Régi Istana Negara palota (Muzium Diraja)

A régi Istana Negara palota (Muzium Diraja)

Kuala Lumpur egyik legérdekesebb múzeumi gyűjteményével a Bukit Petaling lejtőjén, a város zöldövezetében elterülő, 1928-ban épült elegáns, régi Istana Negara palota büszkélkedik, mely a maláj uralkodó hivatalos rezidenciája volt. Ezt váltotta fel, mint hivatalos uralkodói lakhely a 2011-ben megépült új palota együttes, az új Istana Negara (ez nem látogatható). A régi palotát 2013-ban Királyi Múzeummá alakították, s az uralkodói lakosztályok és egyéb helyiségek mellett a királyi pár ruhatárát, ékszereit, de még a királyi fogászatot is megnézhetjük itt.

A 11 hektáron elterülő hófehér, elegáns, két emeletes régi palota, mely ápolt kertjeivel a Klang-folyóra néz, eredetileg egy helyi kínai milliárdos, Chan Wing (1873-1947) számára épült. Az ón bányászatból meggazdagodott üzletember 150.000 RM értékű 13 szobás villája azonban nagy valószínűség szerint is meglehetősen szűk hajlék lehetett a családnak, mivel Chan Wing 26 gyermekével és 9 feleségével osztozott az ingatlanon.

Persze Channak nem ment mindig ilyen jól: 14 évesen érkezett bátyjával az országba, s a Sungai Besi bányában kezdtek dolgozni, mint bányászok. Bátyja azonban nehezen bírta a nehéz munkakörülményeket, s egy évvel később visszatért Kínába. Chan azonban kitartóan dolgozott tovább, később már, mint üzlettulajdonos, majd 24 éves korában négy másik társával szindikátusba tömörültek, s megalapították a Hong Fatt ónbányát, mely a világ legnagyobb nyílt színi ónbányája lett. Chan később a rizs és a gumi kereskedelembe is belekóstolt – sikerrel, majd 1913-ban társaival megalapította a Kwong Yik Bankot.

A szingapúri Swan & McLaren építészeti cég által, a palladianizmus stílusában tervezett kastélyt 1929-ben fejezték be, s ekkor kapta ismert elnevezését, a Nagy Házat is, minthogy akkoriban ez volt KL legnagyobb lakóháza. A japán megszállás idején Chan családjával együtt elmenekült az országból, így a palota 1942-45 között a japán kormányzó lakhelyeként működött, ezt követően pedig a brit katonai adminisztráció központja lett.

1950-57 között, a Maláj Szövetség megalakulása után az épületet Selangor kormánya bérelte. A palota felújítása után ideiglenesen a selangori szultán költözött ide, majd Malajzia függetlenségének kivívását követően (1957) az uralkodó, hivatalos címén Yang di-Pertuan Agong hivatalos rezidenciája lett egészen 2011-ig. Ami a szegény bevándorlóból dúsgazdag milliárdossá lett és igazi filantrópként ismert Chant illeti, Kínában telepedett le, s pénzzel támogatta a rászorulókat, iskolákat, kórházakat létesített hazájában. Végül Szingapúrban hunyt el. Örökösei máig jelentős szerepet töltenek be a maláj üzleti életben.

 

A maláj monarchiarendszer egészen egyedülálló a világban. Az ország kilenc uralkodócsaládjából származó szultánokat öt évre választja egy királyi tanács.

 

Noha Malajziának tizenhárom tagállama van, ebből csak kilenc élén (ezek a következők: Negeri Sembilan, Selangor, Perlis, Terengganu, Kedah, Kelantan, Pahang, Johor és Perak) áll örökletes szultán, akik közül a legfőbb uralkodót választják, akinek azonban csak protokolláris szerepe van, egyben ő a hadsereg tiszteletbeli vezetője is. Sarawak, Sabah, Melaka és Penang nem rendelkezik szultánokkal, itt kormányzók vannak. Tavaly, 2019-ben az ország 16. királyát, Sultan Tengku Abdullahot iktatták be tisztségébe.

 

Minthogy a régi Istara Negara palotát még tíz esztendeje sem hagyták el az uralkodók, termeit bejárni egészen különleges érzés. Megismerhetjük itt a hivatalos fogadótermeket, a tróntermet – melynek alapszíne az arany, ami az uralkodó színe –, emellett felkereshetjük az egykori privát rezidencia termeit is a hálószobáktól, az étkezőn és olvasószobán át egészen a fogorvosi rendelőig. Valamennyi helyiség tökéletesen berendezett, noha a bútorok jóval egyszerűebbek, mint a hivatalos termekben látott darabok.

A palota legutóbb az 1980-as években ment át nagyobb méretű felújításon, ekkor kapcsolták hozzá a Balairong Serit, vagyis a tróntermet, amelyhez a hivatalos fogadások is kapcsolódtak. Így ma a múzeumnak is két egymástól elkülönülő szárnya van: a Nemzeti Palota Galéria, amely az uralkodópár személyes életterét mutatja be, valamint a trónteremhez kapcsolódó helyiségek, termek és hallok. Ez utóbbi rész adott otthont az egykori koronázási és beiktatási ünnepségeknek, ceremóniáknak, kitüntetéseknek, királyi banketteknek. A Palota Múzeumban a maláj udvarban bevett szigorú és kötött etikettel is megismerkedhetnek az érdeklődők, így például kiderül az is, hogy a fontossági sorrendben az első a király, a második a királyné, és csak hatodik a miniszterelnök, illetve, hogy az asztalnál a Maláj Nemzeti Bank elnöke (40.) megelőzi Kuala Lumpur főpolgármesterét (41). A Muzium Diraja 2013 február 1. óta áll nyitva a nagyközönség számára.