Malajzia egészségügye 1.

Malajzia, az elhelyezkedését tekintve, az északi féltekén, az Egyenlítőhöz közel, a Dél-kínai-tengerben a Maláj-szigetvilág területén található. Két országrészből áll, amelyek egymástól nagyjából 600 km-re fekszenek: Nyugat- és Kelet-Malajziából. Előbbi a Maláj-félsziget, utóbbi pedig Borneó északi része. Fővárosa Kuala Lumpur, a 13 államból álló föderációt 2019-től Abdullah pahangi szultán vezeti, államformája alkotmányos monarchia. Területe 329 847 km², a világ országainak rangsorában a 64., 3,5-szer nagyobb, mint Magyarország. Lakosainak száma a 2017-es népszámlálás szerint 31 624 264 fő volt, ami a jelenlegi becslések szerint már meghaladta a 32 millió főt. A lakosság több mint 50%-a szunnita muszlim, 20%-a buddhista, 10%-a keresztény, a maradék pedig hindu, taoista, konfuciánus vagy nem vallásos.

Történelmére jellemző, hogy több európai ország gyarmata is volt: a XVI. században a portugálok hódították meg, a XVII. században holland, a XVIII. században pedig angol uralom alá került. Végül 1957-ben vált önálló országgá, Maláj, majd Malajziai Államszövetség néven.

Malajzia éghajlata egyenlítői-trópusi, csapadékos és forró. Az évi középhőmérséklet 28 °C körül mozog, az évszakos hőingadozás 1–2 °C, a napi hőingadozás átlagosan 5–8 °C.

Ezek az általános ismeretek – a lakosságról, társadalmi berendezkedéséről, éghajlatáról, szociális fejlettségéről – azért fontosak, mert ezek ismerete szükséges ahhoz, hogy megértsük az ország egészségügyi rendszerének működését.

Kiutazás Malajziába

Malajziába utazó turisták legfeljebb 90 napot tölthetnek vízum nélkül az országban, egyéb céllal érkezők (munkavállalás, tanulmány stb.) 90 napot meghaladó tartózkodása vízumköteles. Fontos tudni, hogy turisztikai célú beutazáskor az útlevélnek még legalább fél éves érvényességgel kell rendelkeznie, szükség van egy igazolásra az ott tartózkodás anyagi fedezetéről (ezt nem mindig kérik) és a hazautazásra szóló jegyre. (Mi 2018 novemberében költöztünk ki, és tőlem kérték a visszaútra szóló jegyemet, természetesen nem volt – a családom többi tagjának sem, velem vetettek egyet a reptéren. Szóval jobb, ha van jegyünk haza.)

Malajzia egészségügye

Malajziában az egészségügyi ellátás színvonala az elmúlt években sokat javult, bár a kórházak és az orvosok száma még mindig alacsony a lakosságéhoz képest. Ezeken a gondokon a kormány kórházépítési és orvosképzési programokkal próbált segíteni az elmúlt 10 évben. A kínai, az európai és az ajurvédikus orvoslás előnyeinek és tapasztalatainak alapján új egészségügyi és orvosi központokat hoztak létre. A kórházak infrastruktúrája, felszereltsége és a képzett szakemberek arányának növekedése is mind ezt segítik elő. Ennek eredményeképpen Malajzia egyre kedveltebb célpontja az orvosi-, egészségügyi-turizmusnak. (Míg Iránban a szállodánkban sok hajbeültetéses és orrplasztikázott egyén gyógyult, addig Penangon jellemzőek az általános sebészeti beavatkozások. Jóval olcsóbb és magasabb színvonalú az ellátás, mint a környéken.) Az államilag finanszírozott egészségügyi ellátás mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a magánrendelők. Ezek előnye, hogy sokkal jobb az orvos/beteg arány, az orvosok magasabb fizetést kapnak és kevésbé leterheltek. Az árnyoldala viszont az, hogy a változó betegszám, és a különböző nemzetközi standardoknak és előírásoknak való megfelelés miatt az árak egyre magasabbak a magánszektorban. Ez magyarázza azt is, hogy miért fontos az országba érkező turistáknak a megfelelő egészségügyi biztosítás kötése, amely akár az általános, akár a ritka és nehezen diagnosztizálható betegségek esetében felmerülő költségeket is teljes körűen megtéríti. A beutazók számára megnyugtató lehet, hogy az orvosok mind jól beszélnek angolul, sokan közülük nyugati egyetemeken tanultak. Azt viszont tudni kell, hogy a távolabbi, vidéki régiókban, messze a nagyvárosoktól, jóval nehezebb megfelelően felszerelt kórházat találni. Ezeken a területeken egy ún. telekonzultációs rendszer működik, amelynek segítségével a helyi orvosok kórházi orvosokkal tudnak egyeztetni, információt cserélni a megfelelő ellátás érdekében. (Quek, 2018)

