Penang strandjai, szigetei

Penang földrajza

A mindössze 1048 km2 területű Penang Malajzia 2. legkisebb állama, mely az 5,59° és az 5,12° északi szélesség, valamint a 100,17° és 100,56° keleti hosszúság között terül el. Az állam két részből áll – a 293 km2 területű Penang-szigetből és a 751 km2 területű Sebarang Perai-ból –, amit a Penangi-szoros választ el, ami egy északi és déli csatornából áll. A szoros legszűkebb szakaszán mindössze 3 km széles. 

Penang-szigete szabálytalan alakú, dombokkal, sok erdőséggel, keskeny parti síkságokkal rendelkezik. A sziget legmagasabb pontja a 833 m magas Penang-hegy. A Muda-folyó jelenti a határt Sebarang Perai és Kedah állam között, míg a Kerian-folyó délen Sebarang Perai, Kedai, Perak közötti határvonalon található. 

Földrajzi szempontból a sziget 5 területre bontható. Az északkeleti részen egy háromszög alakú síkság található, és itt van George Town városa, ami a sziget közigazgatási, kulturális és kereskedelmi központja. A sziget délkeleti részén fekszik Bayan Lepas egykori mezőgazdasági területe, ami a korábbi időkben rizsföldekből és mangrove mocsárerdőkből állt, ám az elmúlt fél évszázadban ipari jellegű vált itt a vidék. Az északi terület, beleértve a Batu Ferringhit, a Tanjung Bungah-t és a TanjungTokongot, keskeny és főleg homokos strandokból áll, üdülőszállodákkal és rezidenciákkal szegélyezve, amelyek George Town északnyugati szélét alkotják. A délnyugati vidék, Balik Pulau, egyetlen nagy halászfaluból áll, amely körül gyümölcsöskertek és mangrove mocsárerdő található. A központi dombvidék, amelynek legmagasabb csúcsa a Penang-hegy, főleg gránitból áll. A dombrendszer az északi rész felé magasodik, és legmagasabb pontja a Nyugati-dombon található. Számos magasabb csúcs található a régióban, mint például a Bukit Laksamana (malájul az Admiral Hill), a Tiger Hill, a Flagstaff Hill, a Haliburton’s Hill és a Government Hill. Számos kis folyó és patak ered a régióban, melyek közül a legnagyobb a Penang-folyó (malájul Szungai Pinang), mely a környéken számos mellékfolyóból fonódik össze. Geológiai szempontból a sziget nyugati és  északkeleti részén találhatók a legfrissebb üledékek, míg a sziget döntő többsége különböző gránitokból tevődik össze

A 20. századi igen erőteljes urbanizációs hatások ellenére Penang államnak napjainkig is sikerült megóvnia az eredeti természeti környezetének nagyobbik részét. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy közel 80 km2-nyi erdős terület került kijelölésre, ami erdőrezervátumként működik. Penang-sziget központi területei, beleértve a Penang-hegyet, zöld tüdőként szolgálnak a sziget számára. Penang partjai mentén 9 másik sziget is sorakozik, amelyek közül legnagyobb a Jerejak-sziget, amely a Penang-szoros déli részében található. Penangra a trópusi esőerdő éghajlat jellemző, amely a trópusi monszun éghajlattal határos. A napi átlaghőmérséklet minden hónapban 30ºC felett van, míg az éves csapadékmennyiség, melynek eloszlása nem egyenletes, 2600 mm körül alakul. A legtöbb csapadék szeptember-októberben jellemző, a legkevesebb pedig december-február között. Az éghajlatra nagy mértékben hatással van a környező tenger vízének hőmérséklete és a mindenkori uralkodó szélrendszerek. Penang éghajlatára, földrajzi fekvésének köszönhetően, a Délkelet-Ázsiában egyre nagyobb számban előforduló erdőtüzek is hatással vannak, illetve a szélrendszerek időközönként nagy mennyiségű porszemet hoznak a területre.

Penang-sziget nyugati és középső felét alkotják erdőségek, amelyekhez a nyugati parton csatlakoznak mangrove mocsarak. A városi, urbanisztikus jellegű tájak inkább a keleti partra jellemzőek, ahol a tengertől visszanyert, feltöltött területek sorakoznak a part mentén. Az északkeleti és a déli part mentén rekultivációra javasolt területek tarkítják a sziget területét.

