Penang Nemzeti Park

Penang Nemzeti Park

A Penang Nemzeti Park (malájul: Taman Negara Pulau Pinang) mintegy 2563 hektáron terül el Penang szigetén, amibe szárazföldi és tengeri területek is tartoznak. Korábban az ún. Pantai Acheh névvel illetett természetvédelmi terület volt a helyén, amiből 2003 áprilisában született meg a Nemzeti Park. A Malajzia Nemzeti Parkról szóló, 1980. évi törvény alapján lett a terület kialakítva, felmérve, amelyet a növény- és állatvilág, valamint a geológiai, régészeti, történelmi, etnológiai, tudományos és festői szépségű tájak megőrzésére és védelmére hoztak létre.

A Pulau Pinang Nemzeti Park természetes látnivalói közé tartoznak a dombvidéki / síkvidéki dipterokarpuszfélék alkotta erdők, a mangrove erdőterületek, a homokos tengerparti élőhelyek, egy szezonális meromiktikus tó és a nyílt tengeri területek. Még a Pantai Acheh idejében 1955 után korlátozva lett a területen a fakitermelés, ami után 1996-ban minden fakitermelési tevékenységet leállítottak. Az egyedülálló tulajdonságok közül öt olyan élőhelytípus található meg, amelyek nem találhatók meg a többi jelentős malajziai természetvédelmi területen. A park 417 növény-és 143 állatfaj menedéke, beleértve a teknősöket, a rákokat és a ritka kancsó növényeket is.  Flóra tekintetében a másodlagos erdő a legfontosabb jellemző. A tengerpartok mentén számos növényfaj képviselői találhatók meg, köztük a dipterokarpuszfélék családjába tartozó Neobalanocarpus, a Shorea curtisii, a Dyera costulata, a sasfa, a Eurycoma longifolia vagy a Calophyllum. A partokat másodlagos erdők uralják. A partok mentén több mangrovefa is található. A meredek sziklás lejtőkön vad orchideák élnek, és a kesudió is gyakorinak számít, ami azt jelzi, hogy korábban mezőgazdasági tevékenység folyt a tájon. A fauna szempontjából a Nemzeti Park és környékén észlelt állatok közé tartoznak a delfinek, a vidrák, a közönséges cserepesteknős és számos majomfajta.

A park 46 madárfaj otthona, így például a gólyacsőrű jégmadár, a fehérmellű vízi tyúk és a nagy kócsag. Az emlősök közé tartoznak a vaddisznók, a vadmacska, a cibetmacska, a tengeri vidra , az egérszarvas, denevérfajok, mókusok, rákok, a nagy garnélarák, a monitor gyíkok és számos kígyófajta is gyakran előfordul.

Teluk Ailing Beach

A Teluk Ailing a Penang Nemzeti Park egyik strandja. Teluk Bahangtól Tanjung Ailingig körülbelül fél órába telik, míg elérhető. A Tanjung Ailing strandon kis méretű holdkagylók különböző formái figyelhetők meg. A Malajziai Tudományegyetem (USM) biotechnológiai kutatóintézetet állított itt fel, ami a természetes tengerpartot és erdőt használja fel tanulmányi forrásként. Hajójáratok is rendelkezésre állnak a Tanjung Ailing strand bejáratától. A mólót úgy építik meg, hogy az erőforrásokat és a készleteket a városból az USM kutatóközpontjába juttassa. Ez a strand biztosítja a táborozók számára a kempingezés területét és a pihenőállomást is.

Monkey Beach – Teluk Duyung

A Monkey Beach a Penang Nemzeti Park területén, a sziget északnyugati partján található. Ez egyike azon kevés érintetlen strandoknak, amelyeket a szigeten vannak, mert nincs annyira kitéve a Penang nyugati partjainál tapasztalható szennyezésnek. A strand a nevét a közönséges makákó majmok után kapta, akik a parton élnek. A környéken számos állat és növényfaj megtalálható, így a közönséges levesteknős, a repülő mókusok, lemúrok, és több mint 150 madárfaj. Magán a strandon is gyakran észlelhető a fehérhasú tengeri sas. A strand másfél órás túrával közelíthető meg a part mentén, vagy egy rövid hajóút segítségével a Nemzeti Park bejáratától. A Monkey Beach nyugodt öblét biztonságos úszás szempontjából, ellentétben a sziget számos strandjával, ahol rengeteg medúza keseríti meg a fürdőzők életét. Noha viszonylag elszigetelt, a strandot mégis sokan látogatják, és a szám különösen a nyári turisztikai szezonban magas. A strandtól további félórás felfelé vezető túrával a látogatók egy festői világítótoronyhoz is eljuthatnak.

Turtle Beach – Kerachut Beach

A Pantai Kerachut beach a park egyik leglátogatottabb strandja, amelyet egy függőhíd köt össze a közeli úttal. A tengerparttól nem messze található egy meromiktikus tó egyike a háromféle Ázsiában. Az ilyen tavakra az a jellemző, hogy a benne lévő vízrétegek nem keverednek össze. Az itt lévő tavat öt folyó és maga a tenger táplálja, így édesvíz és sós tengervíz réteg egyaránt található benne. Ez egy szezonális tó, és csak a monszunszelek változása idején töltődik fel. A strand túlsó végén egy teknős szentély található, ahol teknős tojásokat is keltetnek ki, amit a látogatók is sok esetben megtekinthetnek.

A geológiai képződmények is lenyűgözőek ezen a tengerparton. Kvarcerek és magmás kőzetek alkotják geológiájának döntő részét. A flóra magában foglalja az aszályos időszakban a tavon növekvő növényeket, és több faj a sziklákon lévő résekben törekedik a túlélésre. Maga a tó igen érdekes ökológiával rendelkezik. A tóban nagy tömegben élnek csigák és rákok. A novembertől januárig tartó virágzás során a moszat virágzik a sziklákon, ami medúzákat vonz a partra. A teknősök egész évben folyamatosan raknak le tojásokat a tengerpart mentén. Döntően három teknősfaj figyelhető meg ezen a területen. Ez a viszonylag érintetlen strand 20 perces hajóúttal érhető el Batu Ferringhitől vagy kétórás túraútvonalon Teluk Bahangtól.

Teluk Kampi

A Pantai Kerachut strandtól körülbelül egy órás túraútra található Teluk Kampi amely a Penang Nemzeti Park leghosszabb strandszakaszával rendelkezik. A tapasztaltabb túrázók számára ideális a Teluk Kampi strandra vezető túraútvonal, de ez a legnehezebb ilyen útvonal Penangban, és csak megfelelő túrafelszereléssel szabad megkísérelni. Zöld környezete miatt az utat gyakran lehullott levelek és ágak borítják. Több helyen is nagyon meredek, az esős évszakokban pedig rendkívül csúszós. Az ide látogatók különféle szabadidős tevékenységeket élvezhetnek, mint pl. az úszás és a madármegfigyelés. Mivel a Teluk Kampi strand egész évben viszonylagosan nyugodt, a tágas tengerpart mentén lehet kempingezni is. Február és április között a Teluk Kampi a zöld teknősöktől hemzseg. Az északi part mentén található árkok a japán hadsereg védőárkai voltak a második világháború idején.