Mivel Malajzia az egyenlítői-trópusi égövben fekszik, az oda utazóknak valamennyi ázsiai, trópusi betegség elleni védekezésre ajánlatos felkészülniük. Utazás előtt minimum egy hónappal fel kell keresni a háziorvost és/vagy valamelyik oltóközpontot, ahol tanácsadással, valamint szükség esetén védőoltások beadásával foglalkoznak. A konzultáció során az utazók személyre szabott információkat kapnak, amely különösen fontos az alapbetegséggel rendelkezők (pl. allergia, krónikus betegségek stb.), terhesek, kisgyermekek esetében. Ez a konzultáció abban az esetben is kiemelten fontos, amennyiben utazás előtt egy hónapnál kevesebb idő áll rendelkezésre, ekkor ugyanis a betegségek lehetséges megelőzéséhez szükséges információkkal nyújtanak segítséget a turistáknak.

Az országban az alábbi betegségekkel kell kiemelten számolni:

– hastífusz

– hepatitis A

– hepatitis B

– tetanusz

– dengue láz

– veszettség

További gyakran előforduló fertőző betegségek: utazók hasmenése, schistosomiasis, Japán-B- encephalitis, chikungunya-láz. Bizonyos tartományokban (pl. Sabah és Sarawak – Borneo északi részén) pedig a malária előfordulása miatt megelőző gyógyszerek szedése javasolt.

Védőoltások

Kötelező védőoltások nincsenek (nemzetközi oltási igazolvány nem szükséges). Amennyiben azonban fertőzött országból érkezik, vagy fertőzött országon utazott át, akkor a sárgaláz elleni oltás kötelezően beadandó.

Ajánlott védőoltások: hastífusz, hepatitis A, hepatitis B, valamint DTPa (diphteria – tetanusz – pertussis) elleni.

Ezen kívül az utazás előtt javasolt a kötelezően kapott gyermekkori védőoltások megismétlése, valamint malária elleni gyógyszerek beszerzése.

Nem szeretnék az oltások fontosságáról vitát kezdeni, mi (a gyerekeknek is!) mindig minden oltást beadatunk, amit csak lehet. Hiszünk a megelőzésben.

Az egyes betegségekről részletesen

Hastífusz (Typhus abdominalis)

Kórokozója a Salmonella typhi, amely csak az embereket képes megbetegíteni (szemben a többi szalmonellával). A baktérium a vékonybélen keresztül fertőz, és a véráramba is képes bejutni. A fertőzést követő kb. 2. héttől a következő tünetek jelentkezhetnek: székrekedés (gyakrabban, mint a hasmenés), magas láz, fejfájás, levertség, étvágytalanság, szédülés, lép megnagyobbodása, esetenként kiütések a törzsön, ritkán a vékonybél vérzése, perforációja. A fertőzés forrása lehet a baktériummal szennyezett étel vagy ital fogyasztása; fertőzött emberrel való kontaktus; nem megfelelő higiéniai körülmények (pl. szennyvízzel locsolt zöldségek). Fontos tudni, hogy a már gyógyult betegek kb. 10%-a továbbra is baktériumürítő marad, és hosszú időn keresztül (akár élethosszig) képes fertőzni a széklettel vagy vizelettel, és a fertőzöttek 15–20%-ában kiújulhat a betegség. Ez komoly járványügyi problémát jelenthet a betegség terjedése miatt.