A majd 800 km hosszú Malaka-szoros déli részén a vízmélység ritkán haladja meg a 30 m-t, északnyugat felé az alja fokozatosan mélyül, amíg el nem éri a 200 m-t. Számos sziget, több zátony és homokhát akadályozza az átjárást a szoros déli bejáratánál. Geológiailag a szoros az ún. Szunda-self, amely kiterjedt, alacsony domborzatú földfelszín volt a negyedidőszak elején (kb. 2,6 millió évvel ezelőtt). A szoros akkor érte el jelenlegi állapotát, miután a jégkorszak végeztével a világtengerek szintje megemelkedett.

A tengerszoros szélessége 70–50 km között váltakozik, a legszűkebb pontján, Szingapúrnál még a 3 km-t sem éri el. A Malaka-szoros a legfontosabb kereskedelmi gazdasági kapcsolatot jelenti a két óceán, továbbá Európa és Délkelet-Ázsia országai között. A legfontosabb szállítási útvonalnak minősül India, Kína, Japán, Dél-Korea és Tajvan esetében, ahol évente több mint 90 000 hajó halad át. A világkereskedelem közel negyede a szoros vízén keresztül éri el a célállomást, így többek között fontos nyersanyagok, mint pl. a kőolaj, kőszén, mellettük pedig  iparcikkek, késztermékek, mezőgazdasági alapanyagok is nagy mennyiségben kerülnek  szállításra.

A szorosban való hajózást azonban nagyban megnehezíti a több évszázados múltú kalózkodás, mely napjainkban is igen gyakori problémát jelent. A 2000-es évek elején a világ kalóztámadásainak harmada itt történt. Valamint további problémát jelentenek az elmúlt évszázadokban elsüllyedt hajóroncsok is, amelyek az alacsony vízmélység miatt kockázatot jelenthetnek a mély merülésű nagy teherszállító hajóknak. Kockázati tényező még az ún. barna köd, amit a szoros partja mentén elterülő szigeteken, szárazföldeken időnként dúló erdő-, illetve bozóttüzek okoznak. Ilyen esetekben a látástávolság 200 m alá is csökkenhet, ezért az áthaladó hajók sokkal lassabban közlekednek az esetleges ütközés veszélye miatt. Az utóbbi években egyre több jel utal arra, hogy a régió tengeri kereskedelmi helyzete a jövőben megváltozhat. Az éghajlatváltozás és az északi-sarki jég nagymértékű olvadása következtében az elkövetkező évtizedekben a nyári hónapokban hajózhatóvá válhat a Szibériától északra fekvő tengeri út – az északkeleti átjáró. Ez egy rövidebb és gyorsabb útvonalat jelentene a tengeri szállítás számára Európa és Kelet-Ázsia között, mint a Szuezi-csatorna és a Malaka-szoros. A jövőbeni északi útvonal tervei most formálódnak Kínában, ahol az északkeleten fekvő, 250 000 lakosú Hunchun várost már jövőbeni központként népszerűsítik. 

Egy másik jel, hogy az északkeleti átjáró a közeljövőben tengeri útvonallá válhat, hogy 2016 szeptemberében egy nagy kínai ásványvállalat 12,5%-os részesedést szerzett a Greenland Minerals and Energy bányavállalatban, amely többek között ritka földfémeket, uránt és cinket bányászik Grönlandon. Szakértők úgy vélik, hogy ezekből az erőforrásokból jóval többet szállítanak Kínába a jövőben az északkeleti átjárón keresztül. Jelenleg még mindig nem lehet előre látni, hogy ennek az északi tengeri útnak a fejlődése milyen hatással lesz a következő évtizedekben a Malaka-szoroson áthaladó forgalomra. 

