Putrajaya történelme és látnivalói
Putrajaya történelme és látnivalói
Ahogy más régiók, városok ismertetését is azok történelmével kezdjük, úgy Putrajayát is ennek bemutatásával illik kezdeni, még ha ez a történet hasonlít is az egyszeri vicchez, amikor az ősember gyerek hazamegy a rossz bizonyítványával, és az apja mondja neki, hogy az odáig rendben van, hogy barlangrajzból és vadászatból gyengén szerepelt, na de történelemből hogy bukhatott meg? Nos, Putrajaya történelme sem tekint vissza valami hosszú és viszontagságos múltra, mivel
Malajzia szövetségi közigazgatási központját, a szövetségi kormány székhelyét csupán az 1990-es években alkották meg tervezői. A malajziai iszlám várostervezés és építészet tökéletes példájaként számon tartott település közkedvelt becenevei között szerepel a ’Kertváros’ és az ’Intelligens város’ is.
Ez persze egyáltalán nem véletlen, hiszen a Kuala Lumpurtól mintegy 25 kilométerre délre található város azonnal elbűvöli az oda látogatókat rendezett környezetével, szép épületeivel és tavakkal, parkokkal pettyezett panorámájával.
Megszületésének ötlete az ország negyedik miniszterelnökének, Mahathir Mohamadnak a fejéből pattant ki a ’80-as évek végén.
Ugyanő volt az is, aki a Formula 1 autóverseny sorozatot elhozta a malajziai Sepangba. A Putrajaya elődjeként ismert Prang Besart (am. ’nagy háború’) első világháborús brit veteránok alapították még 1921-ben, mint gumiültetvényt. Területe ekkor 3,2 négyzetkilométer volt, mely az évek során – összeolvadva a környező birtokokkal: Estet Raja Alanggal, Estet Galloway-el és Estet Bukit Pranggal – 32 négyzetkilométerre bővült. Már a leendő város helyét is úgy tervezték, hogy az Kuala Lumpur, illetve a főváros nemzetközi repülőtere (KLIA) között helyezkedjen el, így esett a választás Prang Besarra, illetve a pahangi Janda Baikra, végül a tervezők az első mellett tették le a voksukat. Putrajaya elnevezése a szanszkrit ’putra’ (herceg, fiúgyermek), és ’jaya’ (siker, győzelem) szavak összetételéből született. A települést tudatosan kertváros jellegűre tervezték, melynek 38%-a zöldövezet, s amely napjaink fejlesztéseivel is tovább növekszik.
Az építkezés 1995-ben kezdődött; ez volt Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb, s Malajzia legjelentősebb projektje, melynek becsült végleges költsége 8,1 milliárd USD-ra rúgott.
A projekt teljes megvalósítása malajziai vállalatok nevéhez fűződik, csupán az anyagok kis hányadát importálták. Noha az 1997-98-as ázsiai pénzügyi válság kissé lelassította Putrajaya építését, 1999-ben a maláj kormány a túlzsúfolt és leterhelt Kuala Lumpurból az újonnan elkészült városba tette át székhelyét. Természetesen Kuala Lumpur továbbra is Malajzia nemzeti fővárosa maradt, mely a király, a parlament és az összes külföldi nagykövetség székhelye, illetve az ország kereskedelmi és pénzügyi központja, csupán az adminisztráció költözött az új városba. 2001. február 1-jén Mahathir miniszterelnök Putrajayát szövetségi területté nyilvánította, s a települést ünnepélyes keretek között átadta a szövetségi kormánynak. 2012-re szinte valamennyi minisztérium Putrajayába települt át, csupán a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, a Védelmi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium maradt Kuala Lumpurban. A település közigazgatásilag 20 + 1 (diplomáciai) választókerületre (presint) tagolódik.
A város látképét a 650 hektáros mesterséges Putrajaya-tó, illetve a körülötte kialakított zöldövezetek határozzák meg.
A tó Putrajaya természetes hűtőrendszereként működik, de rekreációs céloknak is tökéletesen megfelel; horgász, vízi sportra alkalmas helyek is bőven akadnak errefelé. Átlagos mélysége 6,6 méter, vízgyűjtő területe 50,9 négyzetkilométer. A tavon ível át a 435 méter hosszú, két szintes Putra-híd, mely szerkezetileg a sokkal régebbi iráni, iszfaháni Khaju-hídhoz hasonlít. A híd felső szintje a Dataran Putrát és a Perdana Putrát köti össze, alsó szintjén a tervezett monorail vasút fog közlekedni.