A hastífusz antibiotikumos kezelést igényel, enélkül az esetek akár 20%-a is halállal végződhet. (Gergely, 1999) Megelőzésében legfontosabb teendő a vakcináció. Jelenleg kétféle vakcina áll az utazók rendelkezésére: injekció és tabletta (orális vakcinálás). A szájon át bevehető tabletta 4 kapszulából áll, amelyeket minden másnap kell bevenni, de legalább az utazás előtt 1 héttel érdemes elkezdeni a szedését, ami azután 5 évre ad védettséget. Élő baktériumot tartalmaz, ezért 6 éves kor alatt nem adható. Az injekció egy inaktivált baktériumot tartalmazó vakcina, amely egyszer adandó be és 3 éves védettséget biztosít. (2 éves kor alatt nem adható!) Az oltást minimum 14 nappal az indulás előtt szükséges beadatni. Mivel azonban egyik sem ad 100%-os védelmet, ezért fokozott odafigyelésre is szükség van:

– fontos a kézhigiénia,

– a biztonságos élelmiszerek fogyasztása,

– palackozott víz ivása,

– az utcai étkezés elkerülése,

– nyers vagy pasztörizálatlan élelmiszerek fogyasztásának elkerülése.

Japán-B-encephalitis

Ez a vírus szúnyogok csípésével terjed a gazdaállatról (vadmadarakról, sertésekről) az emberre. A fertőzés legtöbb esetben tünetmentes, de akár halálos kimenetelű agyvelőgyulladást is okozhat. A vírus szervezetbe jutását követő 4–14 nap után a tünetek igen sokfélék lehetnek: legtöbbször fejfájás és láz jelentkezik, de ritkábban előfordulhat szédülés, hasfájás, hányinger, nyakmerevség, tudatzavar, letargia, ataxia, tremor, rángások és izomgörcsök. A tünetekkel lezajló megbetegedés közel 30%-ban vezet halálhoz.

Jelenleg antivirális gyógyszer nincsen erre a betegségre, csak a tünetek enyhítésére szolgáló  kezelés lehetséges. Oltással azonban megelőzhető, amelyet a hosszabb időt Malajziában töltő utazók számára ajánlatos is beadatni. Emellett a szúnyogcsípés megelőzésére is fel kell hívni a turisták figyelmét.

Chikungunya-láz

Ez is szúnyogok által terjesztett vírusos megbetegedés. A fertőzést követő 2–12 napban jelentkező tünetek hasonlítanak a dengue lázhoz: leggyakoribb a láz és ízületi fájdalom, esetenként kiütések, ízületi duzzanat és fejfájás. A tünetek általában egy hét után elmúlnak és a fertőzést követően védetté válnak a betegek. Idősebb emberekben krónikussá válhat és hosszabb időszakon keresztül tartó izom és ízületi fájdalmat okozhat.

Oltás nincsen ellene, a leghatékonyabb védekezés a szúnyogcsípés megakadályozása és a szúnyogok irtása (fontos tudni, hogy ezek a szúnyogfajok nappal aktívak!). Gyógyszeres kezelésre csak tüneti szerek állnak rendelkezésre (gyulladás-csökkentők, fájdalomcsillapítók).  (Caglioti et al. 2013)

Útipatika

Általános szerek mellett különös figyelmet kell fordítani az ázsiai-trópusi viszonyok és betegségek kapcsán felmerülő problémákra. Csoportosítva a szükséges gyógyszereket és eszközöket, a következőek a legfontosabbak:

– kisebb balesetek esetére: ragtapasz, kötszer, bőrfertőtlenítő, fásli, csipesz;

– általános szerek: láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, lázmérő, C-vitamin, torokfertőtlenítő, orrspray, görcsoldó, székrekedés és puffadás elleni szer;

– hasmenés esetére: motilitásgátlók (bár ezek sok esetben ellenjavalltak!), széntabletta, probiotikus készítmény, hányinger-csökkentő, B₆-vitamin;

– rovarcsípés ellen/esetére: kalcium pezsgőtabletta, antihisztaminos készítmények, szúnyogriasztó szerek (DEET tartalmú a leghatékonyabb), szúnyogháló;

– napvédő krémek: 30–50 faktorszámú (SPF) naptej, napozás utáni krém (égés esetére is).

Amennyiben valamit elfelejtettünk volna, az a helyi patikákban is beszerezhető.