A Kínából kiindult Covid19 járvány világszerte pusztító hatással volt a mindennapi életre, mely  gyors láncreakciót váltott ki világszerte, és érintette a világgazdaságot és a tengeri hajózást is, ami miatt Malajzia, és így részben Penang is, súlyosan érintett lett ezen a területen is. Malajzia GDP-je majdnem 7%-kal csökkent, de a háztartások jövedelme még ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutatott.  Malajzia a 3. legnagyobb gazdasága Délkelet-Ázsiának és az elmúlt évtizedben Kína volt a legnagyobb kereskedelmi partnere. Kína és Szingapúr együttesen 30%-át teszi ki Malajzia kereskedelmének, ami a világjárvány hatásaként erőteljesen visszaesett. 2020 februárja óta a vírus lelassította a termelést és a hajóforgalmat, valamint hatással volt az ellátási láncokra, amelyek nagymértékben integrálódtak a globális piacba. A legtöbb szállítási vállalat forgalma csökkent, kevesebb árut kell szállítani, amihez kevesebb hajó is elegendő. Malajziának a jövőben meg kell vizsgálnia saját helyzetét, és foglalkoznia kell olyan kérdésekkel, mint a gyártási technológia, a kezdőtőke, vagy az innováció terén mutatkozó hiányosságok. Malajzia utazási, idegenforgalmi és kapcsolódó ágazatai, mint például a szállodai szálláshelyek az előrejelzések szerint az egyik leginkább érintett ágazat lesz ebben a világméretű járványban. Kormányzati becslések szerint a turisztikai ágazat veszteségei csak 2020 első két hónapjában elérték a 3,37 milliárd RM értéket.

A szoros nemcsak egy működő hajózási út, hanem sokkal több is annál. Élő és élettelen természeti értékeknek, így például a halászatnak, mangrove erdőknek és korallzátonyoknak ad otthont. Ez egy virágzó tengerészeti és rekreációs erőforrás-központ, amely a tengeri életet támogató rendszerek széles skáláját generálja, valamint kritikus gazdasági megélhetési forrást nyújt a partjai mentén élők számára. Ezeket viszont óriási nyomás éri, mivel a szoros évről-évre forgalmasabbá válik. Az olaj- és vegyi szennyezés, a ballasztvíz és a szilárd hulladékok kibocsátása, a hajók balesetei komoly veszélyt jelentenek erre a kényes egyensúlyra, amely a megfelelő kezelés hiányában hátrányosan befolyásolhatja a környező közösségek megélhetését és veszélyeztetheti az itt lévő országok hosszú távú gazdasági fejlődését és fenntarthatóságát.

.

Penang strandjai

Tanjung Bungah

Tanjung Bungah (jelentése Virág-fok) George Town külvárosában, Batu Ferringhi és Tanjung Tokong között található, mintegy fél órányi autózásra a városközponttól. Jól ismert tengerpartján számos szálloda és üdülőhely sorakozik. A külvárosban jelentős számban laknak külföldiek, 2010-ben a városka lakosságának kb. 5–6%-át tették ki. Az 1960–1970-es években a környéken állomásozó ausztrál légierő katonái is itt laktak. A legtöbb apartman, társasház és lakóövezet a strand vagy a domboldal közelében található. Tanjung Bungah a múltban egy csendes halászfalu volt, amelyben maláj és kínai halászok éltek. Az 1950-es években kezdett ismertté válni, amikor a helyiek és a turisták tengerparti úti célnak választották. Majd az 1980-as években kezdetét vette a falucska urbanizációja, ami a part mentén számos lakóház építésével járt, majd az évtizedek óta zajló és gyorsuló urbanizációs folyamat hatására megnövekedett a többszintes épületek száma. Tanjung Bungah fejlődése vonzotta azokat a külföldieket is, akik úgy döntöttek, hogy Penang-szigetén élik le nyugdíjas éveiket. A 2004. évi szökőár egyik legsúlyosabban érintett területe is itt volt, amely 52 ember életét követelte. A tragikus esemény emlékére egy úszó mecset épült 2005-ben, amely mára Tanjung Bungah egyik legfontosabb nevezetességének számít.

.

Moonlight Bay (Holdfény-öböl strand)

A Holdfény-öbölben egy igazán fényűző, zárt lakóépület-fejlesztési projekt valósult meg az elmúlt évtizedekben, melynek eredményeképpen négyszintes villákból és társasházakból álló, fokozottan védett üdülőhely jött létre a tengerszint felett 30 m-rel, természetes, buja zöldövezetben. A Moonlight Bay a 2011-es Asia Pacific Property Awards-on elnyerte a legjobb szabadidős fejlesztésnek járó díjat.

