Durián

Durio zibethinus

1. Történelme, legendája

A Bombacaceae család (majomkenyérfa-félék) leginkább a mutatós virágokról és a fás, vagy vékony héjú hüvelyekről ismert, amelyek kis magokkal és selymes, vagy pamutszerű rostokkal vannak feltöltve. A durián is az egyik tagja ennek a családnak, de a többi fajtól gyökeresen különbözik abban, hogy a nagy magok körül húsos termése van (Morton 1987).

A 15. század elején sok híres európai utazó találkozott a duriánnal, és olyan nevekkel illették mint a  doriones, durion, duryaoen, durean és durioen. Mivel ebben az időben még nem született pontos leírás a duriánról, ezért gyakran összekeverték egy másik, zöld tüskés, savanyú gyümölccsel, a szúrszoppal, vagy tüskés annónával (Annona muricata). 

1741-ben jelent meg G. E. Rumphius, híres német botanikus könyve, a Herbarium Amboinense, amelyben több oldalt kifejezetten ennek a növénynek szentelt, amit „durioen”-nek nevezett. Részletes leírásai a duriánról jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy jelenlegi ismereteink szerint tudjuk, ez az a ma is ismert egyedülálló trópusi gyümölcs.

A Durio nemzetség hivatalos elismerése mellett végül sikerült tisztáznia a durián és a szúrszop közötti zavart is. Érdekes megjegyezni, hogy a szúrszop helyi maláj nyelven Durian belanda néven ismert.

Rumphiust indiai Pliniusnak is nevezték, mivel élete nagy részét a Holland Kelet-indiai Társaság alkalmazásában töltötte, amely a kelet-indonéziai Ambon szigetén állomásozott. Könyvében részletesen leírta, hogy a helyi vadászok miként használták a durián erős szagát és rendkívül finom ízét a cibetmacska sikeres csapdázásánál. Ez az érdekes elejtési mód egy másik nagy botanikus figyelmét is felkeltette, aki később összekapcsolta a cibetmacskát a duriánnal. Míg Rumphius a Durio nemzetségnevet, addig Carl von Linné, a nagy svéd botanikus, orvos és zoológus, aki lefektette a növények binomiális nomenklatúrájának modern rendszerét, a latin zibethinus nevet adta ennek a növénynek az 1774-ben kiadott Systema Vegetabilium című művében. A faj tudományos neve a J. A. Murray által szerkesztett könyv 13. kiadásának 581. oldalán, míg a  14. kiadásban a Durio-ra vonatkozó bejegyzés a 698. oldalon található.

A zibethinus az olasz zibetto szóból származik, jelentése pedig cibetmacska. Elképzelhető, hogy ez a népszerű trópusi gyümölcs nevét névadójának e gyümölcs iránti különös szeretetéről kapta.

2. Elterjedése

​A durián Délkelet-Ázsia trópusi esőerdeiben honos, de megtalálható Indonéziában, a Maláj-félszigeten, India déli részén, Srí Lankán, Thaiföld déli részén is. Később ezeken a szigeteken keresztül terjedt el Ausztrália északi, északkeleti és Ázsia déli, délkeleti részére is. Szórványosan termesztik Indokínában és a Fülöp-szigeteken is. Termesztése, bár nagyon ritkán, már Afrika keleti, valamint Dél- és Közép-Amerika területén is folyik (Csomor 2020).

A durián őshazájában jellemző a 24–30 °C-os hőmérséklet és a nagy csapadékmennyiség, 1600–4000 mm/év. A kereskedelem számára termesztett durián szempontjából a legkedvezőbb régiók a 12 °C-os tartományon belül vannak. Az Egyenlítőtől északra és délre, legfeljebb 700 m magasságban fekvő területek, amelyek hőmérsékleti tartománya 22 °C-tól 32 °C-ig változik, és évi 2000–5000 mm csapadékmennyiségük 6–8 részben oszlik meg az év hónapjaira vetítve. A magas páratartalom szintén elengedhetetlen az év nagy részében (Diczbalis–Westerhuis 2005).