Általános óvintézkedések

Annak érdekében, hogy a Malajziába érkezők az egészségüket meg tudják őrizni, a következő általános szabályokat érdemes betartani:

1. Víz nélküli bőrfertőtlenítő szert javasolt használni.
2. Vizet csak palackból, jégkocka nélkül szabad inni, még a fogmosáshoz is azt kell használni. (Ha van vízszűrő, ettől el lehet tekinteni.)
3. Csak megfelelően hőkezelt (átsült, megfőzött) élelmiszert szabad fogyasztani. NEM eszünk nyers húst!
4. Nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását kerülni kell, kivéve, hogyha hámozhatóak vagy megfelelően tisztítottak.
5. Mivel a szúnyogcsípéssel terjedő betegségek ellen védőoltás nincs, fontos a szúnyogriasztók használata.

Aktuális egészségügyi problémák

Koronavírus – 2020. február 10-éig összesen 18 koronavírus fertőzés lett regisztrálva (12 kínai és 6 malajziai állampolgárnál), ebből bizonyítottan ketten kapták el Malajziában a fertőzést, a többi behurcolt esetnek számít. A járvány terjedésének megakadályozására korlátozások lettek bevezetve a Kínából érkező beutazókra vonatkozóan. Ezen kívül az összes repülőtéren és határátkelőhelyen hőkamerás ellenőrzést követően lehet csak belépni az országba, akiknél pedig felmerül a fertőzés gyanúja, karanténba kerülnek.

Sertéspestis – 2019 nyara óta az afrikai sertéspestis terjedése miatt még személyes fogyasztásra is tilos Malajziába sertéshúsból készült termékek bevitele.

Kolera – időnként járványszerűen megjelenik Malajzia fejletlenebb területein is, de az egészségügyi hatóságok felkészültségének köszönhetően mindig sikerül rövid idő alatt megakadályozni a betegség terjedését.

Veszettség

Minden kontinensen előforduló halálos kimenetelű állatról emberre terjedő (zoonotikus) betegség, amelyet a lyssavírus okoz, fertőzött állat harapását (illetve a testnedveivel való érintkezést) követően. Lappangási ideje a harapás helyétől függ, de több hét vagy akár hónap is lehet. A tünetek a vírus szervezetben történő terjedésével változnak: bőr viszketése, érzékzavar, ingerlékenység, láz, fejfájás, nyelési nehézségek, víziszony. Gyógymód a kialakult betegségre nincsen, csak a tünetek enyhíthetőek. Amennyiben harapásnál felmerül a gyanú, hogy az állat veszett volt, akkor a harapást követő 0., 3., 7., 14. és 30. napon egy elölt vírust tartalmazó vakcinát kell beadni, amely az immunrendszer stimulálásával megakadályozza, hogy a vírus elszaporodjon a szervezetben. Mivel a veszettség halálos betegség, ezért gyanús esetben bárkinek beadható az oltás, nincs kontraindikáció.

Abban az esetben, ha valaki olyan területre utazik, és tölt el hosszabb időt, ahol nagy számban élnek veszett állatok, illetve hordozók, javasolt utazás előtt a megelőző oltás felvétele (0., 7. és 21–28. napon), amihez tudni kell, hogy az utolsó oltást követő 14. nap után alakul csak ki a teljes védettség. (Takács, 2010)

Hepatitis A 

(„A” típusú vírusos májgyulladás)

Kórokozója a hepatitis A vírus, amely szájon át fertőz. A beteg székletével ürül, és rossz higiénés körülmények között könnyen átvihető egyik emberről a másikra. A fertőzést követő 15–50 nap múlva alakul ki a betegség. A tünetek az egészen enyhétől a súlyosig előfordulhatnak (a felnőttekben gyakrabban alakulnak ki, mint a gyerekekben): étvágytalanság, láz, sötét vizelet, hányinger, gyengeség, sárgaság, laza széklet. A tünetmentes betegek is képesek fertőzni! A tünetek néhány héttől néhány hónapig állhatnak fenn, és súlyosabbak, ha a betegnek egyidejűleg hepatitis C fertőzése is van. A halálos kimenetel ritka, krónikus betegség általában nem alakul ki, legfeljebb öregeknél és súlyosabb alapbetegséggel rendelkezőknél. Ha valaki egyszer átesett ezen a fertőzésen, életre szóló védettséget szerez.