Batu Ferringhi

Penang északi partja mentén húzódó Batu Ferringhi mintegy 11 km-re fekszik George Town városközpontjától. A település neve egyrészt azt a helyet jelenti, ahol a nyugatiak partra szálltak, másrészt a maláj batu szó sziklát jelent, ami a terület sziklás partvonalára utal. A tamilok körében a terület Paringgi Malai néven ismert, aminek jelentése idegen domb. Penang első számú tengerparti célpontjának számít a helyiek és a turisták körében egyaránt. A turisták igényeinek kielégítésére a 4 km-es strandszakasz mentén több nagy, sokemeletes szállodát építettek, köztük a híres Hard Rock Hotelt. A Batu Ferringhi mentén található tengerparti üdülőhelyek különféle vízi sportolási lehetőségeket kínálnak. Egyes tiszta napokon festői kilátás nyílik az Andamán-tengerre és a szomszédos Kedah államban található Jerai-hegyre. A település híres az éjszakai piacáról, amely különféle áruk és utcai ételek széles választékát kínálja. Batu Ferringhit is súlyosan érintette az Indiai-óceán 2004-es földrengése és szökőárja.

Teluk Bahang

Teluk Bahang egy város a városon belül George Town közelében, amely korábban egy halászfalu volt, és az elmúlt évtizedekben fejlődött fontos turisztikai célponttá. Itt épült fel a Teluk Bahang-gát is Penang-sziget legnagyobb tározójával. A település maláj nevét, melynek jelentése meleg öböl, a környékre jellemző magas hőmérsékletű tengeri szél után kapta. Teluk Bahang volt a sziget egyik legsúlyosabban érintett területének az Indiai-óceán 2004-es szökőárja idején. E súlyos katasztrófa után cunami-figyelmeztető rendszert építették ki Penang egész területén, beleértve Teluk Bahangot is. A város számos turisztikai attrakciónak ad otthont, melyek között erdei rezervátumok, ökoturisztikai helyszínek és vidámparkok is találhatók. A sűrű erdőtakaróval körülvett, finom fehér homokú és hűvös vizű nyilvános strand kiválóan alkalmas grillezésre és horgászatra. A víz nem mindig alkalmas úszásra a medúzák jelenléte miatt. A Hidden beach a Teluk Bahang folytatása, rövidke partszakasz. 

Pantai Pasír Panjang

Penang-sziget délnyugati részén, Balik Pulau-ban található Pasír Panjang homokos strandszakasza, amely a legtöbb napon igen csendes. Félreeső területe miatt az úszáson és a tengerparti piknikezésen kívül nincs sok szabadidős tevékenység, amivel foglalkozni lehetne. Ugyanakkor jó hely a kikapcsolódásra és a menekülésre Penang forgalmasabb helyei elől. Nagyszerű hely a természet szerelmeseinek. A legjobb út ide a dzsungel-túrázás, mivel rengeteg jól kitaposott ösvény és kanyargós domb vezet a parthoz. A Gertak Sanggul felől indulva a Pasír Panjang strandig tartó kétórás ösvényt zöldellő dzsungel és gumiültetvények veszik körül, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Malaka-szorosra is. 

Red Mile Reef

Penang délnyugati sarkában lévő sziklaformáció vörös színe után kapta nevét. A turisták körében egyre népszerűbb a lenyűgöző kilátás és a háborítatlan természet miatt.

Gertak Sanggul Beach

Lélegzetelállító naplementéjéről ismert halászfalu Penang délnyugati partján, Bayan Lepastól 15 perces autóútra található. A rengeteg kókuszfának otthont adó fehér homokos strandja ideális kiruccanás lehet Penang nyüzsgő forgataga után. Az idelátogatók közül sokan a friss tenger gyümölcsei miatt érkeznek ide, amiket az egyik itteni, Penang-sziget egyik legjobb éttermének számító, Hai Boey Seafoodban szolgálnak fel. Mivel az étkezde hétvégenként meglehetősen tele van, ezért a közeli másik halászfalu, Teluk Kumbarba is egyre több turista látogat el, és fogyaszt el egy jó ebédet.

Tanjung Asam Beach

Penang délnyugati részén, Teluk Kumbarban található az utolsó, látogatható strand, a Tanjung Asam Beach. A szép kilátást nyújtó sziklás hegyfok mindkét oldalát homokos strandok szegélyezik,  melyek a helyiek kedvelt piknikező helyei is. A strand közeli vége milliónyi, különböző variációjú  tornyoscsigával van tele.