A duriánokat többféle tápanyag- és vízgazdálkodású talajon lehet termeszteni. Az optimális növekedés és gazdag termés eléréséhez szerves anyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású területek közül szóba jöhetnek a hordalék-, a homokos, az agyagos és vályogtalajok is. A legfontosabb kritérium a kiváló vízelvezetés, mivel a durián fák gyökerei hajlamosak a gyökérrothadásra. A rossz vízelvezetésű agyagos talajokat tehát kerülni kell, hacsak nem kiterjedt vízelvezetési munkák szerepelnek a gyümölcsültetvény tervében. A talaj pH-értéke általában savas, akár még a 4 pH értéket is elérheti (Diczbalis–Westerhuis 2005).

3. Miért a gyümölcsök királya?

A duriánt a legtöbb ázsiai fogyasztó a trópusi gyümölcsök királyának tartja. Gyümölcsét sok elhivatott fogyasztó csemegének, afrodiziákumnak tartja, de vannak ezzel ellentétes vélemények is, melyek szerint az összetett íz és szag kölcsönhatása hasonló a WC-ben történő pudingfogyasztáshoz (Diczbalis–Westerhuis 2005).

Gyakori elnevezése különféle nyelveken: angolul – durian; spanyolul – durián, durio; franciául – durio; hollandul – doerian; oroszul – дуриан, дурьян; Indonéziában – duren, ambetan, kadu; a Fülöp-szigeteken – dulian; Burmában – du-yin; Kambodzsában – thu-réé; Laoszban – thourièn; Thaiföldön – thurian, rian, míg Vietnámban – sâù riêng.

A durián a német Durianbaum részfordításából, mint ’durianfa’ került a magyarba. A szó végső forrása a maláj durian (duri tüske). Egyéb elnevezése cibetfa (Vörös 1996).

A durián gyümölcs mai formájának kialakulásáról szóló mesében egy fiatal ázsiai uralkodót és szerelmét ismerhetjük meg. A király bárhogy próbálkozott, nem tudta elnyerni szerelme szívét, így segítséget kért egy öreg, mindenható varázslótól, aki egy mágikus gyümölcsöt adott neki a saját kertjéből. A lány, ahogy azt megkóstolta, azonnal beleszeretett az uralkodóba, aki örömében teljesen megfeledkezett a varázslóról. Feldühödött ezen a varázsló és úgy döntött, megleckézteti a királyt. Elvarázsolta a gyümölcsöket és átkot szórt rájuk. Következő alkalommal, mikor a király elment egy újabb adag gyümölcsért, ahelyett hogy csodálatos, édes illatú terméseket talált volna, azok rothadó hús szagát árasztották, és a korábban vékony gyümölcshéjat éles, kemény tüskék borították. Az uralkodó ezen feldühödve földre dobta a gyümölcsöt, mely megrepedve ugyanolyan ízletesnek bizonyult, mint korábban volt. Mivel így nehezebb volt hozzájutni a finom gyümölcshúshoz, azt duriánnak nevezték el, ami tüskét jelent.

Van egy másik hasonló történet a királyról és a lányról, de a varázsló helyett egy remete szerepel benne, aki nem csak a gyümölcsöt adja a királynak, hanem három mágikus összetevőt kever össze a saját kezével, megnövelve ezzel a durián fa magját, melyet bemutat az uralkodónak. Végül a szerelem varázslatos gyümölcsei itt is átkozottak lettek tüskés felületükkel és kellemetlen aromájukkal.

A durián szótörténeti adatai, alakváltozatai, jelentései időrendben a következők: Durián 1790–1795: durian (MTA K 669. Csokonai-kézirat); 1845: Duryon (Kováts 416); 1890 k.: Durio (L. Sz. 4869. 149); 1966: durián (Csapody–Priszter: MNövSz. 49); 1983: Durian (Velich–V. Nagy 260); 1985: durian (Surányi 148); 1986: durián (Priszter: Növ. 56); 1991: durián (Főzés. 93). 

