Malajzia egészségügye 2.

Gyermekbetegségek Malajziában

Általában elmondható, hogy a trópusi és szubtrópusi területeken leggyakrabban előforduló betegségek aránytalanul nagy hatással vannak a gyermekekre. Főleg az 5 év alattiak körében az 5 legelterjedtebb (és mégis kissé alábecsült) fertőzés a malária, azt követi 3 talajjal közvetített bélféreg fertőzés (orsóféreg-, ostorféreg- és horogféreg-fertőzés) és a dengue láz. (1. táblázat)

Betegség neve	Elterjedés gyakorisága	Egészségkárosodással korrigált életévek (DALY)*
malária	77 millió	69%
ascariasis	45,3 millió	32%
hookworm	16,7 millió	7%
trichuria	13,4 millió	3%
dengue	7,2 millió	23%

1. táblázat 5 év alatti gyermekek között mért fertőző betegségek gyakorisága világszerte

*DALY – (Disability-Adjusted Life Years azaz Egészségkárosodással korrigált életévek) összegzi a korai halálozás eredményeképpen elvesztett életéveket Egy „DALY” egyenlő egy olyan életévnyi veszteséggel, amit teljes egészségben lehetett volna megélni.

Immunizáció

A fertőző gyermekbetegségeket sokféleképpen lehet csoportosítani, az egyik szerint két nagy csoportra oszthatjuk: azokra, amelyek ellen van védőoltás, és azokra, amelyek ellen nincsen. A védőoltások egy része kötelező, ezeknek a körét az adott ország kormánya jogszabályban, illetve rendeletben határozza meg. Másik része a nem kötelező, piacon elérhető oltóanyagokból választható oltás. A kötelező védőoltások jelentősen befolyásolják az országok lakosságának általános egészségügyi állapotát. Minél szélesebb ezek köre, a nyájimmunitás annál nagyobb védettséget biztosít a nem beolthatók számára is (terhesek, immunológiai betegek, újszülöttek) (John et al. 2000)

A védőoltások beadása során az oltott személybe a legyengített vagy elölt kórokozót, vagy annak egy reprezentáns részét juttatják be. Az immunrendszer ezek ellen kezd védekezni, hosszútávú védettséget hoz létre – ezért hívjuk immunizációnak, aminek két fajtája ismert:

• Aktív immunizáció: a legyengített vagy elölt kórokozók szervezetbe juttatásával a szervezet természetes védekezőképességét, az ellenanyag-képződést segítik elő, hogy később a súlyos fertőzéseket ki tudja védeni a szervezet.
• Passzív immunizáció: egy bizonyos kórokozó elleni specifikus ellenanyagot juttatnak a szervezetbe, ilyen módon alakítva ki az immunitást. Ebben az esetben a védelem azonban általában csak néhány napig vagy hétig tart, amíg a szervezetből ki nem ürülnek a beoltott ellenanyagok.

A fertőző betegségek és járványok kitörésének megakadályozására az országok saját oltási rendet dolgoznak ki, amely leszabályozza a kötelező védőoltásaik beadási rendjét, valamint az ajánlott védőoltásokra vonatkozó egyéb szabályozásokat.

2. táblázat A malajziai Egészségügyi Minisztérium által meghatározott kötelező oltások

KOR	OLTÁS
Újszülött korban	TBC elleni BCG (Bacillus Calmette–Guérin) oltás Hepatitisz B (HepB) első oltás
1 hónapos korban	Hepatitisz B második oltás
2 hónapos korban	Első oltás: – Diftéria–tetanusz–pertussis (DTaP) – Haemophilus influenzae b (Hib) – Inaktivált Poliovirus (IPV)
3 hónapos korban	Második oltás: – DTaP – Hib – IPV
5 hónapos korban	Harmadik oltás: –DTP – Hib – IPV
6 hónapos korban	Harmadik oltás: Hepatitisz B Kanyaró (csak Sabah tartományban)
10 hónapos korban	Első adag: Japán encephalitis (JE) (csak Sarawak tartományban)
12 hónapos korban	Első adag: Morbilli-Mumpsz-Rubeola (kanyaró-rózsahimlő-mumpsz) (MMR) Második adag: Japán encephalitis (csak Sarawak tartományban)
18 hónapos korban	Negyedik adag: –DTP – Hib –IPV Harmadik adag: JE (csak Sarawak tartományban)
4 éves korban	Negyedik: JE (csak Sarawak tartományban)
7 éves korban	– BCG (opcionális abban az esetben, ha nincs heg) – Diftéria-Tetanusz (DT ismétlő oltás) Második adag: MMR
13 éves korban	Human papillomavírus (HPV) 3 ismétléssel 6 hónap alatt (Második adag az első oltást követő 1 hónap múlva, harmadik adag 6 hónapon belül)
15 éves korban	Tetanusz (TT)

