A hinduizmus alapjai: istenkép, fogalmak és alapelvek

A hinduizmus alapjai: istenkép, fogalmak és alapelvek

A hinduizmus az élet minden területére kiterjedő komplex életvezetési stratégia. A hindu dharma szamárvezetőként szolgál a magánszféra, a spirituális igény és a társadalmi szerveződés közötti navigációban. Legyen szó harmonikus családi életről, házi kasszánk gyarapításáról, az üdvösségről vagy bármilyen társadalmi kötelezettségről. 

Hogyan lehetséges ez? Szinte túl sokat ígérő rendszer tárul elénk, ezért jogosan támadhatnak kétségeink. A jobb érthetőség kedvéért röviden összefoglalom a hinduizmus alapjait, hogy ez az értékes, és a nyugati megközelítéstől egészen eltérő szemlélet érthetőbbé váljon.

A hinduizmus egy ősi és gazdag spirituális hagyomány. Indiában született, és az évezredek során különböző filozófiai rendszereket, alapelveket és fogalmakat bontakoztatott ki. 

Ebben a blogbejegyzésben alapvető áttekintést nyújtok a hinduizmus legfontosabb fogalmairól és alapelveiről, hogy jobban megérthessük ezt a sokszínű és mély kultúrát.

Ki vagyok én?

A hindu filozófia legelső kérdése az önvaló megértése. A hindu dharma szerint az élőlény az anyagi világban ideiglenesen tartózkodik mindaddig, amíg a testével azonosítja magát. Eredeti önvalónk a lélek. 

Hogy ezt jobban érzékeltessem, így is fogalmazhatnánk: nincs lelkem. Hogy miért? Mert én magam vagyok a lélek, akinek teste van. Vagyis az első és legfontosabb alapelv, hogy nem a test az énünk. Ha megvan a helyes identitás, jöhet a következő kérdés. Ki Isten?

Sokistenhit vagy egyistenhit?

Bármilyen hihetetlenül is hangzik elsőre, de a hinduizmus egyistenhitű. Akkor miért mondják, hogy istenek, és miért imádja egyik hindu Krisnát, másik Sivát vagy Rámát?

Mert a hinduizmus a sokrétűségben, nem pedig az univerzalizált világban hisz. Isten egy, de számtalan formája, arca, hangulata van. 

Egy példával tudom ezt jobban megvilágosítani. Ahogyan egy ember egyidejűleg valakinek a felesége, másnak az anyja, leánya, munkatársa, barátnője, évfolyamtársa, sporttársa stb. Minden státuszában ugyanazt az embert másképp szólítják, másképp éreznek iránta: édesanyám, kislányom, kolléganő stb. Minden feladathoz más ruhába bújik. Egészen más hangulatban lép a sportpályára, a munkahelyi íróasztalához vagy akár a tűzhely mellé.

Hasonlóan: a Legfelsőbb is különféle hangulatban nyilvánul meg. Az isteni megnyilvánulás egyrészt a vele kapcsolatban álló élőlények spirituális igénye, másrészt az isteni feladatok ellátása szerint alakul. 

Ha megértem, hogy ki vagyok én, ki Isten, akkor a következő lépés Isten elérésének módja. Ehhez szolgál útmutatóként a dharma és a karma elvének elfogadása.

Dharma és karma

A dharma az erkölcsi és etikai elvek összessége, amelyek a hinduizmusban az emberek életét irányítják. Magában foglalja az erkölcsi kötelességeket és az etikai normákat, amelyek alapján az embereknek élniük kell. Közösségi és egyéni szinten is létezik. A karma elve szerint minden tettnek következményei vannak, amelyek meghatározzák egy személy jövőjét és újjászületését.

Reinkarnáció és moksa

A hinduizmusban hisznek a reinkarnációban, vagyis a lelki újjászületésben. Az ember, vagyis a lélek, az atman, többször születhet újjá különböző testekben. Az, hogy milyen testet kap, az az előző élete tetteinek és az elért tudatállapotának függvénye. Vagyis jelen életünkben szőjük a jövő ruháját. 

Vannak, akiknél a cél a moksa, a felszabadulás elérése. Ez a lélek karmikus körforgásból való felszabadulását jelenti. A nagy lelkek célja azonban feltétel nélküli. Ők csupán a tiszta istenszeretetre vágynak: Isten valamelyik megjelenési formájának és híveinek szeretetteljes szolgálatára.

A guru szerepe

Indiában soha nem volt központosított egyház. A mester és tanítvány évezredes tradíciója örökítette tovább a tudást Egy guru, lelki vezető mindig a saját mestere tanítványaként tekintett magára, tanítványai számára azt adta tovább, amit saját gurujától és a gyakorlás során tanult meg. 

A lelki tanítómester szerepe a hinduizmus minden spirituális ágában kiemelt jelentőségű. Ezt a Bhagavad-gítá is kihangsúlyozza: 

„Fordulj egy lelki tanítómesterhez, úgy próbáld megismerni az igazságot! Tudakozódj alázatosan, és szolgáld őt! Az önmegvalósult lélek képes tudásban részesíteni téged, mert ő már látta az igazságot.” (4.34.)

Ahimsa, erőszaknélküliség

Az ahimsa egy mélyen gyökerező és átfogó elv, amely az élet tiszteletben tartására ösztönöz bennünket. Az ahimsa elve arra sarkall, hogy fejlesszünk ki egy olyan tudatosságot és érzékenységet, melyben a kölcsönös tisztelet és empátia vezérli cselekedeteinket. 

Senkinek sincs joga mások életét elvenni, ezért a tradicionális hindu vegetáriánus. Nem öli meg az állatokat, csupán az étkezés kedvéért, hiszen annyiféle más, finom élelmiszer áll rendelkezésére.

Az ahimsa elv mentén törekszünk arra, hogy ne csak az ártó cselekedeteket kerüljük el, hanem a pozitív, építő jellegű viselkedéseket és gondolatokat is erősítsük. Az ahimsa nem csupán egyéni cselekedetekre, hanem a társadalmi és politikai döntésekre is hatással van.

Jóga és meditáció

A jóga és a meditáció szorosan kapcsolódik a hinduizmushoz. A jóga különböző formái segítenek az egyénnek a testi és szellemi harmónia elérésében, míg a meditáció elmélyült önismeretet és önmegvalósítást eredményez.

A hindu vallás szent könyvei

A hindu vallás alapját a Védák és az azokat kiegészítő irodalmi művek (Upanisádok, Puránák stb.) alkotják. 

Amikor a Védákról beszélünk, akkor azalatt alapvetően az alábbi négy könyvet értjük:

  • Rigvéda – himnuszok gyűjteménye
  • Számavéda – dalok gyűjteménye
  • Jadzsurvéda – áldozati formulák
  • Atharvavéda – mágikus formulák

A hinduizmus egyik legszentebb könyve a Bhagavad-gítá, melyet kissé tévesen ugyan, de hindu Bibliának is neveznek. Az élet minden fontos kérdésére kiterjedő transzcendentális párbeszéd.

Összegzés

A hinduizmus egy gyűjtőfogalom: különféle filozófiai rendszerek és spirituális utak tárháza. A hinduizmus gazdag hagyományokkal, elvekkel és istenségekkel rendelkezik. Lehetne még említeni a szent folyók, vagy a szent helyek kiemelt fontosságát, vagy a szent mantrák és az ásramok, a lelki menedékhelyek jellemzőit. Ez a rövid áttekintés csak a felszínt karcolja meg, de reméljük, hogy ez is segített mélyebb megértést nyerni ezen ősi vallás lényegéről.