4. Megjelenése

Fája vadon, a természetben a 45 m-es magasságot is elérheti. Terebélyes, örökzöld fát nevel. A termesztésbe vont fajták és változatai 10–15 m magasak. A fa kérge sötét, vöröses barna. Szórt állású levelei lándzsásak, 20–30 cm hosszúak és 7–15 cm szélesek, tapintásuk papírszerű. A levél felszíne sima, fonáki részén sárga pikkelyekkel fedett (Csomor 2020).

Virágai 3 és 30 közötti csomókban fejlődnek az idősebb ágakon és a törzsön. A csésze harang alakú, a virágzat nyele 5–7 cm hosszú. A lapát alakú szirmok színe sárgás, rózsaszín vagy fehér, hossza 4–5 cm, szélessége 2–3 cm. Erős illatú virágai éjjel nyílnak, és elsősorban denevérek porozzák be őket. A fán, hosszú kocsányon lógó termése gömbölyded, tojás alakú, mérete változó, 15–25 cm közötti, súlya elérheti a 8 kg-ot is. Első ránézésre olyan, mint egy buzogány. A gyümölcs színe változatos, a zöldtől a sárgásbarnáig több színárnyalat is megtalálható közöttük. A termések felszínét beborítják a különböző méretű és alakú tüskék. A héj 5 kopáccsal nyíló tok, melyben egy-egy gesztenyebarna mag található, melyet vastag, sárga vagy fehér színű magköpeny takar, melynek íze vaníliaszerű, krémes, emlékeztethet sajtra, vagy kissé édesebb dióbélre. Az érett, rothadó bűzt árasztó gyümölcsből mártást, fűszert, jégkémet készítenek. A durián fa különböző részeit a népi gyógyászatban lázcsillapítóként és sárgaság ellen alkalmazzák. 

A durián termésének különlegességét az adja, hogy általában az emberek visszataszítóan bűzös szagúnak érzik. Lényegesen kevesebb azoknak a száma, akik kellemes illatról számolnak be a gyümölcs kapcsán. A nemzetségből csak a durián található meg a nemzetközi piacon, melynek több termesztett változata is van. Az utóbbiak gyümölcsei keresettebbek, és magasabb áron is lehet őket értékesíteni. A fáról csüngő gyümölcsöknél is érezhető jellegzetes kénes szag célja, hogy az állatokat magához vonzza, hogy azután azok természetes úton terjesszék magjait (Csomor 2020).

Magvetéssel vagy oltással szaporítható. A magokat frissen kell elvetni, mert csírázóképességüket hamar elvesztik. Csírázási idejük körülbelül 1 hét. Ezt követően kedvező körülmények között gyorsan nőnek. Az oltással való szaporítás közül legjellemzőbb a hasítékoltás, az oldal- vagy a rügylapozás. Az oltott fák már a 4. vagy 5. évben termőre fordulhatnak, míg a magról vetettek akár 15 évig is fejlődhetnek, míg megjelenik rajtuk az első virág és termés. Thaiföldön alanyként gyakran a „Chanee”-t használják . Mellette más fajokat, például a Durio malaccensist, a D. mansonit és a D. lowianust is alkalmazzák annak érdekében, hogy a Phytophthora palmivora gyökérgombával szemben ellenálló legyen az oltvány. A korai termés elősegítésére Indiában a rokon Cullenia excelsa fajt használják alanyként.

Legjobban a mély, termékeny talajokban nő, melyekben bőségesen van tápanyag és 6–7 között van a pH-értékük. A tápanyag-utánpótlás történhet szerves trágya, műtrágya és talajtakaró segítségével, melyre a növények jól reagálnak. Aszályos időben a kiegészítő öntözést meghálálja.