 

Az egyes oltással megelőzhető betegségek részletes bemutatása:

TBC :

A tuberkulózis vagy más néven a gümőkor kórokozója a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium. Tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, attól függően, hogy melyik szervet/szervrendszert támadja meg a kórokozó. A tüdő-tbc esetén a beteg tüdejében gümők jelennek meg, amelyek rontják a tüdő normál funkcióját, és általános leromlást okoznak az általuk termelt anyagcseretermékek hatására. De megfertőzheti a központi idegrendszert, csontokat, vérkeringést, ivarszerveket, bőrt és húgyutakat is. Az átviteli út is többféle lehet, de a leggyakoribb a cseppfertőzés. A fertőzés terjedésének kedvez az alultápláltság, a rossz higiénés körülmények, az immunológiai problémák (pl. AIDS). A fertőzöttek nagy hányada (kb. 90%) tünetmentesen hordozza a kórokozót, de akiknél a betegség kialakul, azoknál kezelés nélkül közel 50%-ban halálos kimenetelű.

Kezelése antibiotikummal és egyéb kemoterápiás szerekkel történik, időtartama pedig hosszú, jellemzően fél/egy év. Az antibiotikumrezisztencia azonban egyre jobban megnehezíti a tbc gyógyítását. Két fajtáját különböztetjük meg:

• Multidrog-rezisztensTBC (MDR-TB), amely legalább két, elsődlegesen használt gyógyszernek (rifampicin vagy izoniazid) ellenáll
• Kiterjedtdrog-rezisztens TBC (XDR-TB), amely a másodlagosan használt 6 gyógyszer közül legalább 3-mal szemben ellenálló (Wright et al. 2006)

A WHO adatai alapján világszerte nagyjából 10 millió ember betegszik meg TBC-ben, és ez a nagyságrend nem nagyon változik évek óta. A TBC okozta halálesetek száma 2018-ban 1,4 millió volt. A délkelet-ázsiai régióban ebből több mint 3 millió új megbetegedés és relapszus (visszaesés) dokumentációja történt, amiből 7% 14 év alatti gyermek volt.

A TBC elleni oltóanyag legyengített, élő kórokozót tartalmaz (Mycobacterium bovis), a beadást követően bőrpír és fájdalmas duzzanat mellett akár fekély is kialakulhat, amely heggel gyógyul. Az oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (szóródásos) TBC-től.

Hepatitis B :

Általában vérrel és testnedvekkel terjedő, magas fertőzőképességű vírus (fertőzőképessége 10x nagyobb, mint a HIV vírusé), de vérkészítményekkel, használt, fertőzött tűvel, késsel, ollóval is át tud jutni egyik betegről a másikra. Várandósok esetében még nagyobb figyelmet igényel a betegség, mivel a vírus a magzatot, szülés közben pedig az újszülöttet is meg tudja fertőzni.

A védőoltás egy rekombináns vakcina, amely a vírus egy jellemző felszíni antigénjét (HBsAg) tartalmazza. Az immunizáció során ez ellen termelődnek ellenanyagok, amelyek a 3. oltást követően az egészséges gyerekek 95%-nak elegendő védettséget ad. 40 éves kor felett ez fokozatosan kezd csökkenni.

Amennyiben bizonyos szint alá csökken (10 mIU/ml) a vérből kimutatható ellenanyag mennyisége, 3 adagos újraoltással ismét kialakítható a védettség.

Diftéria (torokgyík) :

A Corynebacterium diphteriae által okozott súlyos fertőző betegség, amely esetenként halálhoz is vezethet. Cseppfertőzéssel vagy direkt kontaktussal terjed, majd 2–6 nap lappangás után a következő tünetek jelentkezhetnek: enyhe láz, torokfájás, levertség, a légutak nyálkahártyáján pedig kékesfehér hártya alakul ki (a mandulákon, garaton és gégén a fibrines gyulladás eredményeképpen). Ez a hártya a gyík bőrére emlékeztet, amely a légutakat elzárva a beteg halálát okozhatja (innen a betegség magyar neve). A védőoltás felfedezése előtt gyakran vezetett a beteg gyermekek halálához.