Másik látványos hídja a 240 méter hosszú, aszimmetrikus Seri Wawasan-híd, mely futurisztikus vonalvezetésével tökéletesen illik a modern város látképéhez. Az éjjelenként különböző színekben megvilágított híd formája egy stilizált vitorláshoz hasonlít. A tavon hajós városnézéseket is szerveznek, melyek során Putrajaya legismertebb látnivalóiban és a romantikus tóparti panorámában lehet gyönyörködni. A tavi városnézések során kétféle lehetőség közül választhatunk; a 76 fős, légkondicionált sétahajót, vagy a hagyományos maláj perahu stílusában épített néhány fős vitorlást.
A Putrajaya-tó partján magasodik a lenyűgöző, rózsaszín gránitból épült Putra mecset, mely a város legelőször elkészült középülete volt, s ma a település legfontosabb muszlim imahelye.
Putrajaya második legjelentősebb mecsetje, a Tuanku Mizan Zainal Abidin-mecset, más néven Vas-mecset szintén a tóparton épült. A modern stílusú épület 2004 és 2009 között készült el, de hivatalosan csak 2010 nyarán nyílt meg a hívek számára. A mecset 24 ezer ember befogadására alkalmas, területe kétszer nagyobb a Putra-mecseténél. Építészetileg az egyik legérdekesebb része a hozzá kapcsolódó Kiblat sétány, egy 13.640 négyzetméter területű gyalogos híd, melynek parkosítását a spanyolországi Granada híres Alhambra erődjének kertjeiről mintázták. Az épület – főleg esti megvilágításban – egy elegáns, hófehér üvegpalotához hasonlít. Belsejét kalligráfiák és Korán-versek díszítik.
A mecsettől egy 10 perces sétára található a 2005-ben épült Millenniumi Emlékmű (Alaf Baru) is. A távolról ceruzának, felülről hibiszkusz virágnak tűnő, 68 méter magas obeliszk alsó reliefjein a maláj nemzet történetének legfontosabb mérföldkövei láthatók. Megvilágításával az éjszaka közlekedő sétahajók jelzőfényeként is szolgál. Az építmény alapzatában egy időkapszulát is elrejtettek, benne Mahathir miniszterelnök üzenetével. A Putra-mecset és a Perdana Putra között helyezkedik el a kör alakú Dataran Putra, vagyis Putra tér, amely a város leglátványosabb, fákkal övezett központja. A két koncentrikus körként megtervezett díszteret – melyet a perzsa eredetű charbagh kertek stílusában alakítottak ki – a Putra Perdana Park öleli körbe.
Mint a perzsa kertek esetében, itt is séta ösvények, vízcsatornák, virágágyások és fák kaptak helyet, jóllehet ezúttal egészen újszerű felfogásban. A 300 méter átmérőjű tér legkülsőbb részét díszítő 11 ágú csillag alakzat Malajzia tizenegy államát jelképezi, amelyek 1957 augusztusában kivívták a függetlenséget. A középső, füves részen kialakított 13 ágú csillag az ország jelenlegi tizenhárom államát szimbolizálja, míg a legbelső részen látható 14 ágú csillag a Szövetségi Terület új kiegészítését jelenti.
A teret állami ünnepek alkalmával, felvonulásokon használják. A Dataran Putrától keleti irányban számos kormányzati épület kapott helyet, így lényegében ez a város egyik adminisztratív központja, míg a másik a vele szemben elhelyezkedő központi sziget, ahol a minisztériumok többségét is találjuk.
A Dataran Putráról sétaút vezet a Perdana Putrához, vagyis a miniszterelnöki hivatalhoz, melyet a mogul építészet elemeinek felhasználásával terveztek. A hatemeletes épület egy központi tömbre, valamint két oldalsó szárnyra tagolódik, és kivitelezésében többféle szimbolika is megtalálható.
A miniszterelnöki hivatal hétfőtől péntekig látogatható, de belépéskor megfelelő ruházat (férfiaknak galléros ing, hosszú nadrág, zárt cipő, nőknek nem kihívó ruházat) az elfogadott.
A tó túlsó partján terül el a Seri Perdana komplexum, a miniszterelnök hivatalos rezidenciája, mely 1997-99 között épült. Építészeti stílusát tekintve a Perdana Putrához hasonlít. A 17 hektáron elterülő komplexum a miniszterelnöki lakosztályokon kívül bankett teremnek, VIP teremnek, tárgyalóteremnek, adminisztrációs irodáknak ad helyet, de északról és délről egy-egy kert is csatlakozik hozzá. A rezidencia szolgál a különböző állami méltóságok fogadására is, ugyanakkor a Protokoll és a Bankett blokk az érdeklődők előtt is nyitva áll. Az épületegyüttes egyben a maláj, az iszlám és az európai építészeti, táj- és formatervezési örökség tökéletes megtestesítője.