Leginkább a 200 m tengerszint feletti magasságban érzi jól magát, de megterem 900 m-es magasságon is. Puerto Ricóban virágai áprilisban és májusban nyílnak, a gyümölcsök augusztusban, szeptemberben érnek be. Egy fán akár 50 gyümölcs is fejlődhet, melyek súlya 1,5–4 kg között lehet.

3. Tápanyagtartalma

​A gyümölcs, bűzössége ellenére, nagyon egészséges. Található benne aszkorbinsav, béta-karotin, kalcium, zsírok, foszfor, vas, kálium, keményítő, cukor, víz, nátrium, protein, B1-, B2– és B3-vitamin és jelentős mennyiségű omega-3. Magas fehérjetartalma miatt a vegetáriánus étrendbe is jól beilleszthető. Vitalizáló hatása is ismert, így sok sportital alapanyaga. Egy igazi életbomba, fitté tesz, jó hangulatot varázsol és mellette még potencianövelő is (Csákvári 2021).

Tápanyag-összetétel 100 g durián gyümölcsben

szénhidrát	28,3 g
zsír	1,6 g
fehérje	2,5 g
kalcium	20 mg
foszfor	63 mg
kálium	601 mg
vas	0,9 mg
tiamin	0,27 mg
riboflavin	0,29 mg
niacin	1,1 mg
C-vitamin	57 mg

 

6. A durián gyümölcse, mint afrodiziákum 

Afrodiziákumnak azokat a szereket nevezzük, melyek fokozzák a nemi vágyat, a szexuális indíttatást, az orgazmuskészséget és a termékenységet. Maga a szó Aphrodité görög istennő nevéből ered, aki a termékenység és a nemi vágy istennője volt. Léptei nyomán virágok és növények hajtottak ki, melyek elfogyasztása afrodiziákumként hatott az emberekre. Hatásukat tekintve lehetnek fizikai és pszichés vágykeltők. Hatásmechanizmusuk jelentősen eltérhet, és sok esetben nincs tudományos bizonyíték a hatásosságukra. Számtalan, már évszázadok óta ismert ital és étel recept is létezik, melyeket szerelmi bájitalként használnak. Itt is igaz a mondás, mely szerint a férfiakhoz a hasukon keresztül vezet a legrövidebb út (Kónya 2021).

Ázsiában a legősibb afrodiziákumként tartják számon. Az egész növényt – gyökerét, kérgét, leveleit és termését is felhasználják a népi gyógyászatban betegségek gyógyítására. Alkalmazták sárgaság ellen. Lázcsillapító hatása erős, viszont a rák ellenszereként hatékonysága még nem bizonyított. Számos jótékony hatása mellett a vércukorszintet is szabályozza, ellazítja az izmokat és az idegeket. A hatásai között olvashatjuk, hogy jókedvre derít, mely a depresszióban szenvedők esetén különösen jótékony lehet.

7. Fogyasztása

Hazájában leginkább nyersen fogyasztják, melynek lényege, hogy minél frissebben és minél hamarabb fogyasszák el, mert oxigénnel érintkezve könnyen megsavanyodik. A termést nemcsak frissen, hanem feldolgozva is fogyasztják fagylaltként, édességként, mártásként és konzerv formában is. A duriánpulpát a malájok tartósítják, így konzerv formájában az év bármely időszakában lehet kapni. Indonéziában a belsejéből menta hozzáadásával mártást készítenek, és többnyire rizzsel fogyasztják. Thaiföldön tartós pasztát készítenek belőle, amit azután fűszerként   használják az ételeikbe. Az éretlen, egész gyümölcsöt párolt zöldségként fogyasztják. Magjai  – ciklipropán tartalmuknak köszönhetően – nyersen mérgezőek, de megfelelő hőkezelést követően, főzés vagy pörkölés, ehetőek  (Csomor 2020). Vitalizáló hatását a wellness italok készítésénél használják ki. 