Bár a megelőzésére használt vakcinának köszönhetően a diftéria jelentősen visszaszorult, még mindig sok országban van jelen. Jelenleg kombinált vakcinában kapják a gyerekek, amelyben diftéria toxoid (a toxinnak egy kémiailag módosított formája), tetanusz toxoid és pertussis antigén van, melyek ellen alakul ki az immunológiai memória. Ezen az aktív oltáson kívül létezik egy passzív is, amelyet a már megbetegedettek kaphatnak, mintegy ellenszérumként. Ebben olyan specifikus, tisztított ellenanyagok vannak, amelyek a baktérium toxinjához kapcsolódva – a beteg immunrendszere helyett – hatástalanítják azt.

A kialakult betegség antibiotikummal kezelhető. A lezajlott betegség gyakori szövődményei a szívizom- és az ideggyulladás.

Tetanusz (merevgörcs) :

A Clostridium tetani nevű baktérium által okozott megbetegedés. A kórokozó jellemzően talajjal/porral szennyezett sérülés, vágás helyén jut be a szervezetbe, majd 3-tól 21 napig terjedő időszakban (az esetek többségében 14 napon belül) jelentkeznek a tünetek, amelyeket a baktérium által termelt toxinhatás vált ki: az ideg-izom kapcsolódás gátlása miatt fokozatosan izomgörcsök alakulnak ki testszerte (szájzár, grimaszolás, ívbe feszült törzs, amely csonttöréshez is vezethet), végül a légzőizmok görcse miatt halálhoz vezet. A betegség általában láztalanul zajlik, tünetei azonban rendkívül jellegzetesek, jól felismerhetőek.

Azokban az országokban, ahol a kötelező oltási sor része a tetanusz elleni vakcináció, ott nagyon ritka az előfordulása. Afrikában, Ázsiában és a fejlődő országokban azonban gyakorinak számít.

A kialakult betegség antitoxinnal, antibiotikummal és görcsoldókkal gyógyítható, emellett szükség lehet a másodlagosan kialakult fertőzések kezelése is (pl. tüdőgyulladás a gépi lélegeztetés miatt). Megelőzés a tetanus-toxoiddal való immunizáció, amely Magyarországon a kötelező oltási sor része a kombinációban beadott DTPa oltásnak (diphteria – tetanusz – pertussis a 2., 3., 4., 18. hónapban és a 6. életévben). Ennek ellenére minden földdel szennyezett sérülés esetében szükséges a tetanusz  beadása, ami 10 évre szóló védettséget ad. (Gergely, 1999)

A legtöbb országban minimum 5 tetanusz oltást kapnak a gyerekek, csecsemőkortól 12–15 éves korukig (Malajziában is 6 adag van előírva az elfogadott oltási rendben). Az ellenanyagszint az életkor előrehaladtával lassan csökken, ezért emlékeztető oltásokra lehet szükség idősebb korban az immunválasz megfelelő szinten tartásához. Malajziában 2000 óta több mint 300 tetanuszos megbetegedést regisztráltak, ebből közel 200 eset újszülöttkori fertőzés. (Összehasonlításképpen Magyarországon ez a szám 73, amiből egy sem érint újszülöttet.)

Pertussis (szamárköhögés) :

Cseppfertőzéssel terjedő súlyos bakteriális fertőzés, amelynek  kórokozója a Bordetella pertussis. 7–10 napos lappangás után orrfolyás, enyhe köhögés, láz a kezdő tünetek. Később alakulnak ki a hetekig tartó köhögési rohamok. A beteg a tünetek megjelenésétől a köhögési rohamok harmadik hetéig fertőz. Ha antibiotikumos kezelést kap, a kezelés megkezdése után 5 nappal már nem fertőz.

A betegség kezelésére vagy megelőzésére többféle antibiotikum (erythromycin, clarithromycin vagy azithromycin)  javasolt. (Altunaiji  et al. 2007)

Megelőzésére többféle oltóanyag is létezik, teljes sejtes és acelluláris is. Malajziában (is) kombinált vakcinában kapják a gyerekek (a fent már leírt DTPa oltás). Hatékonyságuk hasonlóan jó. Idővel – hasonlóan a fent leírtakhoz – az idősebb emberekben a védettség csökken, egyes országokban bizonyos kor felett javasolják is az újraoltást.

