A Masjid Titi Papan

A George Town történelmi belvárosának határán, a Jalan Burma mentén álló aprócska, jelentéktelennek tűnő Masjid Titi Papan, vagy Titi Papan péntek mecset leginkább elhelyezkedésének köszönheti jelentőségét. Noha látszatra semmi különös, mégis néma tanúja a városkép változásának, George Town elmúlt száz esztendejének.

Az 1893-ban alapított kicsi, de bájos, és örökségi címmel büszkélkedő Masjid Titi Papan a Jalan Burma, és a Jalan Khoo Sian Ewe találkozásánál épült, kezdetben még csak egy egyszerű, mocsárra épített kis faépületként. Mindkét említett út George Town korai történelmének idején alakult ki, s jól tükrözik a város korabeli életét. A meglehetősen hosszú Jalan Burma a város egyik legrégebbi és legfontosabb útja, mely északnyugati irányban Pulau Tikus városrész felé halad. Mint közismert, Pulau Tikust egykor burmai bevándorlók lakták, az út elnevezése pedig erre utal: a hajdanán különböző etnikumú falvak, úgy nevezett kampungok mellett elhaladó vidéki országút elsősorban a vízhordást szolgálta, a helyiek még ma is gyakran utalnak rá Jalan Kreta Ayerként, amely „Vizes kocsi utat” jelent. Az út mentén ma is látható dúsan zöldellő fákat csak a XIX. század harmadik negyedében ültették, ezzel is urbanizálva a Jalan Burma látképét. A Jalan Burma George Town óvárosa felé eső vége egy olyan pontnál található, ahol a XIX-XX. század fordulójáig egy deszkahíd volt, mely a Prangin-csatorna felett ívelt át. A csatorna máig létezik, csak azóta nagyrészt a föld alá vezették, míg az említett deszkahídra éppen a Masjid Titi Papan mecset elnevezése utal.

Ami a rövidke, de szemet gyönyörködtető gyarmati épületekkel beépített Jalan Khoo Sian Ewe-et illeti, ez az utca a XX. század legelején jött létre, nevében pedig arra a filantróp földbirtokosra, Khoo Sian Ewe-re (1886-1964) utal, aki a Jalan Khoo Sian Ewe mindkét oldalának földjeit birtokolta. Khoo Sian Ewe a szumátrai Kapitan China-nak, Khoo Cheow Teong-nak a második fia volt, aki jelentősen hozzájárult a helyi kínai közösség virágzásához: ő volt a penangi kínai városháza leghosszabb ideig szolgáló elnöke, de a kínai kereskedelmi kamara elnöki posztját is betöltötte, valamint a Leong San Tong Khoo Kongsi elnökségében is részt vállalt, 1934-től 1941-ig pedig a Straits Settlements törvényhozó tanácsának volt tagja. Khoo Sian Ewe birtokolta a Jalan Burma és Jalan Phee Choon közötti földterületek nagy részét, így azt a földet is, ahol ma a Masjid Titi Papan áll. A szintén közeli, s 1867-ben létrehozott Jalan Transfer nevében a penangi adminisztráció Indiától Szingapúrra való átruházására („transfer”) utal a Straits Settlements kormányzat idején. A Masjid Titi Papan korábban az úgy nevezett Peranakan Jawis (indiai és maláj származású) közösség saját mecsetje volt, akik a XIX. század közepén a környező negyedekben laktak. Ez a közösség mára eltűnt, bár a Dato Koya szentély körüli tamil muszlim közösség még mindig létezik.

Mivel a Masjid Titi Papan mecset mára elveszítette eredeti közösségét, Penang állam kormánya úgy döntött, hogy az imahelyet a kínai muszlim közösség mecsetjévé alakítják át, melyre 2008 óta egyre növekvő igény volt. Így ez az első mecset az államban, amelyet a kínai muszlim közösség kezel. Az épületet felújították, hogy megjelenésében a muszlim mellett a kínai elemek is helyet kapjanak, ezáltal tükrözve Penang kínai, indiai és maláj kultúráját. 2019 januárja óta a kapu felett a mecset szó kínai kalligráfiáját lehet olvasni. A nagyjából 50 ember befogadására alkalmas Masjid Titi Papan mecsetben az imádságok, a prédikáció mandarin nyelven folyik. Ahogy Datuk Abdul Malik Abul Kassim, Penang vallási ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke kiemelte, „A kínai mecset célja az iszlám egyetemes és multikulturális gyökerének bemutatása”, ezzel kiemelve, hogy az iszlám többnemzetiségű és multikulturális lehet. A kínai muszlimokat szolgáló Masjid Titi Papan mellett ugyanis Penangon arab, achehi, maláj és bengáli mecsetek is vannak, illetve a hatalmas Kapitan Keling mecset, melyet az indiai muszlimok építtették. A muzulmánok Malajzia 28 milliós lakosának mintegy 61,3 százalékát teszik ki, akiknek többsége maláj.