Állatkertek Malajziában

Malajziában majdnem egy tucat állatkert, vadaspark található, amelyek között találunk helyi, regionális jelentőségűtől kezdve egészen a nemzetközi színvonalú és hírű intézményig többfélét.

Az 1961-ben alapított Taiping Állatkert Malajzia legrégebbi és egyben legnagyobb állatkertje, mely 34 hektáron terül el, és közel 180 állatfaj 1300 egyede látható, amelyben nagy számban találhatóak kétéltűk, hüllők és emlősök. Mivel ez az egyetlen állatkert az ország északi részén, ezért sok látogatót vonz. A 22 hektáros Melaka-i Állatkertben mintegy 215 faj közel 1200 egyede látogatható. Megtalálható itt a fehér orrszarvú, ázsiai elefánt, vörös panda, mongol vadló és maláj tigris is. Napjainkban ez Malajzia második legnagyobb állatkertje. 1963-ban alapították, és fő feladata a vadon élő állatok mentése. Itt kezdtek el először dolgozni a veszélyeztetett szumátrai orrszarvú megmentésén. Az állatkert egy sor nemzetközi programban is részt vesz a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében. Sikeresnek mondható a maláj tigris tenyésztési programja, ami keretében több, mint 40 tigriskölyköt sikerült már felnevelni, melyek közül többet további tenyésztési céllal más állatkertek számára is átadtak.

Ugyancsak Melaka városában található a 2014-ben megnyitott Madárpark, amely Ázsia legnagyobb ilyen jellegű intézménye. A parkban mintegy 700 madárfaj egyedeit lehet megtekinteni. Johor városában működik egy kisebb állatkert, amelyet még 1928-ban a helyi szultán hozott létre. Ebben az időben ez volt Délkelet-Ázsia egyetlen magán állatkertje. 1962-ben átadták Johor államnak, és ugyanebben az évben megnyitották a nagyközönség előtt is. A 12,5 hektáros területen több, mint 100 állatfaj egyedeit lehet megtekinteni, köztük gorillákat, elefántokat, flamingókat, különböző lovakat és oroszlánokat. Malajzia északnyugati partjától nem messze található Langkawi szigete, ahol az egyik legnépszerűbb látnivaló az Underwater World. Ebben a hatalmas víziparkban 4000-nél is több tengeri élőlényt, több, mint 500 halfajt és sok más víz alatti életformát lehet megtekinteni. Az 1995 augusztusában létrehozott vízipark általános célja, hogy szórakoztatást, valamint ismereteket és oktatást biztosítson azoknak, akik érdeklődnek a tengeri élet iránt.

Borneó szigetén, Sarawak államban található a Jong Krokodilfarm és Állatkert, amelyet 1979-ben alapított egy magánszemély, és azóta is az ország egyetlen krokodiltenyésztő telepe. A krokodilokon kívül számos ritka madár- és állatfaj is található itt. Vannak itt pl. majmok, leopárdok, fácánok, többféle szarvas, teknősök, denevérek, gyíkok és pitonok is. Pahang állam Temerloh városában található az 1989-ben alapított Kuala Gandah Elefántvédő Központ, melynek előzményei egészen az 1970-es évekig nyúlnak vissza, amikortól is az élőhelyüket vesztett ázsiai elefántok megmentésének a programja indult. A központ céljai között szerepel a közvélemény figyelmének a felkeltése, kutatások végzése. Turisztikai szerepe, az 1997-es nyilvánosság előtti megnyitása óta, jelentősen megnőtt.

A Perak állambeli Bukit Merahban található egy 35 hektáros rehabilitációs központ az orangutánok számára, az Orangutan Island. A 2000-ben alapított központban kb. 20 orangután található, amelyeket külön program keretében igyekeznek a természetbe való visszatérésre felkészíteni. Egy másik fontos feladatuk a helyi lakosság és a turisták figyelmének felhívása a veszélyeztetett faj védelmének szükségességére. A központ részt vesz az in situ és az ex situ védelemben is, és az ezekkel kapcsolatos tudományos kutatásokban. Ezért is fogadnak egyetemi hallgatókat, kutatókat, akik 10 héttől egészen 3 évig terjedő időtartamig folytathatnak kutatásokat az itt élő orangutánok körében. 2008 és 2013 között 11 egyetem 105 hallgatója dolgozott a központban mintegy 24 kutatási programba.

