznak. Legtöbbször hosszú szakállú öregemberként ábrázolják őket. A Tudigongok meghatározó jellemzője, hogy sajátos földrajzi helyre korlátozódnak. Az egyik hely Tudigongja nem lehet egy másik helyé. Malajziában a kínai temetések a helyi kínai társadalmi élet fontos részének számítanak. A temetési szertartások során megfigyelt temetési rituálék fontossága a kínaiak alapvető hitén nyugszik. Számos vallási hagyományból származnak, beleértve a buddhizmust, a taoizmust, a konfucianizmust és a hagyományos bennszülött hiedelmeket. A kínai temetés célja nem csak önmagunk miatt van, hanem az elhunyt által hagyott hatás és az általa továbbadott örökségnek a kiterjesztése. A gyász kínai változata 4 lépésből áll, hatása pedig a következő: bánat; család (családtagok tisztelettel adózhatnak az elhunytnak, és egyben hálát adnak azért, hogy a család többi tagja még a közelben van); családi generáció (felelősség átadása); társadalom (a temetés célja, hogy tiszteljék az elhunyt erőfeszítéseit a világért, ugyanakkor pedig az örökségük folytatódik). A kínai temetési rituáléknak természetesen számos változata létezik, mivel a malajziai kínaiak Kína különböző régióiból és különböző dialektuscsoportjaiból származnak. Bár számos változat és értelmezés létezik, a kínai temetések általában az alábbi temetési menetrendet követik: család összejövetele, gyászszertartások, temetési rituálék végzése, temetés vagy hamvasztás. A kínai temetést legtöbbször a jámborság nyilvános demonstrációjának tekintik. A felesleges pazarlást azonban kerülni kell, mivel sokkal fontosabb a szeretet és a tisztelet kimutatása. 

A kínai temetőben megtalálható egy temetkezési szalon, egy krematórium, a Tua Pek Kong temetkezési templom és egy többszintes kolumbárium. A temető látogatói eddig csak egy régi boltív alatt tudtak áthaladni, ám az elmúlt években egy új, nagy boltívet is emeltek az új bekötőút felé.

Bukit Mertajam környéki bányák

A bányászat Malajzia egyik fő iparága. Az országban többek között kavics, agyag, bauxit, szén, réz, földpátok, arany, vasérc, kaolin, mészkő, homok, kvarchomok és az ón bányászata a legfontosabb. Penang állam egyike a legkisebbekben Malajziában, és a bányászat szempontjából is a legkisebb hangsúllyal rendelkezik. Penang-szigetén nem folyik semmilyen bányászat, csak a szigettel szemközti szárazföldi részen. Bukit Mertajam környékén napjainkban két bánya működik. Ebből az egyik a Bukit Gua Ipoh kőbánya, ahol gránitot bányásznak, míg a másik a Penang bánya, ahol már lassan egy évszázada folyik ónbányászat. A 19. század végén Malajzia számított a világ legnagyobb óntermelőjének, melynek oroszlánrésze volt az ország gazdasági életének fellendülésében, a vasút megszületésében. Bár az ón bányászata fokozatosan veszített a súlyából, de még az 1970-es évek végén is a világtermelés majdnem harmadát adta.