Fontos figyelembe venni, hogy az acelluláris pertussis vakcina ugyan megfelelően hatékony a betegség ellen, de különösebben nem befolyásolja magát a betegséget és a fertőzés továbbadását, tehát az oltottak is lehetnek tünetmentes hordozói a kórokozónak (WHO, CDC állásfoglalása).

Haemophilus influenzae b (Hib) : 

Ez egy olyan baktérium, amely főleg kisgyermekeknél  különböző gyulladásos betegségeket, például tüdőgyulladást, esetenként agyhártyagyulladást, szepszist is okozhat. Ezek kezelését megnehezíti, hogy a baktérium sok törzse már ellenállóvá vált az antibiotikumokkal szemben. Hat szerocsoportja van (a, b, c, d, e, f), illetve vannak nem szerotipizálható törzsek is (tok nélküliek).

Megelőzhető a DTPa kombinált vakcinával, ám az oltás csak a b típus ellen véd, nem mutat keresztreakciót a többi szerotípussal. A nem tipizálható Haemophilus influenzae ellen orális vakcina fejlesztése és kipróbálása megtörtént, de nem bizonyult elég hatékonynak. (Teo et al. 2017)

Kezelésére használt antibiotikumok: ampicillin, sulbactam, cephalosporinok, fluoroquinolonok és makrolidok (pl. clarithromycin), valamint súlyosabb esetekben cefotaxime, ceftriaxone. A rezisztens törzsek emelkedő száma miatt kezelés előtt tenyésztés szükséges.

Mivel főleg a kisgyermekeket veszélyezteti a Hib fertőzés, ezért az újraoltás idősebb korban nem szükséges.

Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) : 

súlyosan fertőző vírusos gyermekbetegség. Emberről-emberre terjed, széklettel szennyezett kézzel (széklet – orális útvonalon). A fertőzést követő inkubációs idő alatt a gyermek bélrendszerében replikálódik a vírus, majd elárasztva az idegrendszert, paralízist okoz. Kezelése nincs, oltással azonban megelőzhető.

A WHO polio-eradikációs programjának köszönhetően a poliovírus okozta megbetegedések száma 1988-óta 99%-kal csökkent, 2011-ben India, majd 2014 márciusában a délkelet-ázsiai régió is megkapta a polio-mentességi tanúsítványt.

Morbilli (kanyaró) :

Erősen fertőző (a világon az egyik legfertőzőbb), súlyos megbetegedés. A fertőzést követő 10–12 nappal jelentkeznek a tünetek, amelyek közül jellemző a hirtelen magas láz, orrfolyás, köhögés, vörös szemek. Néhány nap múlva kiütések jelennek meg az arcom és a nyakon, majd ezek terjedni kezdenek a kezek és lábak felé. A problémát a komplikációk jelentik, amelyek főleg kisgyermekkorban (5 éves kor alatt) vagy 30 év felett gyakoriak: súlyos hasmenés, encephalitis, tüdőgyulladás, vakság, fülfertőzések. A komplikációk kialakulásának kedvez az A-vitamin-hiány, vagy az immunrendszer érintettsége (pl. HIV fertőzés). Különös veszélyben vannak tehát az oltatlan kisgyermekek, immunkompromittált személyek, oltatlan terhes nők. Cseppfertőzéssel és direkt érintkezéssel terjed, a vírus 2 órán át is életben tud maradni a  fertőzött tárgyak felületén. A kiütések megjelenése előtt 4 nappal már fertőz, egészen a kiütések eltűnéséig.

Ázsiában és Afrikában mai napig gyakori a kanyaró. Specifikus antivirális kezelés nem létezik ellene. A fertőzést követően a gyermekek 2 adag A-vitamin-pótlást kapnak, a komplikációkra antibiotikum adható, és fontos a megfelelő folyadékpótlás.

A gyermekek 1 éves koruk körül kapják meg ellene az első adag oltást, majd 7 éves korban az immunválaszt megerősítendő második adagot (Morbilli-Mumps-Rubella). 2018-as WHO adat szerint a világon kb. 20 millió oltatlan gyermek él, főleg Indiában, Pakisztánban és Nigériában.