Szintén a tó mellett terül el Malajzia legnagyobb és egyik legszebb botanikus kertje, a Putrajaya botanikus kert, valamint a mellette álló Marokkói pavilon, melyek a Putra-mecsettel együtt egyöntetűen Putrajaya elsőszámú látványosságai közé tartoznak.
A botanikus kert mellett található az Istana Melawati (jelentése ’őrtorony’), a maláj uralkodó, a Yang di-Pertuan Agong második számú palotája, mely főként pihenésre, kikapcsolódásra szolgál. A palota 1999 és 2002 között épült és négy részre oszlik: a királyi szárnyra, amely a privát lakosztályokat foglalja magában, az ünnepi fogadóteremre, illetve a bankett és adminisztratív szárnyra. A palota nevét onnan kapta, hogy három torony is látható rajta, amely a középkori maláj paloták sajátossága volt. A Putra-mecsettel szemben, a tó túlpartján található egy újabb palota, az Istana Darul Ehsan, vagyis Selangor szultánjának egyik rezidenciája. A 2000-ben épült ál-Tudor stílusú palota a malajziai szövetségi kormány és a Selangor állam közötti egyetértést és jó viszonyt jelképezi (Selangor állam adta át Putrajaya területét a szövetségi kormánynak). A palota privát birtok, nem látogatható!
A Mezőgazdasági Örökségvédelmi Park (Taman Warisan Pertanian) Putrajaya keleti részén, a 16-os választókerületben található. A látogatók itt megismerkedhetnek Malajzia mezőgazdasági múltjával, bepillantást kaphatnak olyan tevékenységekbe, mint a gumi előállítása, kezdve az alapanyagok betakarításától a feldolgozásig, vagy a gyümölcsök, fűszerek, gyógynövények sokrétű felhasználásáig. Bemutatják a trópusi gyümölcsök, a pálmaolaj, tea, kávé és más kereskedelmi növények útját a földektől a boltok pultjaiig. De ha csak kóstolni szeretnénk az Európában sokfelé ismeretlen délkelet-ázsiai ízekből, számos helybeli gyümölcs is elérhető itt: jackfruit (kenyérfa), a rambutan, a sapodilla, a jambu madu, a cempedak, a longan, a durian, a pomelo, a mangó, a mangosztán, a pulasan, a sárkánygyümölcs, a csillaggyümölcs és a guava. Azonban a park fáiról nem szabad szedni, kizárólag az erre szolgáló élelmiszerpultoknál kérhetünk. Ugyanakkor olyan érdekességeket is megtudhatunk itt, hogy a kenyérfa gyógyír a kanyaróra, míg a csillaggyümölcs a bárányhimlőre.
Bár Putrajaya legismertebb, legtöbb látogatót vonzó zöldövezeti része a botanikus kert, további népszerű ökoturisztikai célpontokkal is megismerkedhetünk itt. Ezek egyike a Taman Wawasan, mely a város szívében, a Dataran Putrával szemben, a központi sziget partján terül el, és csodálatos panorámát kínál a tóparti nevezetességekre. Az 55,5 hektáron elterülő park közepén a Külügyminisztérium igen fotogén épülete magasodik (nem látogatható!).
A tavacskákkal pettyezett parkban lótuszok, hibiszkuszok, orchideák nyílnak, sőt egy strandja is van, de a vízben varánuszok élnek, így nem biztos, hogy bárki is szívesen megmártózna benne.
Érdemes ellátogatni a város északi részén található Putrajaya Vizes Élőhelyek, illetve azon belül a Természetértelmező Központba (Taman Wetlands Putrajaya) is, mely egy olyan látogatóközpont, ami a vizes élőhelyek működését, illetve a park növény- és állatvilágát mutatja be interaktív módon. Megismerhetjük a mangrove fák szerepét, illetve azt is, hogy milyen károkat okoznának a part menti szökőárok e növények védőgátja nélkül. De azt a folyamatot is bemutatják, ahogy ezek az édesvízi vizes élőhelyek megszűrik, megtisztítják a Putrajaya-tó vízét, mintegy szűrőrendszerként viselkednek, sőt az árvíz veszélyét is csökkentik. A parkban egy flamingókkal teli tó, illetve egy bambuszerdő is található.
