Üzbegisztáni körutazás 7. nap

Buhara és környéke

Ezen napon a Buhara környékén megtalálható fontos világi és vallási központok kerülnek megtekintésre. Elsőként a város egyik szimbólumának tartott, indiai kulturális hatásokat tükröző Csahar Minór medresze kerül megtekintésre. A „négy minaretet” jelentő medresze névét a téglalap alakú épület sarkaiban találhatót 4 darab kék kupolákkal koronázott, egymástól eltérő alakú és eltérő dekorációval díszített kis minaretekről kapta, melyekről úgy gondolják, hogy tükrözik a világ négy vallásának vallási-filozófiai megértését. Egyes elemek keresztnek, keresztény halnak és buddhista imakeréknek tűnnek. Építésének időpontja valamikor a 18–19. század fordulójára eshetett. Ezt követően, buszos kirándulás keretében, a buharai emírek utolsó palotája, a 20. század elején épített Szitorai Moh-i Khóssza megtekintése következik. A palota építésének az előzményei egészen a 19. századig nyúlnak vissza. Ekkor döntötte el Buhara emírje, hogy egy új vidéki székhelyet épít magának. Próbáltak a város környékén egy olyan helyet találni, ahol nincs akkora hőség, majd a helyszín kiválasztása után felépítettek egy kisebb palotát, ami viszont elpusztult. Pár évtizeddel később egy másik emír is egy vidéki palota építésébe fogott, amit a legenda szerint feleségének, Szitorának kívánt szentelni. A több éven át tartó építési munkák példátlan szépségű lakóhelyet eredményeztek. A buharai építészek mellett orosz mesterek is részt vettek a munkálatokban, és alkotásukban ötvözték a keleti és a nyugati stílusokat is. A palotában hatalmas mennyiségben helyeztek el tükröket, így láthatók velencei tükrök, díszes keretekbe beállított japán tükrök is. A nyári palotához tartozik egy teázó, egy kis minaret és egy vendégház is. 1927-ben, röviddel a buharai emirátus bukása után, a palotát múzeummá alakították. Ma itt található a Művészeti és Iparművészeti Múzeum, melynek gyűjteményében 19–20. századi palotabútorok, ékszerek, továbbá 14–20. századi orosz és japán porcelántárgyak is találhatóak. Az elmúlt egy évszázadban Buhara kiterjedése jelentősen növekedett, így a palota ma már mindössze 4 km-re fekszik a várostól. A palotától nem messze található Baha-ud-Dinnek, egy ma is létező szufi dervisrend alapítójának síremléke a 16–18. század környékéről, mely az egyik legfontosabb iszlám szentélyek közé tartozik az országban. A nagy teológust Buharától 12 km-re temették el szülővárosában, Qasr-i-Hinduvanban. Ő volt Timur Lenk szellemi vezetője, és élete során több alkalommal is elzarándokolt Mekkába, ahol felszólította az embereket, hogy legyenek szerények és utasítsák el a luxust. A Baha-ud-Din Naqshband komplexum fő épülete a mecset, mellette található a minaret és egy kis medresze. Ezektől nyugatra található a szent ember mauzóleuma, amit Közép-Ázsia Mekkájának is tekintenek. Különböző muzulmán országokból jönnek ide hívők, hogy kívánságaik teljesítését és gyógyulást kérjenek. A komplexum magában foglal egy múzeumot is. A következő állomás a Buharától 5 km-re található Chor-Bakr (jelentése  „halottak városa”), egy középkori muszlim zarándokhely. Az első sírok mintegy 1000 évesek, amikor egy kisszámú dervisek által lakott település volt itt. A 16. században indult fejlődésnek a helyszín, amikor II. Abdullah kán uralkodó úgy döntött, hogy megemlékezik arról a nemesi családról, amely már a 10. század óta ide temetkezett. Elrendelte egy mecset és egy medresze építését. Az évszázadok alatt igen sok nemesi, előkelő család temetkezési helye lett. A komplexum egyik látványossága közé tartozik a falakkal körülvett udvarban látható sírok, ahova egyetlen szépen díszített bejáraton át lehet bemenni. Chor-Bakr területén ma 30 építészeti alkotás együttese látható. A délután hátralévő részében visszatérés Buharába, majd ezt követően szabadprogram. Este szállás Buharában.