Sungai Batu Beach

Sungai Batu egy folyó, valamint egy tengerparti falu neve Penang-sziget déli részén, Bayan Lepas és Teluk Kumbar között. A falusiak többsége halász, akiknek megélhetését igencsak megnehezítette a 2004. decemberi szökőár. Szerencsére a terület gyorsan helyreállt utána, és Teluk Bayu néven ismert strandszakaszát egyre többen látogatják, mely tökéletes hely a piknikezéshez is. Körülbelül 50 m-re a strand partjától egy kis tó található, ahol évtizedekkel ezelőtt homokbányászati tevékenységet folytattak. Ma Tasik Teluk Bayu néven ismert.

Penang Nemzeti Park strandjai

A nemzeti park (malájul: Taman Negara Pulau Pinang) mintegy 2563 hektáron terül el Penang szigetén, amibe szárazföldi és tengeri területek is tartoznak. Helyén korábban, 2003 áprilisáig, a Pantai Acheh nevű természetvédelmi terület volt. A Malajzia Nemzeti Parkról szóló, 1980. évi törvény alapján hozták létre a területet, a növény- és állatvilág, valamint a geológiai, régészeti, történelmi, etnológiai, tudományos és festői szépségű tájak megőrzése és védelme érdekében.

A park természetes látnivalói közé tartoznak a dombvidéki/síkvidéki dipterokarpuszfélék alkotta erdők, a mangrove erdőterületek, a homokos tengerparti élőhelyek, egy szezonális meromiktikus tó és a nyílt tengeri területek. Már a Pantai Acheh idejében, 1955 után korlátozva lett a területen a fakitermelés, majd 1996-ban minden fakitermelési tevékenységet leállítottak. A park egyik érdekessége, hogy 5 olyan élőhelytípus található itt meg, amilyenek a többi jelentős malajziai természetvédelmi területen nem. A park 417 növény- és 143 állatfaj menedéke, beleértve a teknősöket, a rákokat és a ritka kancsó növényeket is. Flóra tekintetében a másodlagos erdő a legfontosabb  jellemző. A tengerpartok mentén számos növényfaj képviselői találhatók meg, köztük a dipterokarpuszfélék családjába tartozó Neobalanocarpus, a Shorea curtisii, a Dyera costulata, az Eurycoma longifolia vagy a Calophyllum. A partokat uraló másodlagos erdőkben több mangrovefa is található. A meredek sziklás lejtőkön vad orchideák élnek, és a kesudió is gyakorinak számít, ami azt jelzi, hogy korábban mezőgazdasági tevékenység folyt a tájon. A fauna részét képezik a park és környékén észlelt állatok, melyek közé delfinek, vidrák, közönséges cserepesteknősök és számos majomfajta tartozik. A park 46 madárfaj otthona, mint például a gólyacsőrű jégmadáré, a fehérmellű lápi tyúké és a nagy kócsagé. Az emlősök közé tartozik a vaddisznó, a vadmacska, a cibetmacska, a tengeri vidra, az egérszarvas, a mókus, de gyakran fordulnak elő különféle denevérfajok, rákok, nagy garnélarák, monitor gyíkok és számos kígyófajta is.

Teluk Ailing Beach

A Teluk Bahangtól kb. fél óra alatt elérhető strandon kis méretű tornyoscsiga különböző formái figyelhetők meg. A Malajziai Tudományegyetem (USM) biotechnológiai kutatóintézetet állított itt fel, ahol a természetes tengerpartot és erdőt tanulmányozzák. A strand bejáratától hajójáratok állnak a turisták rendelkezésére. A mólót pedig úgy építették meg, hogy az erőforrásokat és a készleteket a városból egyenesen az USM kutatóközpontjába tudják juttatni. A strand a táborozók számára kempingezési és pihenési lehetőséget is biztosít.

Monkey Beach – Teluk Duyung

Ez a csodálatos strand Penang északnyugati partján található, és a nemzeti park bejáratától kb. másfél óra alatt lehet elérni. A szigeten lévő kevés érintetlen strandok egyike, amely nincs annyira kitéve a Penang nyugati partjainál tapasztalható szennyezésnek. A strand nevét a parton élő közönséges makákók után kapta. A környéken számos állat- és növényfaj megtalálható, így a közönséges levesteknős, a repülő mókusok, lemúrok, és több mint 150 madárfaj, melyek közül a fehérhasú tengeri sas a strandon is gyakran észlelhető. A Monkey Beach nyugodt öble biztonságos úszás szempontjából, ellentétben a sziget számos strandjával, ahol rengeteg medúza keseríti meg a fürdőzők életét. Noha viszonylag elszigetelt helyen van, a strandot mégis sokan látogatják, különösen a nyári turisztikai szezonban. A strandról félórás túrával a látogatók egy festői világítótoronyhoz is eljuthatnak.