 

8. Íze, illata – amiért tiltva van bizonyos helyeken 

A durián szaga sok mindenhez hasonlítható, köztük a záptojás, hagyma, rothadó zöldség, nyilvános toalett, elhullott néhány napos tetem, ám egyik sem túl kecsegtető. Vannak azonban rajongói is, akik mandulás, vaníliás aromáról számolnak be (Csomor 2020). 2018-ban, Melbourne-ben egy egyetemi épülethez riasztották a tűzoltókat, rendőröket gyanús szaghatás miatt. Mikor az épületet átvizsgálták, egy szekrényben erjedésnek indult duriánt találtak, mely a szag forrása volt. Többször előfordult, hogy tömegközlekedési eszközökről is letiltották a szállítását. 

A durián kellemetlen szagáért a kén-hidrogén (H2S) a felelős. Ez okozza a szúrós záptojás szagot. A gyümölcs minél frissebb, annál elviselhetőbb a szaga. A héját eltávolítva és az idő múlásával, hő hatására a szag egyre elviselhetetlenebbé válik. Szállítása, fogyasztása szigorú tiltásokhoz kötött. Szingapúrban a gyorsvasutakról, a repülőjáratokról és a középületekből is ki van tiltva. Vannak városok, ahol a dohányzás több helyen engedélyezett, mint a durián fogyasztása. Előfordulnak helyek, ahol közterületen sem szabad fogyasztani. A gyümölcs íze kicsit vaníliás, sejtelmesen gyümölcsös, lágyan édes, az állaga puha, kocsonyás (Csákvári 2021).

9. Patrick Tan – mitől olyan büdös?

Annak ellenére, hogy a durián fontos és népszerű gyümölcs a trópusokon, genetikai kutatásával csak az utóbbi években kezdett foglalkozni egy 4 főből álló kutatócsoport, amely 3 évi munkával feltérképezte a durián DNS-szerkezetét. Arra keresték a választ, hogy a gyümölcsnek mitől van az a jellegzetes, orrfacsaró bűzt árasztó szaga. A kutatást durián rajongók finanszírozták, akik szerettek volna a háttérben maradni, így nem nevezték meg őket (Teh et al. 2017).

A kutatás során megállapították, hogy egy duriánnak mintegy 46 000 génje van, ami az ember genetikai állományának a duplája. A növényekről eddig is ismert volt, hogy összetettebb genomokkal rendelkeznek, mint az állatok, melynek oka a többszörös génismétlés. A genom elkészítése során visszavezethető volt, hogy a kakaóval (Theobroma cacao) közös ősük van, és  legközelebbi rokonai a Gossypium nemzetség tagjai, mint például a pamut. A Durio zibethinus mellett számos más faja is ehető gyümölcsöket teremt, például a D. graveolens és a D. testudinarum, amelyek speciális ökológiai szegmenseket foglalnak el. Kapcsolatban állnak bizonyos beporzókkal, elsősorban gyümölcsevő denevérekkel és madarakkal. A többi Durio faj jelenleg veszélyeztetettként van nyilvántartva (Teh et al. 2017).

A durián genomjának meghatározásánál szekvenális technológiák kombinációját alkalmazták. A genomszerű és transzkriptomikai elemzések betekintést nyújtottak a durián gyümölcs fejlődésébe, az érés folyamatába, a flavonoid termelés folyamatába és a kén anyagcseréjébe is. A kutatás során sikerült megtalálni azt a gént, amely felelős a kellemetlen szaghatásért. Különösen az egyik géntípus felelős a hírhedt szagért, a metionin-gamma-liáz (MGL), amely az illékony kénvegyületeknek (VSC) nevezett szagvegyületeket szabályozza, amelyek a rothadt tojás vagy hagyma szagát okozhatják. A növényeknek általában két MGL példányuk van, de a duriánok néggyel rendelkeznek, ami megmagyarázhatja, hogy a gyümölcs miért termel többet a büdös vegyületekből. A duriánok MGL-szintje a gyümölcs érésének növekedésével párhuzamosan nő. Ennek ismeretében a nemesítés során lehetőség van kevésbé kellemetlen szagú fajták előállítására (Teh et al. 2017).