Kuala Selangor városát tartják a világ egyik legjobb helyének abban a tekintetben, ahol a Selangor folyón tett csónaktúra (Firefly Boat Tour) során ezernyi világító szentjánosbogár látványos fényei csodálhatók meg, ahogy a mangrove-mocsarak fái között összegyűlnek. Általában alkonyatkor aktiválódnak, kivéve, ha esik. Egyik pillanatban teljes a sötétség, míg a másikban szinte felragyog a folyópart mentén az erdő. A hímek villanása erősebb fényű, hogy vonzza a nőstényeket. A túránál legcélszerűbbnek a folyón való megfigyelést javasolják, amire az elektromos hajtású üvegszálas hajó a legalkalmasabb, mert ezzel csökkenthető a levegő-, a víz- és a zajszennyezés, és megvédhető a szentjánosbogarak természetes élőhelye. A Kuala Selangor Nemzeti Park madárban gazdag partvidékére és mangrove erdőibe kalauzol el a Fraser-hegyi madárles, a Fraser’s Hill Bird Watching, amely során igen gazdag és változatos madárfajok megfigyelésére van lehetőség. A parkban megtett – akár több napos – túrák alatt Malajzia állatvilágának egyéb fajait, leginkább főemlőseit is meg lehet figyelni  természetes közegükben.

Subang Jaya egy több mint 600 ezer lakosú város Selangor államban. Ennek egyik látványossága a Sunway Lagoon élménypark, amely 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A 88 hektáros parkot egy ónbánya helyére építették fel, és jelenleg 6 parkrészben 90 látnivaló található itt. Ezek egyike a Wildlife Park, ami egy interaktív és oktató állatkert, egzotikus, kicsi és barátságos állatokkal, számos madár, hüllő és emlős állatfajjal. A park több, mint 140 fajnak ad otthont, melyek közül az egyik legnépszerűbb a fehér oroszlán.

Állatvédelmi szempontok Malajziában

Malajziában 1953 óta érvényben van egy, az állatok védelméről szóló törvény, amit azóta sok kritika ért, ezért 2015-ben Malajzia elfogadta az új törvényt, amely megerősíti az állatok védelmét és az állatokkal kapcsolatos kegyetlenségek ellen kiszabható szankciókat. 2012-ben a maláj kormány kiegészítette a vadon élő állatok védelméről szóló törvényt (2010) az állatkertekre vonatkozó rendeletekkel, melyek kimondják, hogy nemcsak a faj természetes táplálékát, hanem az összes szükséges tápanyagot is megfelelő mennyiségben kell biztosítani minden állatnak. Ezenkívül minden állatkertben kötelesek legalább egy, teljes munkaidős állatorvost alkalmazni, állatorvosi klinikát és kórházat biztosítani a helyszínen, és nyilvántartást vezetni az állatok kezelésére vonatkozó minden kérdésben.

A rendeletek – a fajok alapján – előírják a tartási helyek minimális méretét is. A vadon élő állatok bemutatása csak akkor engedélyezett, ha a faj természetes viselkedésén alapulnak; nem jár erőszakkal vagy visszaéléssel; és nem okoznak szorongást, fájdalmat vagy félelmet. 2019-ben módosították a vadon élő állatok fogságban való gondozására vonatkozó rendeleteket is. A vadon élő állatok tenyésztését és tartását a malajziai törvények megengedik, de az egyéneknek és a szervezeteknek engedélyt kell kérniük. Malajzia az illegális vadon élő állatok kereskedelmének csomópontja, ami arra utal, hogy a jelenlegi védelem nem elégséges.

Gyakorlati oldalról vizsgálva az állatvédelmet Malajziában, annak szemléltetésére alkalmas példa az Elefántvédő Központ, ahol a látogatók számára először egy tájékoztató videót mutatnak meg, majd utána megnézhetik az elefántok fürdetését és etetését. Ezt korábban az elefántokon való „lovaglás” követte, de ezt a gyakorlatot elhagyták az elefántok érdekében és a törvényi változások hatására. A lovaglás helyett lehetőséget kapnak a turisták arra, hogy fiatalabb elefántok fürdetésében vegyenek részt. A napi látogatók befogadására is szigorú kvótákat vezettek be. A jövő feladatai között szerepel a napi látogatók számának további csökkentése, a fenntarthatóság javítása, hogy az itt élő elefántok minél kevesebbet találkozzanak emberekkel, főleg idegenekkel, nem is beszélve az állatok gondozói általi fenyítéséről, annak elhagyásáról. A másik jó példa az Orangután Rehabilitációs Központ, ahol az orangutánok számára viszonylag nagy méretű élettér áll rendelkezésre, és a látogatók egy alagúton is áthaladhatnak a ketrecek között. Sajnos, mivel a központ főleg a jegybevételekből tartja fent magát, ott a kényszer, hogy a turisták sokszor elvárják, hogy „lássanak” valamit a pénzükért, azaz az állatok „velük” foglalkozzanak.