Mivel a vírus a beteg székletével ürül, ezért a széklettel szennyezett élelmiszer (nem megfelelő hőkezelés után, vagy nyersen fogyasztva), víz (jégkocka) és a fertőzött személlyel való érintkezés (szexuális is!), a higiénés szabályok betartása nélkül is eredményezheti a kórokozó átvitelét. Úszni csak klórozott vizű medencében ajánlott.

Gyógyszeres kezelés nem létezik, csak tüneti szereket kaphat a beteg. A gyógyulás érdekében fontos az ágynyugalom, a sok folyadék fogyasztása, tartózkodás az alkoholtól, valamint a nehéz fizikai munkától.

Különösen veszélyeztetettek a beteg családtagjai (elsősorban a gyerekek), valamint az endémiás területre utazók. Számukra a megelőzés nagyon fontos. Az első oltásnak az utazás előtt legalább 4 héttel kell megtörténnie, a másodikat (a tartós védettség kialakulásához kell) minimum 6 hónap múlva kell beadni. 1 éves kor alatt nem ajánlott az oltás.

 

Hepatitis B

A hepatitis B vírus vérrel és testnedvekkel terjedő, magas fertőzőképességű vírus (fertőzőképessége 10-szer nagyobb, mint a HIV vírusé). Általában szexuális úton, vérrel és testnedvekkel, vérkészítményekkel, használt fertőzött tűvel, késsel, ollóval jut át egyik betegről a másikra, valamint a manikűr–pedikűr–piercing is közvetítheti. Várandósok esetében még nagyobb figyelmet igényel a betegség, mivel a vírus a magzatot, szülés közben pedig az újszülöttet is meg tudja fertőzni. A megfertőződést követően az akut szakasz lehet tünetmentes, vagy 30–180 nap múlva a következő tünetek jelentkezhetnek: sárgaság, extrém fáradékonyság, levertség, halvány széklet, étvágytalanság, sötét vizelet. A felnőttek 90%-ánál 6 hónapon belül teljes gyógyulás következik be, a maradék 8–10%-ban viszont krónikussá válik, ezeknél a betegeknél idővel megnő a májzsugor és a májtumor kockázata. Gyerekek esetében ennél azonban sokkal rosszabb arányokat találunk: minél fiatalabb korban fertőződik meg a kisgyermek, annál nagyobb százalékban válik krónikus hepatitis B beteggé. A Földön nagyjából 2 milliárd fertőzött ember él, és ebből évente több mint 700 000-en halnak meg a hepatitis B heveny vagy idült formájában. Ez is magyarázza azt, hogy miért került be a WHO vakcinációs programjába ez a kórokozó.

Megelőzése a három oltásból álló sorozattal (0., 1. és 6. hó) lehetséges, az utazás előtt legalább 4 héttel megkezdve azt. Ha kevesebb idő áll rendelkezésre, akkor van lehetőség egy gyorsított oltási sor beadására (0., 7. és 21. napon), de ebben az esetben a 12. hónapban emlékeztető oltásra van szükség. Az oltás bármely életkorban beadható a születést követően, de gyerekek esetében (15 éves korig) elegendő két adag beadása is. Magyarországon 1999 óta kötelezően beadandó oltás, amit minden 13–14 éves gyermek megkap. Van olyan oltóanyag, amely mind az A, mind a B típusú hepatitis ellen véd. (Takács, 2010)

Tetanusz (merevgörcs)

A Clostridium tetani nevű baktérium által okozott megbetegedés. A kórokozó jellemzően talajjal/porral szennyezett sérülés, vágás helyén jut be a szervezetbe, majd 3-tól 21 napig terjedő időszakban (az esetek többségében 14 napon belül) jelentkeznek a tünetek, amelyeket a baktérium által termelt toxinhatás vált ki: az ideg-izom kapcsolódás gátlása miatt fokozatosan izomgörcsök alakulnak ki testszerte (szájzár, grimaszolás, ívbe feszült törzs, amely csonttöréshez is vezethet), végül a légzőizmok görcse miatt halálhoz vezet. A betegség általában láztalanul zajlik, tünetei azonban rendkívül jellegzetesek, jól felismerhetőek.