Az 500 000 dolláros projekt néha megoldhatatlannak látszó problémákba ütközött. A durián ültetvények között, szinte járhatatlan utakon keresték a megfelelő növényeket, ahol azután a helyi gazdáknál kellett könyörögni egy-egy éretlen gyümölcsért, mivel az MLG-szint emelkedésének vizsgálatához mindenképp szükség volt rá. A helyiek szerint viszont tabu éretlen gyümölcsöt leszedni, mert hiedelmük szerint utána a fájuk elpusztul (Boh 2017).

A csapat a durián genom adatait a Nemzeti Parkok Igazgatóságának adományozta, és remélik, hogy erőfeszítéseik utat nyitnak más kutatók számára, hogy új durián fajokat hozzanak létre, amelyek szárazságtűrőek, vagy például cukorbetegek számára alkalmas alacsony cukortartalmúak (Boh 2017).

10. Fajtái

A termelési központok csökkenő sorrendben Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Vietnam és a Fülöp-szigetek. 2000-ben Thaiföld 67 millió dollár értékben exportálta. Ausztráliában a ʼ60-as években kb. 40 Durio zibethinus és 7 másik Durio faj klónját kezdték termeszteni, és az északi nedves trópusi parti területek mentén alakult ki a feldolgozóipara. Napjainkban 30 termelő, mintegy 8000 fa termesztésével foglalkozik. A jelenlegi ausztrál gyümölcstermelés évi 20–50 t között mozog, melynek maximális értéke 0,5 millió dollár (Diczbalis–Westerhuis 2005).

Ígéretesnek mondható, és a kereskedelmi gyümölcsösökben termeszthető fajták a Monthong (Thaiföld), Luang (Thaiföld), D24 (Malajzia), D2 (Malajzia), Hew 2 és 7 (Malajzia), Hepe és Permasuri (Indonézia). Számos helyi palánta kiválasztása utáni termesztésbe vonása is előfordul. Ide tartozik a Limberlost és Chong. Számos szerző javasolta Malajziának megfelelő keverékek telepítését, pl. 60% D24, 25% D16, és 5–5% a D10, a D8 és a D2; vagy 50% D24, 30% D99, 20% D98/D114 (Diczbalis – Westerhuis 2005).

Több mint 100 durián fajt használnak a termesztésben, melyek közül a legelterjedtebbek a következők:

„D 24” – tojásdad gyümölcsű, 1–2 kg súlyú, édes, sárgás húsú, magas hozammal rendelkezik, évente akár150 gyümölcsöt is hoz fánként. Ez a legfontosabb kereskedelmi fajta Malajziában.

„D 99” (‘Kob’) – kerek gyümölcsű, 1–1,4 kg súlyú, vastag, puha, édes sárgás húsú. Magas hozamú fajta kb. 130 gyümölcsöt hoz egy fa évente. Az aszályt jól tűri és ellenálló a Phytophthora palmivoraval szemben.

„D 123” (‘Chanee’, ‘Gibbon’) – tojásdad gyümölcse 2–4 kg súlyú, gyümölcshúsa vastag, puha, édes. Ez a legfontosabb kereskedelmi fajta Thaiföldön.

„D 145” (‘Durian Hijau’, ‘Berserah Mek’) – kerek gyümölcsű, 1,4–2,8 kg súlyú, édes, puha, kiváló minőségű aranysárga húsú.

„D 158” (‘Kan Yao’)  – tojásdad gyümölcsű, 2–4 kg súlyú, édes húsa, vastag, arany színű.

„D 159” (‘Mon Thong’, ‘Arany párna’) – tojásdad, 4–6 kg gyümölcse, vastag, puha, édes húsú, aranysárga.