Turtle Beach – Kerachut Beach

A park egyik leglátogatottabb strandja, amelyet egy függőhíd köt össze a közeli dzsungelpályákkal. A tengerparttól nem messze található meromiktikus tó egyike az Ázsiában előforduló 3 ilyen tónak. Az ilyen tavakra az a jellemző, hogy a benne lévő vízrétegek nem keverednek össze. Az itt lévő tavat 5 folyó és maga a tenger táplálja, így édesvíz és sós tengervíz réteg egyaránt található benne. Ez egy szezonális tó, és csak a monszunszelek változása idején töltődik fel. A strand túlsó végén található teknős szentély azért jött létre, hogy segítsen megvédeni és megőrizni a maláj vizekben található teknősök fogyatkozó populációit. Az 1995-ben épített teknős keltetőt sok esetben a látogatók is megtekintheti. A tengerparton kvarcerek és magmás kőzetek alkotják e lenyűgöző strand geológiájának döntő részét. A flóra magába foglalja az aszályos időszakban a tavon növekvő növényeket, melyek több faja sziklarepedésekben törekedik a túlélésre. Maga a tó igen érdekes ökológiával rendelkezik. A tóban nagy tömegben élnek csigák és rákok. A novembertől januárig tartó virágzás során a moszat virágzik a sziklákon, ami medúzákat vonz a partra. A teknősök egész évben folyamatosan raknak le tojásokat a tengerpart mentén. Döntően a zöld tengeri teknős és az olajzöld fattyúteknős fajai figyelhetők meg ezen a területen. Ez a viszonylag érintetlen strand 20 perces hajóúttal érhető el Batu Ferringhitől vagy kétórás túraútvonalon Teluk Bahangtól.

Teluk Kampi

A Pantai Kerachut strandtól körülbelül egy órás túraútra található Teluk Kampi a nemzeti park leghosszabb strandszakaszával rendelkezik. A tapasztaltabb túrázók számára ideális, de mivel a legnehezebb strandra vezető túraútvonal, ezért csak megfelelő túrafelszereléssel tanácsos nekivágni. Zöld környezete miatt az utat gyakran lehullott levelek és ágak borítják. Több helyen is nagyon meredek, az esős évszakokban pedig rendkívül csúszós. Az idelátogatók különféle szabadidős tevékenységeket élvezhetnek, mint pl. úszás, madármegfigyelés. Mivel a Teluk Kampi strand egész évben viszonylagosan nyugodt, a tágas tengerpart mentén kempingezni is lehet. Február és április között a strand hemzseg a zöld tengeri teknősöktől. Az északi part mentén található árkok a japán hadsereg védőárkai voltak a II. világháború idején. 

Penang körüli szigetek

Pulau Jerejak

Pulau Jerejak közvetlenül Penang délkeleti partja mellett található, egy csendes trópusi sziget, festői strandokkal és érintetlen esőerdővel, amely eredeti állapotában több mint 400 éve védett. A Penangot körülvevő számos sziget legnagyobbikaként ismert 362 hektáros sziget színes történelemmel rendelkezik. Állítólag Francis Light, Penang alapítója 1786 elején érkezett a Jerejak-szigetre, mielőtt továbbment volna Penangba, 1797-ben pedig Arthur Wellesley ezredes Jerejakot javasolta a Cornwallis erőd lehetséges helyszínéül. Ez a terv nem valósult meg, mivel addigra George Town kezdett jövedelmező kikötővé válni, és hamarosan feleslegessé vált a sziget megerősítése. 1868-ban megalkották a leprás menedékjogot, majd 1871-ben a szigeten egy lepratelep létesült, mely az 1930-as évekig folyamatosan működött. A leprosáriumot az 1960-as években zárták be végleg, és az itt élőket áthelyezték. A sziget keleti és északi részén 1875-ben bevándorlók számára egészségügyi karanténközpontot létesítettek. Mivel a II. világháború után megnőtt a tuberkulózisos betegek száma, ezért Jerejak-szigetén felépítettek egy szanatóriumot a betegek számára. 1969-ben pedig egy börtönt hoztak létre, és ezzel a sziget a malajziai Alcatraz nevet érdemelte ki. A börtönt 1993 augusztusában bezárták. Az elmúlt évek során Jerejak-szigete ökoturisztikai célállomásává vált, esőerdővel, helyszíni wellnessközponttal, étteremmel, számos rekreációs és remek kikapcsolódási lehetőséggel, mint például kajak-kenu, íjászat, paintball, dzsungel-túra, vízilabda és strandröplabda. A szigetre napi kompjárat közlekedik a Penang-szigeti Jerejak mólótól a Jerejak Resort mólóig. 

