Mahsuri sírja – Kulturális Központ, Langkawi

A sziget szinte valamennyi turisztikai látványosságához kapcsolódik valamilyen legenda, de közülük csak kevés az olyan, melyek bizonyítottan hitelesek történelmileg is. Mahsuri sírja – a Makam Mahsuri, mely a fővárostól, Kuahtól 12 kilométerre található, Mawat faluban – és a köré épülő történet ezek egyike, melyet szinte minden helybéli igaznak vél. Az, hogy Mahsuri élt, bizonyított tény, de a részletek a múlt ködébe vesztek, így egyre-másra újabb és újabb történet alakult ki arról, hogy ki volt, milyen körülmények között élt és hogyan halt meg. Azt lehet tudni, hogy a XVIII. század végén született egy sziámi eredetű családban, akik Phuketről származtak, az egyik verzió szerint földműves családból, a másik szerint viszont hercegnő volt. A történetek azonban abban egyetértenek, hogy Mahsuri Langkawi legszebb asszonya volt, akibe a sziget valamennyi férfija szerelmes volt, a többi között a törzsfő is, aki feleségül vette volna Mahsurit, de a férfi felesége ebbe nem egyezett bele. Mahsuri végül egy fiatal és jóképű harcosba, Wan Derusba szeretett bele, akivel össze is házasodtak.

Ekkor azonban kirobbant a katonai konfliktus a sziámiak és a Kedah-i Szultanátus között, így a fiatalasszony férjének is hadba kellett vonulnia. Mahsuri hosszú időre egyedül maradt otthon. Egy idő után Deramang, egy rejtélyes mesemondó, énekes érkezett a faluba, aki mindenkit elbűvölt a különleges történeteivel, köztük Mahsurit is. Csakhogy a férfi valamilyen oknál fogva nem maradhatott tovább, el kellett mennie a faluból, de Mahsuri végül menedéket nyújtott neki. Egy másik verzió szerint Mahsuri szülei kérték meg a férfit, hogy maradjon és képezze a lányukat, aki be is fogadta a mesemondót. A törzsfő féltékeny felesége azonban (más források szerint Mahsuri anyósa), akinek szúrta a szemét a nő természetes szépsége, hazug pletykát kezdett terjeszteni arról, hogy a fiatalasszony házasságtörést folytat Deramanggal. A gonosz szóbeszéd hamarosan szárnyra kelt, és futótűzként terjedt tovább, végül már az egész falu erről pusmogott. A falu vezetése végül úgy döntött, hogy Mahsurit a vének tanácsa elé citálja, akik szintén meg voltak róla győződve, hogy az asszony bűnös viszonyt folytatott az idegen férfival, és elítélték, hiába is hangoztatta Mahsuri az ártatlanságát.

A kegyetlen ítélet a halál volt, s a nőt egy faoszlophoz kötözték az ítélet végrehajtásához. Kivégzői azonban többszöri kísérlet után sem tudták az asszonyt megölni, végül ő maga ajánlotta fel, hogy az apja maláj tőrével, a kris-szel szúrják le.

Miután ezt megtették, Mahsuri sebéből fehér színű vér folyt ki, igazolva ártatlanságát. Utolsó lélegzetvételével elátkozta Langkawit, hogy a következő hét generáció szerencsétlenséget hozzon a szigetre. Mahsuri 1819-ben halt meg. Halálát követően nem sokkal a szigetet elfoglalták a sziámiak, pedig a helyiek felégették a rizsföldeket és megmérgezték a kutakat, hogy megvédjék magukat, de mind hiába, a lakosságot megölték, vagy rabszolgának adták el. Padang Matsiratban van egy hely, melyet „Felégetett rizs mezejének” neveznek, és itt-ott még mindig láthatók a pusztítás nyomai. Langkawi ezt követően sokáig kopár és terméketlen maradt. Az átok a XX. század végén szűnt meg, ekkorra született meg a hetedik generáció, többek között Mahsuri hetedik generációs leszármazottja is, aki ma Phuketen él. Azóta a sziget ismét virul és gyarapodik, mint híres turisztikai úti cél.

Eleinte sem sírkő, sem szentély nem volt Mahsuri sírján, azonban Abdul Rahman, egy helyi tisztviselő kezdeményezte a sír emlékhellyé nyilvánítását, mely a sziget történelméhez tartozik. A sírt végül hófehér márványlapokkal borították be. Rahman pedig 1957-ben a függetlenné vált ország legelső miniszterelnöke lett. Idő közben egy Kulturális Központ is épült a sír köré, amely Mahsuri és Langkawi történelmi múltját és örökségét ápolja. Az épületben korabeli kétkerekű taligát láthatunk kiállítva, míg egy másik helyiségben helyi népviseletben zenélő hölgyek hagyományos népi zenét játszanak caklempong nevű hangszereiken. Egy másik teremben audiovizuális eszközök segítségével Mahsuri történetét ismerhetik meg a látogatók. Természetesen van itt ajándékbolt és kávézó is, ahol frissítőket, könnyű harapnivalókat lehet kapni. Magához az elkerített és gondozott sírhoz egy fedett folyosó vezet. A sír melletti kőlapon olvasható halálának időpontja és az átok, amellyel Langkawit sújtotta. A komplexum szépen parkosított kerttel rendelkezik, ahol a lombok árnyékában padok nyújtanak lehetőséget az üldögélésre, feltöltődésre, pihenésre. Sőt, van itt egy kút is, melyről úgy tartják, hogy aki belemeríti a kezét, megszépül. 

A komplexum egyik legérdekesebb része az a tradicionális, fából épült, s lábakon álló maláj ház, amely bemutatja, hogy milyen körülmények között, milyen otthonokban éltek a XVIII-XIX. század fordulóján a malajziai őslakosság. Az épület nyitva áll az érdeklődők előtt: odabent az ember megtapasztalhatja a 200 évvel korábbi hangulatot és megismerheti azokat a háztartási cikkeket, amelyeket a korabeli maláj családok használtak. A ház mellett egy másik épületben különleges diorámákat lehet megnézni, melyek Mahsuri életét dolgozzák fel. A történet mellett korabeli ékszereket, háztartási eszközöket, mezőgazdasági tárgyakat, sőt, az asszony megölésénél használt fegyvereket is kiállítottak itt a diorámák részeként. Minden pénteken és szombaton kulturális előadásokat is szoktak tartani a komplexumban, melyek nem csak Mahsuri történetével ismertetik meg az érdeklődőket, hanem a 200 évvel ezelőtti Langkawi mindennapjaival, zenéjével, táncaival, énekeivel. Azt mondják, hogy Mahsuri története és az átok Langkawi nem régiben felvirágzó sikerét igyekszik megmagyarázni, és a növekvő jólét a hét generációs átok túlélését jelenti.