„D 169” – hosszúkás tojásdad alakú, 1–2 kg súlyú, sárga, vastag, édes, puha húsú (http4). 

A 28 ismert Durio faj közül csak 8-nak van ehető gyümölcse: Durio zibethinus (durian), D. dulcis (durian maragang, lahong), D. grandiflorus (munjit), D. graveolens (durian merah, tabelak), D. kutejensis (durian kulu, lai), D. lowianus (chaarian), D. oxleyanus (durian sukang, keratogan) és a D. testudinarum (kura-kura).

11. Durian Malajziában (helyi fajták)

A malajziai durián fajtákat kedvező tulajdonságaik miatt választottak ki, és azok továbbszaporításával tartják fent. A legtöbb fajta a természetben vadon fordult elő, és egyenértékű a botanikailag meghatározott alapfajjal, melyet a termesztésben, felhasználásban, értékesítésben kedvező tulajdonságai miatt választottak ki. Ilyen tulajdonság lehet a gyümölcs alakja, mérete, színe, textúrája és az íze, illetve a fa jellemzői. Durián klónnak a kiválasztott durián fajta vegetatív szaporítással, általában oltással előállított utódját nevezzük.

Népszerű klón a D24 (Bukit Merah), a D99 (Koop Kecil),a D158 (Tangkai Panjang), a D159 (Bantal Mas), a D168/101 (Mas Muar) és a D197 (Kunyit).

Az International Union for the Protection of New Varieties of Plants (UPOV) egyezmény alapján a termesztett növény fajtaként való elismerése a termesztőnek bizonyos növénynemesítői jogokat biztosít, ami függ az UPOV-t aláíró országok belső jogszabályaitól. Példa erre az Amerikai Egyesült Államokban a növényfajta védelmi törvény. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) régióból Szingapúr és Vietnam tartozik az UPOV-hoz.

Malajziában a növényfajta-oltalmi rendszer az új növényfajták védelméről szóló 2004. évi malajziai törvény (PNPV act 2004) alapján került bevezetésre. A törvény 2004. július 1-jén jelent meg és 2008. október 20-a óta hatályos. A növénynemesítői jogok, más néven növényfajta-oltalom (PVP), a szellemi tulajdonjogok egyik formája. Ez az új fajták nemesítőinek kizárólagos joga a fajtáik kiaknázására, és olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek közösek az ipari találmányok szabadalmaival. A védelem mindkét formája kizárólagos jogot biztosít tulajdonosainak az innovatív tevékenység folytatására. A PNPV-törvény természeténél fogva egy malajziai jogi keret, amely minden növényre alkalmazható, kivéve a mikroorganizmusokra, melyeket nem tartalmazza. Az új fajták szellemi tulajdonjogának oltalmát a növényi jellemzők elfogadásán alapuló regisztrációs eljárás biztosítja, amely megkülönbözteti azokat a többi fajtától. A Mezőgazdasági Minisztérium (DOA) az 1930-as évek eleje óta regisztrálja a gyümölcsklónokat, és 1994-ben a Földművelésügyi Minisztérium volt hivatalosan a fajták nemzeti nyilvántartója. A PNPV 2004. évi törvény végrehajtásának felelősségét a malajziai DOA-ra bízták.