Mumpsz : 

Cseppfertőzéssel emberről-emberre terjedő, vírus okozta fültőmirigy-gyulladás (parotitis). Kezdeti tünetei atipikusak (fejfájás, láz, gyengeség), ezt követi a jellegzetes nyálmirigy-duzzanat. Leggyakrabban 5–9 éves gyerek kapják el, legtöbbször enyhe lefolyású. Felnőtt korban súlyosabb megbetegedést okozhat (meningitis, heregyulladás, siketség).

A ’60-as évektől elérhető MMR kombinált vakcina hatékony védelmet nyújt ellene.

Rubeola (rózsahimlő) : 

Általában enyhe tünetekkel járó kiütéses gyerekbetegség (enyhe láz, végtagfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, kiütések), amelyet a Rubella vírus fertőzése okoz. A vírus cseppfertőzéssel terjed, gyerekeknél enyhébb lefolyású mint felnőtteknél, különös veszélyben a terhes nők vannak, mert a várandósság alatti fertőzés magzati károsodást okozhat.

A vírus egy héttel a tünetek megjelenése előtt már fertőzhet, egészen a kiütések megjelenése után egy hétig. Lappangási ideje 2–3 hét, ezután jelentkezhetnek a légúti tünetek és a láz. A vírus, behatolva a felső légutak nyálkahártyáján, a vérkeringéssel eljut a nyirokcsomókba, ahol replikálódik. Kiütések az arcon jelennek meg először, de fél nap alatt elterjednek az egész testen.

Lehetséges szövődmények (főleg felnőtteknél) ízületi gyulladás, szívizom-gyulladás, agyvelőgyulladás. A magzati korban elkapott fertőzés következménye lehet veleszületett szürke hályog, szívfejlődési rendellenességek, nagyothallás vagy siketség, májgyulladás, mikrokefália. A betegen született újszülött hónapokig ürítheti a vírust, ezért el kell különíteni.

Specifikus vírusellenes gyógyszer nincs rá, tüneti szerek használhatóak. Megelőzésre a fent már leírt MMR oltás alkalmas, amelyben élő, de legyengített vírus van. (Emiatt a frissen oltott személy is vírusürítőnek számít az oltást követő pár hétben.) Terhesek számára létezik passzív immunizáció is, ami a beteggel való érintkezést követő 72 órán belül adható be.

HPV : 

A humán papillomavírus szexuális úton terjed, és a fertőzés tünetmentesen lezajlik a nemi szervekben. Bizonyos típusai azonban a gazdaszervezetben méhnyakrákot és   egyéb anogenitális rákot, valamint nemi szervi szemölcsöt képesek okozni. A kifejlesztett oltóanyagok a legveszélyesebb típusú vírusok ellen immunizálják az oltott személyt. 2018 végéig 90 országban vezették be az oltást, amit az ajánlás szerint a lányoknak 15 éves korukig kell megkapni.

Jelenleg antivirális gyógyszer nincsen erre a betegségre, csak a tünetek enyhítésére szolgáló szupportív kezelés lehetséges.  Oltással azonban megelőzhető.

Japán-B-encephalitis :

Ez a vírus szúnyogok csípésével terjed a gazdaállatról (vadmadarakról, sertésekről) az emberre. A fertőzés legtöbb esetben tünetmentes, de akár halálos kimenetelű agyvelőgyulladást is okozhat. A vírus szervezetbe jutását követő 4–14 nap után a tünetek igen sokfélék lehetnek: legtöbbször fejfájás és láz jelentkezik, de ritkábban előfordulhat szédülés, hasfájás, hányinger, nyakmerevség, tudatzavar, letargia, ataxia, tremor, rángások és izomgörcsök. A tünetekkel lezajló megbetegedés közel 30%-ban vezet halálhoz.

Jelenleg antivirális gyógyszer nincsen erre a betegségre, csak a tünetek enyhítésére szolgáló kezelés lehetséges. Oltással azonban megelőzhető.

 

A kötelező védőoltásokon túl többféle oltás választható további fertőzések megelőzésére :

6. hét után: Rotavírus

7. hónap után: Pneumococcus

8. hónap után: Influenza

9. hónap után: Hepatitisz A

10. hónap után: Bárányhimlő

Rotavírus : 

A rotavírus által okozott megbetegedés általában hányással és vizes hasmenéssel jár. A tünetek között gyakori még a hasi görcsök, láz, étvágytalanság. Lappangási ideje nagyjából 2 nap. 3–8 napos lefolyást követően magától gyógyul, gyógyszeres kezelést a szupportív terápián kívül nem igényel. A tünetek dehidratációhoz vezethetnek, ami sok esetben kórházi ellátást igényel. Szájon át bevehető vakcinával immunizálhatók a 6 hónapnál nem idősebb babák.