Azokban az országokban, ahol a kötelező oltási sor része a tetanusz elleni vakcináció, ott nagyon ritka az előfordulása. Afrikában, Ázsiában és a fejlődő országokban azonban gyakorinak számít.

A kialakult betegség antitoxinnal, antibiotikummal és görcsoldókkal gyógyítható, emellett szükség lehet a másodlagosan kialakult fertőzések kezelése is (pl. tüdőgyulladás a gépi lélegeztetés miatt). Megelőzés a tetanus-toxoiddal való immunizáció, amely Magyarországon a kötelező oltási sor része a kombinációban beadott DTPa oltásként (diphteria – tetanusz – pertussis a 2., 3., 4., 18. hónapban és a 6. életévben). Ennek ellenére minden földdel szennyezett sérülés esetében szükséges a tetanusz oltás beadása, ami 10 évre szóló védettséget ad. (Gergely, 1999)

Dengue láz

A dengue-vírust az ázsiai tigrisszúnyog terjeszti, és Malajziában időről időre járványszerű méretekben fordulnak elő dengue lázas esetek. Világszerte 110 országból jelentettek már ilyen megbetegedéseket, és évente közel 100 millió ember válik fertőzötté. A megbetegedésnek két fajtája ismert: a klasszikus és a vérzéses dengue láz. Körülbelül két hét lappangási időszak után az esetek  kb. 20%-ában az alábbi tünetek fordulhatnak elő: láz, fejfájás, kiütések, izom- és ízületi fájdalmak. „Csonttörő-láznak” is hívják az erős fájdalom miatt. A vérzéses forma életveszélyessé is válhat a vérzések, véralvadási problémák és a keringési sokk miatt.

Szúnyogirtó szerek és védőeszközök használata erősen javasolt.! Specifikus kezelés a betegségre nincsen, folyadékpótlás és fájdalomcsillapítás mellett kell követni a beteg állapotát.

Nem tudom mennyire „tudományos”, de amikor én voltam beteg és tényleg semmi sem segített, az indiai takarítónőnk papaya levélből főzött nekem teát, aminek az íze igazán undorító volt, de rendbe jöttem, és pár napra rá már utazni tudtam. Mivel az „orvoslás” nem az én szakterületem, ezért csak a tapasztalataimat tudom megosztani ezen a területen, és meggyőződésem, hogy bizonyos esetekben szerencsés a természetes gyógymódok felé is fordulni, orvosi ellenőrzés mellett.

Malária

A Plasmodium genus több faja (P. falciparum, vivax, ovale, malariae) által okozott és az Anopheles szúnyogok által terjesztett jellemzően trópusi betegség. Afrika déli részén, Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában gyakori az előfordulása, de Európában is évi 10 000 körüli esetszámot írtak le (2012-es adat). Évente körülbelül 3 millió haláleset köthető ehhez a betegséghez, ezzel a 3. legveszélyesebb fertőző betegség világszerte. Malajziában a malária főleg a kelet-malajziai államokban (Sarawak, Sabah) és a Maláj-félsziget erdős területein fordul elő. Fertőzött szúnyog csípésével parazitákat juttat be, ami azután a vérárammal a májba jut, majd a véráramba, ahol azután megkezdődik a vörösvértestek szétesése. Lappangási ideje 9–18 nap, tünetei pedig a láz, hidegrázás, fejfájás, émelygés és izzadás, amelyek ciklikusan ismétlődnek. Megfelelő kezelés nélkül hosszútávon vérszegénység, lépnagyobbodás, vérlemezkék számának csökkenése alakulhat ki a folyamatosan romló általános állapot mellett. A legsúlyosabb tünetekért a P. falciparum felelős (sárgaság, veseelégtelenség, súlyos anémia, kóma, véralvadási problémák, sokk). Az időben elkezdett kezelés esetén a halálozási arány 0,1%, a későn kezdett kezelésnél ez 15–20% is lehet.