Malajziában 1993 óta a Mezőgazdasági Minisztériumban bejegyzett, nemzeti jegyzékbe vett fajták, melyek nem állnak oltalom alatt a következők. A népszerű D24 fajta I. D. 152, a Raja Kunyit, vagy a Mustang King (D179) az I. D. 150 alatt szerepel. 2012. augusztus óta 3 új durián fajta, kettő Batu Pahat, Johor államból és egy Penang államból került bejegyzésre az új PVP törvény szerint. 2013 márciusában került bejegyzésre a durián Kim Hong, tulajdonosa Tan Sue Seng, szintén Batu Pahat, Johor államból, mint D198 és a durián Bola 828, tulajdonosa Tan Eng Kong is Batu Pahat, Johor államból, mint D199. A DOA legújabb durián bejegyzése a Balck Thor, vagy Ochee, illetve Orchi. Leow Cheok Kiang Penangból még 2012 augusztusában nyújtotta be regisztrációs kérelmét. Az ellenőrzéseket követően 2015 júniusában D200, vagy Durian Hitam, illetve Ochee néven lett bejegyezve. A D200-as húsa vöröses narancssárga, alakja kerek. A termés átlagos méretű, vastag húsú. A hús krémes, édes, finom állagú, kevés rostot tartalmaz. Az aromája átlagos.

12. Árak alakulása (legdrágább), érdekességek

Malajziában található durián, a jellemzően erős aromája és a különböző ártartománya miatt a gyümölcsök királyának számít. 2009-ben az összes telepített durián 100 615 ha területet foglalt el. Az összes termés 288 900 mt volt. A legnagyobb ültetvények Daerah Muar Johor (7048 ha), Daerah Segamat Johor (6741 ha) és Daerah Kuala Krai Kelantan (5365 ha) területén találhatóak. Több mint 200 klón fordul elő Malajziában, de csak 8–12 klón az, ami a vevők körében kedvelt és termesztés alatt van.

A következőkben részletezett duriánültetvény cash flow-ja egy 20 éves időszak összefoglalója. Ahhoz, hogy a mai viszonyok között megfelelő rálátásunk legyen a termesztés jövedelmezőségére,  szükség van az adatok aktualizálására.

A durián ültetési távolsága 9 m x 9 m, egy hektáron 123 fa termeszthető. A vizsgált terület egy hektár. A cash flow időtartama 1 év. A becsült hozam 113 725 kg/év. A gazdaság bruttó jövedelme 2,5 RM/kg termés felvásárlási árnál 284 312,5 MR.

A részletes cash flow számítás az alábbiak szerint alakul:

1. Kezdeti fejlesztési költség (Új földterület)

Föld elszámolása = RM 2 000,00

Vízelvezető rendszer = RM 1 200,00

Földelőkészítés/szántás = RM 1 000,00

Tárolás = RM 500,00

Öntözőrendszer = RM 9 000,00

Talajelőkészítés és ültetés = RM 369,00

1. rész összesen = RM 14 069,00
2. Az input költségei 

Palánta RM5/fa = RM 676,50

Tápanyag-utánpótlás

CIRP = RM 23,37

Szerves = RM 13 868,25 

GML = RM 2255,82

NPK 15:15:15 = RM 2 182,64

NPK 12:12:17:2 = RM 44 649,00

Peszticid/gombaölő szer = RM 5 299,20

Gyomirtó szer = RM 3 831,75

Mezőgazdasági eszközök = RM 360,00

2. rész összesen = RM 73 146,53
3. A munka költsége

Trágyázás = RM 8 100,00

Kártevők és kórokozók elleni védekezés = RM 5 040,00 

Gyomirtás = RM 3 435,00

Metszés = RM 4 560,00

Betakarítás = RM 2 110,00

Karbantartás = RM 18 500,00

3. rész összesen = RM 41 745,00
4. Egyéb költségek

Üzemanyag = RM 9 100,00

Földbérlet/adó = RM 10 000,00

4. rész összesen = RM 19 100,00

Költségelemzés

Összes költség (1, 2, 3, 4) = RM 148 060,53 

Extra költségek (5%) = RM 7 403,03 

Összes termelési költség = RM 155 463,55

Bruttó mezőgazdasági jövedelem = RM 248 312,50 

 Nettó mezőgazdasági jövedelem = RM 92 848,90

 Nettó mezőgazdasági jövedelem/év = RM 4 642,45

 Nettósított mezőgazdasági jövedelem/hónap = RM 386,87

Haszon-költség arány = RM 1,60

Töréspont = RM 0,73