A fertőzés átvitele széklettel szennyezett kézzel, élelmiszerrel vagy tárgyakkal, direkt kontaktus útján történhet. Leggyakrabban az 5 év körüli gyerekek betegszenek meg. Felnőttek is elkaphatják, de a tüneteik enyhébbek, mint a gyerekeknek. Sem a vakcina, sem a fertőzés nem ad tartós immunológiai védettséget, de a súlyos tünetek kialakulását megakadályozzák.

Pneumococcus : 

A Streptococcus pneumoniae baktérium több mint 90 szerotípusa ismert, de ezek közül 6–11 tehető felelőssé az összes invazív pneumococcus fertőzés (meningitis, szepsis, tüdőgyulladás) 70%-áért.

A halálos kimenetel ezeknél a megbetegedéseknél nagyon magas, 20–50%. 2009-óta kétfajta poliszacharid-fehérje konjugált vakcina létezik ellene, ezek a 10- és 13-valens oltóanyagok. 2018-ig 145 országban vezették be.

Influenza :

Az influenza vírus 3 típusából az A és a B okozza világszerte a járványokat. Tünetei láz, levertség, fejfájás, étvágytalanság, száraz köhögés. A gyermekek oltása 6 hónapos kortól ajánlott, évente ismételve. Különösen veszélyeztetettek az immunkompromittált gyermekek, a krónikus betegséggel és a közösségben élők. Az oltás ajánlott intervalluma az északi féltekén október-február, a déli féltekén március-szeptember, a trópusi-szubtrópusi területeken általában a téli-esős évszakban, vagy a közegészségügyi programban meghatározott időszakban (minden évben ugyanakkor).

Kezelésére léteznek antivirális szerek, amiket leginkább profilaxisban alkalmaznak. A tünetek megjelenését követő 48 órán belül megkezdett kezelés enyhítheti a betegség lefolyását.

 

Hepatitis A („A” típusú vírusos májgyulladás) :

Kórokozója a hepatitis A vírus, amely szájon át fertőz. A beteg székletével ürül, és rossz higiénés körülmények között könnyen átvihető egyik emberről a másikra. A fertőzést követő 15–50 nap múlva alakul ki a betegség. A tünetek az egészen enyhétől a súlyosig előfordulhatnak (a felnőttekben gyakrabban alakulnak ki, mint a gyerekekben): étvágytalanság, láz, sötét vizelet, hányinger, gyengeség, sárgaság, laza széklet. A tünetmentes betegek is képesek fertőzni! A tünetek néhány héttől néhány hónapig állhatnak fenn, és súlyosabbak, ha a betegnek egyidejűleg hepatitis C fertőzése is van. A halálos kimenetel ritka, krónikus betegség általában nem alakul ki, legfeljebb öregeknél és súlyosabb alapbetegséggel rendelkezőknél. Ha valaki egyszer átesett ezen a fertőzésen, életre szóló védettséget szerez.

Mivel a vírus a beteg székletével ürül, ezért a széklettel szennyezett élelmiszer (nem megfelelő hőkezelés után, vagy nyersen fogyasztva), víz (jégkocka) és a fertőzött személlyel való érintkezés (szexuális is!), a higiénés szabályok betartása nélkül is eredményezheti a kórokozó átvitelét. Úszni csak klórozott vizű medencében ajánlott.

Gyógyszeres kezelés nem létezik, csak tüneti szereket kaphat a beteg. A gyógyulás érdekében fontos az ágynyugalom, a sok folyadék fogyasztása.

 

Bárányhimlő :

Leggyakrabban 2–10 éves kor között előforduló, cseppfertőzéssel terjedő kiütéses gyerekbetegség. Kórokozója a Varicella zoster vírus. 2–3 hét lappangás után jelennek meg a viszkető kiütések lázzal, de a beteg már ezek megjelenése előtt fertőz. Szövődményei: tüdőgyulladás, szívizom-gyulladás, ízületi gyulladás lehetnek.

A vírus, a fertőzést követően, képes látens módon megmaradni, majd idősebb korban reaktiválódva övsömört okoz.

Megelőzésére többféle oltóanyag kapható, mindegyik élő, legyengített vírust tartalmaz, és mindkettő 2 adag oltásból áll.