Vakcina jelenleg nem létezik ellene. Azoknak a turistáknak, akik az érintett területre terveznek utazást, megelőző gyógyszerek szedése javasolt. Emellett szúnyogirtó szerek, védőeszközök alkalmazása is fontos. A gyógyszereknél pontosan be kell tartani az előírt adagolás szabályait (még az utazás előtt el kell kezdeni a szedésüket, és folytatni kell a hazatérést követően). Bár a turisták gyakran félnek a mellékhatásoktól, azonban ezek megszűnnek, ha abbahagyják a gyógyszer szedését vagy más gyógyszerre váltanak.

Különböző hatóanyagú gyógyszerek állnak rendelkezésre:

1. Atovaquon/proguanilhatóanyagú gyógyszerek (napi 1 tabletta, utazás előtt 1–2 nappal kell kezdeni, és érkezés után 1 hétig folytatni. 11 kg felett adható, mellékhatásai enyhék: fejfájás, hányinger, gyomorfájás)
2. Tetracyclintípusú antibiotikumok (Felnőtteknek napi 1 x 100 mg-ot kell bevenni, utazás előtt 1–2 nappal kell kezdeni, és érkezés után 4 hétig folytatni. 8 éves kor felett adható, mellékhatásai: gyomorégés, hányinger, fényérzékenység, gombás fertőzések)
3. Mefloquinhatóanyagú gyógyszerek (Felnőtteknek heti 1 x 205 mg-os tablettát kell bevenni, mindig a hét azonos napján, utazás előtti héten kell kezdeni, és érkezés után 4 hétig folytatni)Gyerekek, terhesek és magzatok esetében jóval súlyosabb megbetegedés alakul ki a fertőzés nyomán, gyógyszeres kezelést viszont nem kaphatnak, ezért esetükben érdemes elkerülni az utazást a malária által érintett területeket. (Tuteja, 2007)

Schistosomiasis (vérmétely)

A schistosomiasis vagy más néven bilharziózis a Schistosoma nemzetség bizonyos fajai által okozott parazitás fertőzés. Jellemzően a trópusi és szubtrópusi területeken fordul elő, a világ 52 országában endémiás, de több mint 78 országból jelentettek már megbetegedéseket. Összesen 90 millió ember kapott kezelést a már kialakult betegségére, és 230 millióan preventív céllal. (WHO)

Mivel a fertőzött ember székletével a külvilágba kerülő peték köztes gazdája az édesvizekben élő csigafaj, amelyből a távozó lárva képes a bőrön keresztül megfertőzni az embereket, ezért azok vannak leginkább kitéve a fertőzés veszélyének, akik közvetlenül víz mellett, sekély vízparton tartózkodnak (halászok, mezőgazdasági és állattenyésző munkások, illetve azok is, akik pihenési, rekreációs céllal tartózkodnak a potenciálisan fertőzött vizekben). Az öko-turizmus erősödésével egyre gyakoribb az utazók megbetegedése, akik sokszor súlyosabb és ritkább tüneteket mutat, mint a helyi lakosok.

A véráramba kerülve kifejlődnek a paraziták, petéik a hajszálerekből kijutva vándorolnak a szervezetben, különböző tüneteket okozva: hasfájás, lépmegnagyobbodás, véres hasmenés, vér a vizeletben. Krónikus állapotban vese- és májkárosodás, anémia, gyerekeknél tanulási nehézségek, felnőtteknél esetenként meddőség és húgyhólyagrák. A betegek székletükkel és vizeletükkel ürítik a kórokozót. (Kassai, 2003)

A megelőzéshez a WHO ajánlása szerint több tényező együttes javulására van szükség. Az általános higiéniai előírások betartása és oktatása, a tiszta vízhez való hozzáférés, fejlett közegészségügy, és a csigák számának kontrollja mellett a megelőző gyógyszeres kezelés is szükséges. A Praziquantel olyan gyógyszer, amely hatékonyan alkalmazható a schistosomák összes fajával szemben, és emellett költséghatékony is.

Mivel oltás nincsen ellene, a WHO ajánlása a fertőzött területre utazók számára, hogy kerüljék az édesvízben (tavakban, folyókban) való tartózkodást, de ha mégis megfertőződnek, akkor a Praziquantel kezelés hatékonyan alkalmazható (szükség esetén terhesek is megkaphatják).