Pulau Gazumbo

Pulau Gazumbo (más néven Pulau Kazambo) és a Pulau Ros két homoksziget, de nevezik árapály-szigeteknek is, melyek a Penang-híd megépítésekor alakultak ki, amikor  megváltozott a tengeráramlat iránya. Bár a Penang kormány szándéka volt e szigetek turisztikai célú fejlesztése, mind ez ideig nem tettek semmiféle konkrét erőfeszítéseket. Pulau Gazumbo egy lapos sziget, melynek különlegessége a nyugati oldalán található tengerbe nyúló homokpart.

Tikus Island

Tikus Island (Rat Island – Patkánysziget) Penang északi partjainál, George Town külvárosától, Tanjung Bungah-tól alig pár km-re terül el. A sziget lakatlan,  mindössze egy napenergiával működő világítótorony, és egy helyi muszlim szent sírja található meg rajta, amelyet időnként még mindig látogatnak a különféle hitű helyi penangiták, akik meggyőződésüktől függetlenül keresnek áldást. Bár a Tanang Bungah-i vízi sportközpontban kajakok állnak rendelkezésre, hogy vállalkozó kedvűek azzal jussanak el a szigetre, a durva tengeri áramlások már több kísérletet gátolta meg benne. Így a sziget megközelítése csak hajóval biztonságos.

Pulau Kendi

A Penang-sziget délnyugati csücskétől 3,4 km-re található ez a sziklás, lakatlan szigetecske, mely a Gertak Sanggulból induló hajójárattal érhető el. Leginkább horgászok látogatják. A sziget partvonalának viszonylag nagy területe szaggatott, néhány keskeny strand kivételével. Penang egyetlen helye, ahol korallokat lehet megtekinteni, és ahol még szabadon lehet úszni, mivel itt nem fordulnak elő medúzák. A korallok megtekintésére a legjobb időszak október és március között van. 

Pulau Aman

Malájul „Béke szigete”, amely egy festői halászfalunak ad otthont, mindössze 300 lakosával. Itt található Malajzia legöregebb sukun (kenyérgyümölcs) fája. A buja trópusi esőerdőkkel jellemezhető sziget ideális a horgászat, a kajakozás és dzsungel-túrázás szempontjából. A sziget egyik nevezetessége a Jalan Telaga Emas (az arany kútja), amely 1789 óta ismert, és amely a legsúlyosabb szárazság idején száradt ki. A szomszédos szigeten, Pulau Gedungon II. világháborús lőszermaradványok, és a Gua Lanun vagy Kalózok barlangja található, amely állítólag menedékhelyként szolgált a sziget körüli vizeken fosztogató kalózok számára. 

Pulau Betong

Penang-sziget nyugati partja mentén található, csak hajóval megközelíthető kisebb sziget, melyen a Kampung Pulau Betong nevű falu található, melynek lakosai haltenyésztéssel foglalkoznak. A sziget neve a maláj bambusz szóból származik. 

Pulau Rimau

Penang-sziget délkeleti csúcsától csaknem 832 m-re található ez a lakatlan szigetecske, ami egy ma is működő világítótoronynak ad otthont, amelyet még a britek 1885-ben építettek. A 17 m-es, kör alakú hengeres öntöttvas világítótorony feladata, hogy jelzőként szolgál a Penang-szorosba dél felől belépő hajók számára. Mellette egy emeletes ház is található.

Penang turizmusa

Az idegenforgalmi ágazat mindig is szerves részét képezte Penang gazdaságának. Kulcsfontosságú turisztikai célpontként évente több millió turistát vonz festői tengerpartjaival, változatos kultúráival és ízletes helyi ételeivel. A penangi turizmusnak több alágazata is van, így például az orvosi turizmus, a körutazásos turizmus és az ökoturizmus. Penang turisztikai ágazata is hozzájárult az állam általános gazdasági fejlődéséhez azáltal, hogy ösztönözte a gazdasági tevékenységeket, hozzájárulva a foglalkoztatás növekedéséhez, valamint pozitív hatást gyakorol magára az országra is.

Az elmúlt években a szigetre érkező turisták döntő többsége független, nem szervezett formában érkező utazó volt. A látogatók több mint fele a szabadidő hasznos eltöltése miatt érkezik, és majdnem ugyanannyi a visszatérő látogató. A szigetre érkező turisták nagy része fiatal, 18–25 év közötti. A top 5 kihagyhatatlan tevékenység közé tartozik Penangban a helyi ételek fogyasztása, a városok látnivalói, a történelmi helyek látogatása, a múzeumok és a vásárlás. Penang látogatói 2017-ben 52,2%-ban nemzetközi és 47,8%-ban belföldi turistákból állt. Az egyedülállók és az iskolázottak a domináns utazók. A szigetre érkezők harmada Délkelet-Ázsiából, másik harmada Európából érkezik. Jelentős még a Kelet-Ázsiából és az Amerikából érkezők aránya.

Penangra érkezők megoszlása

A belföldi utazók  Penang leghűségesebb és legismétlődőbb látogatói, míg az összes látogató közel fele visszatérő. A belföldi látogatók csaknem fele már 2–5 alkalommal ellátogatott a szigetre. A nemzetközi turisták körében a visszatérő látogatók száma alacsonyabb, alig negyedük tér vissza legközelebb is. A Penangra történő látogatások fő céljai közé tartozik a szabadidő, a kikapcsolódás, a nyaralás, ami mellett a kultúra és a barátok, rokonok meglátogatása is jellemző cél.  A látogatók mintegy fele kevesebb mint 3 napot szokott eltölteni Penang-szigetén, ahova többségük barátokkal és családtagokkal utazik. Az utazás megtervezése minden turista számára fontos, de az internetes foglalásokkal az utazás időtartama és megszervezésének ideje lerövidülhet. A látogatók többségének az ár a döntő a szálláshelyek foglalásakor, melyekből számos lehetőség áll rendelkezésre. A szállodák mellett olcsó szálláshelyek és vendégházak is népszerűek Penangban, melyek jelentős része Seberang Perai-ban, Seberang Perai Tengah-ban és Seberang Perai Tengah-ban található. A turisták egyharmada választ szállodát, melyek Penang-szigetén a két- és a négycsillagos kategóriák között van, míg 15 szálloda rendelkezik a legmagasabb, ötcsillagos minősítéssel. A szállodák döntő része a sziget északkeleti részében koncentrálódik, és alig tizede található Penang szárazföldi részén. A strandok közelében lévő szállodák kihasználtsága 60–70% között változik. A városi szállodáké valamivel kisebb, 50–60% között ingadozik. A belföldi látogatók többsége személygépkocsival és fapados légitársasággal érkezik Penangba, míg a nemzetközi utazók számára a fapados légitársaság és a busz a fő közlekedési eszköz.

.

A penangi idegenforgalmi ágazat az előrejelzések szerint fent tudja tartani folyamatos növekedését,  egyre növekvő hírneve turisztikai célpontként továbbra is vonzza majd a turistákat. A tervek szerint az évente megrendezésre kerülő George Town Fesztivál és a George Town-i Irodalmi Fesztivál továbbra is működni fog, ezzel is hozzájárulva a turizmus bevételeihez. Seberang Perai reménybeli lehetőségekkel rendelkezik abból a szempontból, hogy Penang fő ökoturisztikai központjává váljon jövőben. A körutazás-turizmus növekedési kilátásai rendkívül kedvezőek, amivel párhuzamosan a jövőben tervezik a  hajókirándulási terminálok fejlesztését is. A projekt a meglévő kikötőhelyek jelentős bővítését fogja jelenteni, és lehetőség lesz a nagyobb nemzetközi hajók kikötésére, nagyobb sétahajók befogadására a penangi kikötőben. Tekintettel Penang versenyképességére a régióban, az egészségügyi célú turizmussal kapcsolatos bevételek növekedése várhatóan folytatódni fog. 

Penang rendkívül versenyképes, mint oktatási központ is. Jó hírű és elismert magán felsőoktatási oktatási intézmények kínálnak minőségi tanulási lehetőségeket. Penang jövőbeli tervei között szerepel különféle nemzetközi rendezvényeket megrendezése, de növekedési potenciál van a sport- és az esküvői turizmusban is.